Réka blogja

Nos, ahogy azt a hirdetőtáblán is láthatta, akit érdekelt: ismét aktívkodom, ugyanis június 22-én végre valahára túlestem a mumuson, és egy rövid időre megszabadultam az érettségiktől. :D
Szeretnék ezúton is elnézést kérni mindenkitől, hogy a különféle dolgaim miatt elhanyagoltam a blogot; ígérem, mostantól kicsit több szabad percem lesz, és azt biztosan a blognak (is) fogom szentelni.

Április 29-én rendelte Réka ezt a blogkritikát, ami azt jelenti, hogy kezdem utolérni magam, és már csak kéthónapos késésben vagyok a szokásos féléves helyett! :D

Wonderland

Szerzője: Poppy Barker

A kinézet

Első benyomás. Rögvest megörültem, hogy egy teljesen letisztult, csicsáktól mentes bloggal van dolgom. Először kicsit összezavart a nem szokványos blogsáv-felépítés, de fokozatosan hozzászoktam, és már ezt is az egyediség-faktorhoz számítom.
     Fejléc. Kitörő lelkesedéssel vettem tudomásul, hogy nem egy agyonhasznált modell néz vissza rám sejtelmesen az indokolatlan képecskék kavalkádjából összehányt háttér közepéről, hanem egy egyszerű felirat egy egyszerű háttéren. A betűtípust nem mellesleg imádom, és a betűméretet is tökéletesen eltaláltad. A blog többi részével is harmonizál ez a fejléc, szóval egy rossz szavam sem lehet.
     Hátterek. Az egész blog összes háttere fehér, és nekem ezzel semmi problémám sincs. A blog hangulatához és témájához is tökéletesen illik ez a könnyed színösszeállítás.
     Betűk. Egységesek a betűid: nem váltogatod a színüket, a méretüket, sem a típusukat. És ami még jobb, sem a színükkel, sem a méretükkel, sem a típusukkal nem nyúltál mellé - egyszóval tökéletes az egész.
     Effektek. A linkeffektekben nem találtam kivetnivalót, a képeffekteket pedig nem hiányolom, mert nélkülük is tökéletes az összhatás.
     Modulok. Jórészt semmiben nem találtam kivetnivalót, de azért igyekeztem, hogy mégis legyen valami tartalma a kritika ezen részének. A legnépszerűbb bejegyzéseket kilistázó modul amellett, hogy teljesen elnyújtja a modulsávot, még fölösleges is szerintem - sosem értettem, hogy az emberek miért a legnépszerűbb bejegyzéseiket akarják még tovább népszerűsíteni a kevésbé népszerűek helyett. (Szóismétlés, ezazz!) Tetszik, hogy a cseréknél csak a blogok címét tetted ki, de szerintem oldd meg inkább bloglista modullal, és úgy, hogy egyszerre csak tízet jelenítsen meg közülük, mert így nagyon hosszú a lista.
Tetszenek az ötletes modulnevek (például a Csacsogó és az Írásaim) és az, hogy a feliratkozók előbbre kerültek a sorban, mint a chat. Sokan látszólag többre tartják a cseréket kuncsorgó ismeretleneket, mint a saját feliratkozóikat, ugyanis a chat feljebb szokott kerülni a modulsávban, mint a rendszeres olvasók.
     Oldalak. Nagyon jól csoportosítottad a különféle bejegyzéseidet az oldalaidon, de feltűnt, hogy az 'egyebek' címkével ellátott irományok egyetlen oldalon sem kaptak helyet. Így, aki nem fésüli át az elejétől a végéig a blogarchívumodat, az rá sem jön, hogy léteznek olyan bejegyzéseid is, mint a DIY avagy kreatívoskodjunk egy kicsit!, az Idegesítő táborozó embertípusok, a Változások, az Őszi bakancslista, az 5 kedvenc youtuberem, a Random kedvenceim márciusban, az Apró boldogsághormont termelő dolgok tavasszal, a Sorozatajánló, illetve Kiragadott pillanatok-Dramione szösszenetek. (Utóbbit, feltételezem, csak elfelejtetted még felcímkézni, mert egyértelműen passzolna a Harry Potter-címke alá mondjuk.) Amit nem értettem, az az, hogy miért nincs külön oldal (és címke) a DIY-es cikkeknek például, ahova besorolhatnád a DIY avagy kreatívoskodjunk egy kicsit! című szösszenetet. És ha a többi felsorolt bejegyzést nem tudod besorolni egyik meglévő címke alá sem, akkor legalább készíts egy oldalt a menübe "Egyebek" címen, hogy ezeket a bejegyzéseket is megtalálhassa az olvasóközönség!
     Bejegyzéselrendezés. Nagyon megtetszett az a megoldás, hogy a legújabb bejegyzés a blogsáv teljes szélességében látszik, a többi pedig kisebb ikont kap. Jó ötlet volt a készítőtől az is, hogy a több képet tartalmazó bejegyzések indexképénél van lehetőség lépegetni a bejegyzés képei között. Az angolság mondjuk nem nyerte el a tetszésemet, de ez egy személyes berögződésem, és nem te tehetsz róla, elvégre külföldi oldalról van a blog sablonja. Bejön, hogy az adott címkével ellátott bejegyzés alatt automatikusan felkínálja az ugyanolyan címkéjű bejegyzéseket.
Összhatás. Amikor ennyire feddhetetlen designnal van dolgom, mindig ilyen kurta és semmitmondó a kinézetkritika, hiszen ha semmibe nem tudok belekötni, akkor csak a dicséretek maradnak, azokban meg nem vagyok annyira otthon.

A tartalom
Alapötlet. Meg kell, mondjam, annak ellenére, hogy a csapból is ezek folynak, nekem nagyon tetszik ez a DIY-ekről, könyvkritikákról, tagekről, ajánlókról, egypercesekről és különféle tippekről vezetett blogtípus. Ilyen is kell, na. Igen, én is meg vagyok lepve magamon, hogy bár ezek közül a műfajok közül sok abszolút kívül esik a komfortzónámon, mégis kedvet kaptam hozzájuk neked hála. (Tényleg, néhány taged annyira megtetszett, hogy szerintem lopom is! :D)
     Cím. Ezzel kapcsolatban viszont már kicsit kevésbé tudok pozitívan nyilatkozni. Tucatnyi blognak ugyanez a címe a tiéden kívül. Azonkívül ez a szó, bár önmagában még érdekes lehetne, már jó ideje elcsépelt-számba megy. Arról nem is beszélve, hogy angolul van, és semmi sem agyonhasználtabb bloggerberkekben, mint az angol nyelv. Még ha Csodaország lenne a blogod, azt mondom, csúcs, végre valaki meri azon a nyelven elkeresztelni a blogján, amelyikben írja magát a blogot! De így... Enyhítő körülménynek veszem azt, hogy az ilyen "mindenes" blogok esetén nehéz olyan címet választani a blognak, ami minden tartalmára egyformán illeszkedik.
     Fülszöveg. A fülszöveged megnyerő, figyelemfelkeltő és egyedi. Nem a szokásos megoldást választottad, hanem inkább egy olyat, ami jobban passzol a Csodaország-elnevezéshez, mint valami "Szia! Egy olyan blogra tévedtél, ami DIY-bejegyzésekkel, tagekkel, ajánlókkal stb. foglalkozik, nézz körül!"-féle klisé. Helyesírásilag és fogalmazásilag azonban kerültek bele apróbb hibák, amiket bátorkodtam pirossal jelölni neked:
Üdvözöllek, kedves idegen!
Hogy nem tudod, hogy miket olvashatsz itt?
Ezzel nem mondtam sokat, ugye?
Azt mondod, hagyjam a rizsát?
Hát jó, ha szűkíteni szeretném a kört, akkor magánjellegű bejegyzéseket rólam, és arról, ami épp foglalkoztat, vagy érdekel.
Mert imádok írni, és lehet, hogy nem tudok igéző metaforákat, vagy izgalmas szófordulatokat kiötölni, de élvezem csinálni ezt az egészet, és úgy érzem fejlődök a blogolásnak hála.
Azért a rózsaszínezés, mert magánjellegű bejegyzéseket én pont nem láttam a blogodon; hol rejtegeted őket? Ha naplóbejegyzéseket tennél fel, azt mondanám, oké, az magánjellegű bejegyzés rólad, de például a DIY-ek és az érdekességcsokrok hol magánjellegűek?
Kivitelezés. Mindenekelőtt azt szeretném megjegyezni, hogy a régebbi bejegyzéseidről alkotott véleményeim már nem feltétlenül tükrözik a mostani bejegyzéseidről alkotottakat, magyarán érezhetően fejlődtél a blog másfél éve alatt. És magamról tudom, hogy fényévekkel minősíthetetlenebbnek tűnik egy többéves bejegyzésünk, mint az, amit tegnap pötyögtünk be. Ennek ellenére a régebbi bejegyzéseidről is el kívánom mondani le kívánom írni a véleményemet, mert annyira azért nincs sok bejegyzés a blogodon, hogy a régebbieket mind hanyagoljam.
Ja, és zárójelesen pár szót a kritikád felépítéséről: mivel csak két, egyperces novella található a blogodon, plusz a legújabb Dramione-szösszenetek, amik inkább idézetszámba mennek, ezért nem úgy véleményezem a blogodat, mint ahogy egy történetes bloggal tenném. Ezúttal más alpontokat alkalmazok, személyesen a te blogodra szabva.
     Egypercesek. A Tragédiát én nem igazán nevezném novellának, inkább egyperces-kategória szerintem. Maga a történet megrendítő, és tartalmát tekintve teljesen jól írtad meg. Azért felmerült bennem a kérdés, hogy miért van középre zárva a szöveg. Plusz a gifek is elképesztően rombolják az összhatást; ha rám hallgatsz, leveszed őket.
Az Ott nyílok ahol zárult egyenesen imádom! Azt, hogy E/2.-ben írtad, mintha Hermione Dracóhoz beszélne, és úgy mindent - zseniális lett. Le a kalappal! Hasonlóképp a Dramione szösszenetek is elképesztően tetszenek; szívesen olvasnék egy olyan történetet, amibe mindegyik bele van szőve. :3
     Ajánlók. Alapvetően kétféle ajánlóra terjed ki a blogod hatásköre jelen állás szerint: zene- és sorozatajánlókra.
A kezdetben írt zeneajánlóidról egyöntetűen az volt a véleményem, hogy kicsit többre számítottam, mint az előadó nevére, a szám címére és egy tavaszias képre mindegyik után. Szerintem, ha már "ajánló", akkor leírhattad volna, hogy, tudom is én, hogy ismerted meg az adott számot, eszedbe juttat-e valakit vagy valamit, miről szól a dalszövege, kiknek ajánlanád, mi a háttérsztorija a dal keletkezésének, van-e különleges alkalom, amikor hallgatni szoktad, és még sorolhatnám. A Winter playlist olvasása közben viszont már úgy voltam vele, hogy na, pont ezt hiányoltam az előző zeneajánlóidból - hogy ajánld a zenéket, amiket felsorolsz! Itt leírtad a véleményedet a dalokról, illesztettél be dalszövegrészletet; fényévekkel jobb így, mint a régebbiek!
Aztán ott vannak a sorozatajánlóid. A 2Broke Girls sorozatajánlójából hiányoltam a rendező nevét, a sorozat sugárzásának idejét (hogy mettől meddig adták a tévében), hogy hány évados, hány epizódos, hány perces egy epizód, hogyan találtál rá, mennyi idő alatt nézted végig, van-e olyan, aki nélkül le sem ülsz megnézni, egy részt, konkrétan mi a végkimenetele a történetnek. Soroljam még? Jó ötlet volt leírni a véleményedet a főbb szereplőkről, de mindezek alapján még nem támadt kedvem megnézni a sorozatot. Az újabb sorozatajánlódban sem írtál túl sokat az egyes sorozatokról, de az, amit írtál, igazán frappáns és meggyőző. Csak továbbra is hiányolom a fenti szempontokat. Engedd el a fantáziádat! Ne félj elkalandozni, bőbeszédűen írni a sorozatokról!
     DIY-bejegyzések. Csak két ilyened van, de azon a kettőn tökéletesen tudom illusztrálni a fejlődésed fázisait. A DIY avagy kreatívoskodjunk egy kicsit! még hagyott némi - na jó, egy rakat - hiányérzetet bennem. Oké, beszúrtál öt képet és odaírtad hozzájuk, hogy neked mennyire tetszik az adott cucc, na meg hogy a kép magáért beszél, de egy szót sem írtál arról, hogy mégis hogyan kéne megvalósítani őket. Oké, ha valaki megnézi magának a képet, valószínűleg rájön, de kicsit életszagúbb lenne a dolog, ha te valóban elkészítenéd ezeket, és lefotóznád az egyes fázisok eredményét, és pontokra szedve is leírnád, hogy mégis hogyan kell elkészíteni. Mert azt mindenki meg tudja csinálni, hogy beírja a gugliba, hogy DIY, aztán kiválaszt öt képet és beilleszti egy bejegyzésbe. Ha csak ennyit akarsz kezdeni a DIY-ekkel, akkor még bejegyzést is fölösleges csinálnod hozzá.
A Harry Potter varázspálca otthon viszont minden, amit hiányoltam, amikor az előző DIY-bejegyzésedet kifogásoltam. Itt végre te is elkészíted az adott tárgyat, és nemcsak képet mutogatsz róla, hanem a lépéseket is leírod, méghozzá ötletesen a Harry Potter világához igazítva. (Az egyetlen, amit kihagytál a leírásból, az az, hogy hagyjuk megszáradni a ragasztót, mielőtt elkezdjük befesteni a pálcát. Legalábbis szerintem.) Ügyes!
     Tagek. Néhánynál az volt az érzésem, hogy elég gyorsan lezavartad a tag kitöltését. Oké, ha olyan kérdés van, amiről nem tudok órákig habogni, akkor én is csak egysoros válaszokat adok, de te a Bookworm Book tagben a húsz kérdést háromszáz szóban letudtad. Szerintem inkább tölts el több időt egy tag kitöltésével, gondolkodj el az egyes kérdéseken, ne tedd közzé ilyen kidolgozatlanul.
A 20 tény rólamban összességében jól összegyűjtötted a tényeket, csak szokás szerint kicsit olyan érzésem van, mintha csak sietve legépelted volna a sorokat, és átolvasás nélkül közzétetted volna.
A Summer tagben adott válaszaid alapján sok mindenben hasonlítunk egymásra, és a ténygyűjteményed alapján is egyébként. :D
Mindig csak hallottam a PLL-ről, sosem láttam belőle semennyit, úgyhogy nem igazán tudok hozzászólni a  Pretty Little Liars Tagben adott válaszaidhoz.
     Kritikák. Tetszik a könyvkritikáid felépítése (fülszöveg, szereplők, vélemény, kedvenc idézetek), bár, ha a fülszöveget beillesztetted, akkor azért a szerzőt, a kiadás évét, a műfajt is megjelölhetted volna, hogy az olvasó kábé sejtse, hogy milyen könyvről van szó.
     Érdekességek. Na, ez az a zsáner, amit szerintem sokkal, de sokkal komolyabban kéne venned ahhoz, hogy bátran publikálhass ilyen bejegyzéseket.
A hitleri érdekességekről szóló bejegyzésed esetén például már a hatásvadász Caps Lockolás, illetve az, hogy egy könnyed, könyvkritikákkal és ehhez hasonlókkal foglalkozó blogra hozol egy ilyen bejegyzést, mert miért ne, is nem kicsit taszított. Nem tudom, hogy jutott eszedbe; esetleg azt gondoltad, hogy majd Hitlerrel bevonzol egy csomó olvasót, vagy csak megtetszett a törikönyvben, mit tudom én. Magukat a tényeket sem fejtetted ki eléggé, és tudod, mit hiányoltam még? Forrásmegjelölést. Mert, feltételezem, ezeket nem saját kútfőből írtad, hanem beírtad a keresőbe, hogy érdekességek Hitlerről, esetleg felütötted a törikönyvedet, és a szimpatikus tényeket összeollóztad egy nyúlfarknyi, összecsapott bejegyzésbe.
De a "A törpök antiszemitisták???-Rajzfilm-teóriák" néven futó bejegyzésed láttán azonnal a fejemet fogtam, mikor megláttam, hogy ezt a kifejezést nem is ismered (elárulom, helyesen antiszemiták; azonkívül törpök a Gyűrűk Urában vannak, a Hupikékben én csak törpékről tudok), mégis bejegyzést írsz róla. És nem épp a legmegalapozottabb teóriákat hoztad, főleg a Hupikék törpikék esetében. A "kommunizmus"-teóriád például nem is egy teória, csak megállapítottad, hogy a kommunisták az egyenlőségre törekednek, és hogy Okoska mindig a könyveket bújja. Azért ezt még nem nevezném hipotézisnek. Egyébként meg rettenetesen rövidnek érzem a bejegyzést; szerintem nyugodtan belerakhattál volna még pár teóriát. Persze csak akkor, ha azok tényleg annak számítanak... Na mindegy.
     Soron kívüli bejegyzések. Amiket nem tudtam a fenti zsánerek egyikébe sem besorolni, azokról írom le most a véleményemet.
Az Idegesítő táborozó embertípusokról azt gondolom, hogy jó ötlet ez a bejegyzéstípus, és humorosan meg is tudtad fogalmazni. Ügyes!
A Változások című helyzetjelentésedet elolvasva próbáltam megkeresni a kritikát, amit kaptál, mert nagyon hasonló gondolatait említetted, mint amiket én is felróttam/fel fogok róni neked; de nem találtam sehol.
A Tippek amik megkönnyítik a tanulást alapötlete jó, és a megvalósítása sem rossz, de azért elmerülhettél volna jobban a témában, úgy értem, lehetett volna terjedelmesebb is, több tippel. Ugyanez a helyzet az Apróságok amitől jobb kedved lesz című szösszel is.
Az Őszi bakancslista könnyed kis bejegyzés lett, nagyon tetszik; szerintem simán csinálhatnál ilyet minden évszakban!
Az Idézetek a kedvenc sorozataimbólt abszolút imádtam! Nagyszerű idézeteket gyűjtöttél ki; a legtöbb annyira megtetszett, hogy rögtön bele is akartam vágni a sorozatokba, amikből származtak.
Az 5 kedvenc youtuberem című bejegyzésben nagyon megnyerő volt számomra, hogy nem a legismertebbeket hoztad, akik már úgyis mindenkinek a könyökén jönnek ki, hanem olyanokat, akikről talán nem hallott mindenki. És az is tetszett, ahogyan írtál róluk; na, így kell ajánlót írni!
A Random kedvenceim márciusban teljesen jó úgy, ahogy van. Sosem láttam át az ilyen "kedvenceim"-cuccok létjogosultságát, de a tiédet abszolút jó volt olvasni. Már értem, miért imádja ezt a zsánert olyan sok ember!
Az Apró boldogsághormont termelő dolgok tavasszal alapötlete jó, de azért agyalhattál volna rajta többet is, hogy hosszabb legyen a lista.
     Stílus. Én személy szerint nagyon szimpatikusnak talállak a stílusod alapján - könnyed, barátságos hangnemben írsz, és nem utolsó sorban humort is viszel a soraidba, ami hatalmas pirospont. És ahogy elnézem a legrégebbi és a legújabb bejegyzésedet, óriási "érésen" esett át a stílusod, és szerintem még most sem teljesen kiforrott, úgyhogy pár év múlva még zseniálisabban tudod majd "papírra vetni" a gondolataidat!
     Fogalmazás. Nos, itt jön a képbe mindaz, amit negatívumként tudok felróni neked a blogodon lévő tartalmak "külalakjával" kapcsolatosan. Az, hogy nem teszel szóközöket a legalapvetőbb helyekre, például a vesszők és a mondatvégi írásjelek után, illetve az, hogy folyószövegben számmal írsz ki egyjegyű számokat is, folyamatosan azt a benyomást keltette bennem, mintha csak sietve, a billentyűzet elé le sem ülve, csak úgy félig odafigyelve dobtad volna össze a bejegyzést, és át sem olvastad volna, mielőtt közzétetted. Hiába fogalmaznál jól alapjáraton, ha a soraid a fent említett hibák miatt annyira összecsapott benyomást keltenek, hogy szinte fáj a szemnek az olvasásuk!
     Szókincs. És pont azért a legzavaróbb az, amit fent említettem, mert a szókincsed egyébként választékos. Magyarán minden alapod meglenne ahhoz, hogy nagyszerűen írj, de valamiért figyelmetlen vagy hozzá.
     Helyesírás. Azt hinné az ember, hogy ha egy bloggerina nem képes szóközt rakni a vesszők és a mondatvégi írásjelek után, akkor helyesen írni sem tud, de rólad még ez sem mondható el! Ezektől eltekintve tökéletes a helyesírásod, kivéve pár apróbb hibát, ami hatalmas szó, hiszen a bloggeren még a legeredetibb íróknak is csúsznak be fejfájdító mellényúlások. Nem így nálad, aki szinte minden vesszőt a helyére raksz, csak épp nem ütsz szóközt utána, így egybefolynak a tagmondatok és a szavak, és nehézkessé válik a bejegyzéseid olvasása.
Tanulság. Látszik, hogy olvasott vagy, és a korodhoz képest is érett, de ha nem figyelsz oda ezekre az alapvető hibákra, amiket fent unásig ecsetelgettem, akkor nehéz lesz komolyan venni a munkásságodat. Pedig amúgy nagyszerű ötleteid vannak, és, mint azt a mellékelt ábra is mutatja, képes vagy fejlődésre, sőt! Szóval ne hagyd veszni a tehetségedet - használj szóközt, ne csapd össze a bejegyzéseket, olvasd át a leírtakat, mielőtt közzétennéd, és kíváncsian várom a következő bejegyzéseidet! :)

Ajánlom...
Mindenképp szánj pár percet Réka blogjára, és nézz körül a jobbnál jobb bejegyzések között, ha ehhez a lelkes bloggerinához hasonlóan elszánt Harry Potter-rajongó vagy; ha Dramione-shipper vagy; ha szabadidődben elkészítenél pár DIY-ötletet; ha kifogytál a sorozatokból és a könyvekből, és ajánlókat keresel; ha nem tudod, mit hallgass, és elfogadnál pár tippet; ha válogatott érdekességeket olvasnál; ha volt már dolgod idegesítő embertípusokkal egy nyári táborban; ha gondod akadt a tanulással, és hasznos tippeket keresel; ha öt nagyszerű YouTuberrel akarod bővíteni a lejátszási listádat; vagy csak úgy, ha könnyed kikapcsolódásra vágysz!


Rendszeres olvasóim valószínűleg tudják, mi következik...
Hatalmas ezer bocsánat, amiért majdnem kereken két hónapot kellett várnod erre a rövidke és valószínűleg nem túl hasznos kritikára! Mentségemül szóljon, hogy mostanában kivételesen nem a lustaságom állta utamat a tettek útján. De mivel letudtam a vizsgáimat, a Bloggeré vagyok! :D
És biztos neked is feltűnt, de nem tudtam eldönteni, hogy most akkor Rakonczai Réka névre írjam a kritikát vagy Poppy Barkerre, ugyanis az előbbi névről írtad az e-mailt a rendelésről, a blogodon viszont az utóbbi jelenik meg a bejegyzőnél. Ha melléfogtam, kérlek, javíts ki, hogy ne tűnjek ennél is hülyébbnek!
Nagyon remélem, hogy semmivel nem bántottalak meg. A kritika abszolút építő szándékkal íródott; ha túl durván fogalmaztam meg valamelyik negatívumot, azért a people skillseim teljes hiányát okold.

És kicsit a blog jövője felé kanyarodva elmondanám, hogy rengeteg - de tényleg, több tucatnyi - bejegyzés várakozik arra, hogy végre elkészítsem, mert ötletekből van nekem dögivel. Más kérdés, hogy ebből ti mikor láttok végre bármit is, mert, mint tudjátok, nem vagyok túl profi a határidők meghúzásában és betartásában.

Viszont, ahogy azt a hirdetőtáblán is látjátok, nem feledkeztem el a Springhole-os cikkfordításokról, illetve a WoW megjelent fejezeteinek fordításáról sem. Még ebben az évtizedben szeretnélek megajándékozni benneteket egy török, illetve egy orosz zeneajánlóval, valamint a legimádottabb sorozataim teljesség igényével írt listájával és ajánlójával. Ha végre sikerül haladnom pár könyv elolvasásával, akkor azokról is hozok nektek bejegyzést, illetve sort szeretnék keríteni a Myers–Briggs-típuselmélet személyiségtípusainak leírásának lefordítására is, ugyanis ezeknek csak egy részlete van fent a neten magyarul, én meg imádok fordítani. És persze, mivel imádok mindent, ami skót, és így a népdalokat is, ezért nem maradhat el egy ajánló ezekről sem.

Még ezeken kívül is vannak ám elkészítendő bejegyzések a tarsolyomban, csak már unalmas volt egy egész hegynyi bejegyzéscím után odaírni, hogy "amint tudok, nekiállok", ezért ezeket egyelőre fedje csak "homály". Azért mégsem bírom megállni, hogy ne írjam itt le őket. Ha valaha időt tudok rá szakítani, akkor a Trónok Harca 6. évadát sem hagyhatom kritika nélkül, azonkívül a Springhole összes létező bejegyzése megérdemel egy fordítást. Nem feledkeztem el ezenkívül a karakterekről, a dalszövegfordításokról, a kritikarendeléseimről, illetve a Sátáni Biblia-fordításom átdolgozásáról sem! ;)

Ja, és ha mindez nem lenne elég, Réka blogján egy rakás szimpatikus taget láttam, ami meghozta a kedvemet az efféle bejegyzésekhez is, úgyhogy, ha ilyesmivel bukkanok fel, azon se lepődjetek meg! Feltétlenül szeretnélek megismertetni titeket például a legimádottabb YouTubereimmel, illetve a mostanában terjedő "alternatív érettségi" is felkeltette az érdeklődésemet! :D

Na, azt hiszem, ennyi elég is lesz belőlem egyszerre. Rékának köszönöm a megtisztelő bizalmat és a rendelést, a többieknek pedig, hogy velem tartottak, és azt hiszem, è tutto. Ciao!