2018. február 16., péntek

Nuvole Bianche fordítása

Utoljára 2017 novemberében leptelek meg benneteket dalszövegfordítással, úgyhogy időszerű volt már egy újabb ilyesmi bejegyzés.
Ludovico Einaudi zenéjébe az Életrevalóknak köszönhetően szerettem bele (ezúton is köszönöm a töritanáromnak, aki a kilencedikes vagy tizedikes - már nem emlékszem, melyik - egészségnapunkon ezt vetítette le nekünk). De nem így akadtam rá erre Einaudinak erre a dalára, hanem egy Charlie Bradbury-fanvideónak hála, amin azóta is bőgök, ha meghallom/meglátom; annak ugyanis ennek a zongoraváltozata az aláfestő-zenéje. A dalszöveges verzióra nem olyan régen bukkantam rá, és mondanom sem kell, hogy azóta rongyosra hallgattam, és imádom.



Sine lassala turmire
iddhra moi nu ppo sentire
none tie nu nni parlare
ca nu ssente cchiui 'stu core
ientu puru tie nu ddire
iddhra moi nu ppo sentire
torme torme e nu bbole
nu nni piace cchiui 'stu core

quattru ienti e ieu su sula
note mie senza furtuna
lassala turmire ancora
lassala cu mmore mprima
st'anima senza l'amore
none tie nu nni lu tare
passa tiempu e nu parlare
passa tiempu e nu nni tire

tantu tie sai
quiddru ca ulìa
cu succede a nui
cu te sentu ‘ntorna qquai
sulu se uei
nina se nci stai
cu ttuerni cu mie

e tie ci uei lu core miu stae qquai
basta cu cchiuti l'ecchi e poi
iti lu ttruei
cantu e pensu te paru a tie
suspiri e lacrime
ieu ca amore nu ttegnu cchiui
eri tie lu miu bene

ientu lassame 'mpaccire
iddhra moi nu me ppo amare
lassame suffrire sula
lassame cu scerru 'mprima
st'anima te mie nde ole
none tie lassala fare
passa tiempu e nu parlare
passa tiempu e nu ni tire
lassa cu pija ce bole
sula sula aggiu restare
lassa cu ddenta lu sule
ieu allu scuru a rimanire
'ola tie nu te fermare
iddhra mo nu mi ppo amare
passa tiempu e nu parlare
passa tiempu e nu nni tire

tantu tie sai
quiddhru ca ulìa
cu succede a nnui
cu tte tegnu 'ntorna a qquai
sulu se uei
nina se nci stai
cu ttuerni cu mie
e tie ci uei cu tuerni rretu sai
basta cu cchiuti l'ecchi e poi
iti me ttruei

cantu e pensu te paru a ttie
suspiri e lacrime
ieu ca amore nu ttegnu cchiui
eri tie lu miu bene

cantu e pensu te paru a ttie
suspiri e lacrime
ieu ca amore nu ttegnu cchiui
eri tie lu miu bene

~.~

Rendben van, hagyd aludni,
Most úgysem értheti!
Nem, ne szólj hozzá,
Mert már nem érzi ezt a szívet át.
Szél, te se szólj hozzá,
Most úgysem értheti.
Ő csak alszik, alszik és nem akarja,
Nem akarja ezt a szívet többé soha.

Négy szél, egyedül vagyok,
Elhagyta a szerencse az írásom.
Még mindig hagyd aludni,
Hagyd előtte meghalni
Ezt a szeretet nélküli lelket!
Nem, nem segíthetsz,
Csendben az idő hadd múljon,
Szavak nélkül hadd szálljon!

Szóval tudsz róla:
Amit akartam,
Ami velünk történt,
Amit mindig érzek még.
De csak ha akarsz,
Nem; ha tudsz csak,
Gyere vissza hozzám!

És ha azt akarod, hogy itt legyen a szívem,
Csak csukd be a szemed,
És már meg is találtál.
Éneklek és rád gondolok.
Lélegzetek és könnyek:
Már nincs szerelmem.
Te voltál a szerelmem.

Szél, hadd őrüljek meg,
Előbb vagy utóbb távoznia kell...
Hadd szenvedjek egyedül!
Hadd felejtsek!
A lelkem, ahova akar, oda mehessen,
Engedd el!
Múlik az idő, és nem látjuk egymást,
Le ne állj!
Egyedül, egyedül kell maradnom.
A Nap hadd keljen fel végre!
Napkeltekor el kell mennem,
Nem állíthatsz meg.
Nem tudsz szeretni engem.
Csendben az idő hadd múljon,
Szavak nélkül hadd szálljon!

Szóval tudsz róla:
Amit akartam,
Ami velünk történt,
Amit mindig érzek még.
De csak ha akarsz,
Nem; ha tudsz csak,
Gyere vissza hozzám!
És ha vissza akarsz menni, tudod,
Csak csukd be a szemed,
És már meg is találtál.

Éneklek és rád gondolok.
Lélegzetek és könnyek:
Már nincs szerelmem.
Te voltál a szerelmem.

Éneklek és rád gondolok.
Lélegzetek és könnyek:
Már nincs szerelmem.
Te voltál a szerelmem.


Hát, így utólag belegondolva ez a dalszövegfordítás jobban passzolt volna a verses blogomra, mármint hangulatát és témáját tekintve. Szóval elnézést a krónikus depressziókért és az odalett életkedvekért és minden ilyesmiért, valamint az eléggé összefüggéstelen fordításért és rímelésért is. Ciao!
U.i.: Az eredeti dalszövegről nem tudom, mennyire pontos, mert egy kukkot sem értek olaszul (az angol fordításról fordítottam magyarra), és nem akartam átírni nagybetűsre a sorok elejét, hátha az olaszban direkt kisbetűs, vagy valami ilyesmi.

2018. február 15., csütörtök

Nő karakterek

Margaret Fraser

Cyrielle Debreuil

Kimberley Nixon

Audrey Brisson

Hannah James

Tanya Reynolds

Kathryn Howden

Emma Campbell-Jones

Beth Goddard

Elizabeth Bowie

Rachel McCreath

Keira Lucchesi

Alison Pargeter

Kirsty Strain

Remélem, azért legalább valamennyire hasznos volt ez a két bejegyzés-szerűség. :3 Legyen szép napotok, és vigyázzatok magatokra! :)
xx Nessa

Férfi karakterek

Az év végi értékelésemben ígértem különböző bejegyzéseket, amikből mindeddig még korántsem sikerült annyit teljesíteni, mint szerettem volna, ezért gondoltam, letudom a legegyszerűbbeket, hogy legalább a látszatja meglegyen a dolognak.


Finn Den Hertog

Bill Paterson


Steven Cree


César Domboy


Gary Lewis


Scott Kyle

James Fleet

Robbie McIntosh

Dominique Pinon

Simon Callow

Douglas Henshall

Wil Johnson

Julian Wadham

Laurence Dobiesz

2018. február 11., vasárnap

Trónok Harca 7. évad kritika

Előre rettegve kezdek bele ebbe a témába, ugyanis tagja vagyok a Facebook-os Trónok Harca-rajongói csoportnak, és arrafelé például elevenen nyúzzák meg azokat a meggondolatlan szerencsétleneket, akik rá mernek mutatni a sorozat egyetlen nüansznyi hibájára is. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy a "fikázók" minden esetben jogosan akadnak ki, és azt sem, hogy a "sorozat-pártiak" (magyarán, akik nem viselik el, ha valaki a sorozatbeli hitelességi problémákat fejtegeti) egytől egyig beszűkült látókörűek lennének. Tehát szögezzük le, hogy senki ellen nincs bennem semmiféle előítélet; én mindenki álláspontjait meg tudom érteni, lévén egy cseppnyi empátia is a milliárdkilós testemben. De, mivel a kritizálás egy kedvelt tevékenységem, és szeretem hinni, hogy ez a "hivatásom", és hogy "erre vagyok hivatott", mert ez egyike azoknak a dolgoknak, amiket a legszívesebben csinálok, ezért teljesen magától értetődőnek tűnik, hogy napjaink egyik legfelkapottabb sorozatáról, a Trónok Harcáról is kifejtsem a véleményem. (Hiába tudom, hogy ezt a 7. évad sugárzása idején már minden második ember megtette, és, hogy eltelt már jó pár hónap az évad vége óta; de még csak most volt időm összeszedni ezeket a gondolatokat.)
Épp ezért előre leszögezném, hogy nem "belekötök mindenbe", nem "eleve úgy ülök le egy-egy epizód elé, hogy a hibát keresem benne" - egyszerűen csak kritikát írok. Na meg jórészt kritikavideót fordítok. Akinek pedig már most nem tetszik az irományom, felőlem az is végigolvashatja a bejegyzést, de ha utána az lesz a tanácsa, hogy "ne is nézd a sorozatot, ha ennyi bajod van vele", akkor számíthat egy kiselőadásra arról, hogy hány okból nézem én ezt a sorozatot (és nem, nem szerepel köztük a szándékos hibakeresés).
Nézem ezt a sorozatot, mert az első pár évada zseniális, és a lehetőségekhez mérten a könyvek - amiket imádok - tökéletes adaptációja volt. Hogy Szirmai Gergő megfogalmazását csórjam, az adaptációs folyamat az a feladat, mely során ki kell szedni három szeletet egy tortából úgy, hogy az kerek maradjon. Na most A tűz és jég dala-sorozat egy olyan komplex, összefoglalhatatlan, sokrétű, legapróbb molekuláiig kidolgozott mű, amit még a saját írója is adaptálhatatlannak írt meg. És tegyük hozzá, hogy az utóbbi évadokhoz már könyv sem volt. Ezeket figyelembe véve a sorozatkészítők - egy kis jóindulattal mondhatjuk, hogy - megállták a helyüket.
Nézem ezt a sorozatot, mert könyvhiányom van. Iszonyatos mértékű. De tényleg. Fordítom a Winds of Winter megjelent fejezeteit, tervezem a könyvek újraolvasását angolul és magyarul is (mert igen, nem elég egyszer végigolvasni több ezer oldalt angolul és magyarul is, másodszor is végig kell, mikor nyolcszáz más, sürgősebb dolgom is lenne), nézek könyves elemzéseket; de semmi nem tudja pótolni azt a tetves könyvet, amit azóta várok, hogy évekkel ezelőtt a Sárkányok Tánca végére értem. Szóval már csak azért se mondja nekem senki, hogy, ha ennyire kritikus vagyok, ne is nézzem a sorozatot, mert szerintem megőrülnék, ha ennyi hiánycsillapítóm se lenne.
Nézem ezt a sorozatot, mert imádom. Minden nevetséges hibája ellenére imádom. Főleg az első négy évadát, az igaz, de imádom. És akármennyire is fogtam/fogom a fejem néhány dolgon, még mindig libabőrös lesz mindenem, ha épp valami epikus jelenet van, és kiráz a hideg, ha meghallom Ramin Djawadi melódiáit. Vannak karakterek, akiket mind a színészük, mind saját maguk miatt nem tudok elengedni. Mert valljuk be: akármilyen logikai bukfenceket vet is a Trónok Harca, azt nem lehet elvitatni tőle, hogy mocskos jó zenéje van, és hogy tele van leírhatatlanul profi színészekkel is (nyilván vannak benne kevésbé profik is, ez egyértelmű), akiknek tűkön ülve várom a felbukkanását egy-egy jelenet előtt, és ujjongok magamban, ha végre tényleg képernyőre kerülnek. És igen, nem egyszer könnyes lett a szemem mindegyik évad egyes részein, de emlékeim szerint a 7. évad siratott meg a legtöbbször.
Szóval az sosem volt igaz, hogy csak a hibákat keresem a sorozatban. Már csak azért sem, mert én rettenetesen akartam és akarom is, hogy ez a sorozat jó legyen. Azért, hogy ne hozzon szégyent a könyvekre, amiken alapszik. Azért, hogy ne váljon belőle egy nézettséghajhász tucatsorozat, aminek minden jelenetéről ordít, hogy a látvány benne a lényeg, és nem a tartalom. Azért, hogy ne legyen az ezredik könnyen emészthető, csak a kikapcsolódást kereső, értelmet nem igénylő átlagnézőt megcélzó clickwatchbait-halmaz. De, amint azt a legújabb évad végleg megerősítette, a sorozat készítői lazán fogták a dédelgetett reményeimet, és a pofámba vágták őket. Tudom, az előbbi felsorolás durván hangzik, de ha nem is igaz teljes mértékben mindegyik kijelentés, bizonyos szempontból mindegyik tény és való.
A könyvekre nem azért hoztak szégyent, mert rossz adaptációk lettek volna - amíg volt adaptálni való könyv, addig frenetikus munkát végeztek. Azért hoztak rájuk szégyent, mert már nem a mondanivalót, az üzenetet tartották a leginkább szem előtt, hanem azt, hogy mi hoz nézettséget. Hogy mi drámai, mi látványos, mi az, amit mindenki imádni fog, aki puszta kikapcsolódást keres. Ezzel sincs bajom, azt azért szögezzük le. A Trónok Harca tagadhatatlanul kiváló kikapcsolódás; amíg nézed, minden másról elfeledkezel. De legtöbbször a józan paraszti észről és a logikáról is. A könyv pedig nem ez. A könyv nem a "nagy többséget" célozza meg. Nem az a célja, hogy közérthető vagy könnyen emészthető vagy "lightos" legyen. A könyv minden egyes fejezetének, karakterének és fordulatának tanulsága, előzménye, következménye, logikája, célja, értelme van. A sorozatról ez nem mondható el. Ami a sorozatban történik, az azért történik, hogy előkészítsen egy ütős, hangzatos finálét, és nem azért, mert az előzmények (vagy akár a józan ész) logikussá tették volna; az előzmények ebben az évadban már abszolút nem számítottak. Nemhogy az előző évadok, de legtöbbször az sem, ami két perccel korábban történt vagy hangzott el. A karakterek nem azért viselkednek úgy, ahogy viselkednek, mert annak bármi köze lenne a jellemükhöz, az indítékaikhoz, a motivációikhoz vagy a gondolataikhoz, hanem ismételten azért, hogy mind a megfelelő helyen legyenek ahhoz, hogy a finálé drámai lehessen; mindeközben elveszítik a jellemüket, elfeledkeznek saját magukról és a sorozatkészítők által tologatott bábokká válnak, akiknek csak annyi a jelentőségük, hogy pörgősen tartsák az eseményeket. Ja, és hogy mondjanak olyan - amúgy teljesen logikátlan, sőt, néha nevetséges - sorokat is, amiket bele lehet rakni a trailerekbe, ezzel bevonzva boldog-boldogtalant.
A Trónok Harca már a pénzről és a nézettségről szól, ez tény. Fájdalmas, de attól még tény. Ezért sem hibáztatok senkit - természetes dolog. Kell a pénz a színészek meg mindenki más fizetésére, aki dolgozik bármit is a sorozaton, na meg kell a rengeteg CGI-ra illetve tudom is én, mire. Ebben a témában nem vagyok otthon; fogalmam sincs, mi mindent használnak, hogy a sorozat úgy nézzen ki, ahogy. És a saját kedvenc sorozataim egyikének sorsából megtanultam, hogy, ha egy sorozatnak üzenete van, ha hiteles karakterekkel operál, akkor elkaszálják, ugyanis a tévé előtt tespedő emberek kilencvenöt százalékának nem a tartalom kell, hanem a látvány. A Penny Dreadfult azért nem nézték elegen, mert egy nehezen emészthető, komoly üzenettel bíró történet volt. A tűz és jég dala-könyvek is ilyenek. De a Trónok Harca nem. Helyesbítek: a legtöbb sorozatnál még mindig inkább ilyen, mert tagadhatatlanul van mondanivalója, de már nem az az elsődleges számára. A Penny Dreadfulnak az volt.
És, ahogy a mellékelt ábra is mutatja, tényleg a csupán kikapcsolódásra és semmi másra vágyók lettek a Trónok Harca célközönsége. A TH-s rajongói csoport a megmondhatója, hogy azokat, akik hiányolták a logikát a történetből, kíméletlenül lehurrogta szinte mindenki. Mit lehet ebből leszűrni? Hogy a lehurrogóknak a kikapcsolódás az elsődleges. És ha valakinek a kikapcsolódás az elsődleges, akkor tökéletesen beéri egy ilyen minőségű Trónok Harca-évaddal is, mert magasról tesz a szabályszerűségekre, a fizika törvényeire, a karakterek jellemére és múltjára és mindenfajta logikára - épp ezért  jó neki az, amit ez az évad nyújtani tudott. Büszkén mondhatnátok, hogy igen, ti a kikapcsolódásért nézitek, mert a kikapcsolódás egy fasza dolog, és ti szeretitek a sorozatot, ezért nem érdekelnek a hibái. Álljunk csak meg egy percre! A való életben sem úgy van, hogy amit vagy akit szeretsz, annak nem látod a hibáit. Szóval miért is általános az a felfogás, hogy aki "fikázza" a sorozatot - magyarul rámutat a hibáira -, az kapásból utálja a Trónok Harcát? Valami szeretete és a hibáinak az ismerete nem zárja ki egymást.
Most, hogy mindezt kitárgyaltuk, térjünk végre rá a lényegre; magára a Trónok Harca 7. évadára.
Direkt előtte írok forrásmegjelölést, nehogy valakinek az elemzés olvasása közben essen le a tantusz és kezdjen rögtön oltogatni a komment-szekcióban plagizációért. Jómagam feleolyan intelligens se vagyok, hogy ezeket a hibákat egytől egyig észrevegyem magamtól; a legtöbbjükre elsősorban Preston Jacobs, másodsorban Alt Shift X és a videóik ébresztettek rá. Plusz néhány RedTeamReview Prestonnal közös videói közül. Nélkülük ennek a kritikának szerintem még a gondolata se született volna meg a fejemben.
Ja, és természetesen fennáll a spoiler-veszély. Ha valakinek esetleg a címből és az előbbiekből sem esett volna le, akkor most leszögezném, hogy ez a bejegyzés bőven tartalmaz spoilereket a Trónok Harca 7. évadáról, és említés szintjén akár a korábbi évadok bármelyikéről is. Mindenki ennek tudatában vágjon vagy ne vágjon bele. Sağol.


7. évad, 1. rész: Sárkánykő
Egy olyan jelenettel nyitunk, amelyben a Walder Frey-nek álcázott Arya megmérgezi az összes Freyt, majd mosolyogva távozik. Ez több sebből vérzik, és még rosszabb, mint amikor megölte Lothart és Fekete Waldert, hogy pitébe süsse őket - végül is, ahhoz csak egy konyha egész napig tartó bitorlása és két meglett férfi apró darabokra vagdalása szükségeltetett. Itt Arya - miután azt mondta Jaqennek, hogy "hazamegy", és ehelyett a halállistája egyik nevét húzta ki - konkrétan a már két hete halott Walder helyett uralkodik az Ikrek felett. Mit tud Arya a várigazgatásról? Arról már nem is beszélve, hogy Lothar volt az intéző, és bizonyára Fekete Walder is betöltött valamilyen szerepet a kastély fenntartásában. Senkinek nem tűnt fel, hogy nincsenek sehol? Vagy Arya két héten keresztül egyszerre három férfit játszott el, éjjel-nappal? Melyikük feleségének az ágyába feküdt be éjjelente?
Az meg a másik, hogy tényleg megölte volna az összes Freyt? Ez azt jelentené, hogy az összes Freynek egy hete volt hazamenni és visszajönni. Minden egyes Frey egyheti járásra lakik az Ikrektől? Én nem hinném. És mindegyikük olyan helyen él, ahova eljutnak hozzá a hollók, és mindannyian azonnal indultak, mikor hívták őket? Komolyan? Az összes férj, az összes septon, az összes mester? Egyetlen Frey sem volt épp beteg vagy sérült? Mindegyik épp ráért? Most képzeljétek el, hogy a modern világban tartanátok egy családi összejövetelt két héttel az előző családi összejövetel után! Legalább egy-ketten elkésnének, vagy épp elfoglaltak lennének, vagy a feleségük épp szülne, vagy csak nem lenne kedvük, vagy betegek lennének. És ez állítólag a "középkor"! És nem értem, hol vannak a, nem is tudom, mondjuk huszonöt év alatti Freyek? Azt akarjátok mondani, hogy nincsenek Frey tinédzserek, gyerekek, kisbabák? Már nem azért, de ha száz Freyt megölsz, a Frey-ház akkor is tökéletesen jól van, köszöni szépen! Amúgy meg, hol van Edmure? Aryának nem fordult meg a fejében, hogy esetleg ki kéne szabadítani? (Igen, tudom, Jaime azt mondta, Kaszter-hegyre viszi, de, mint az évad során később kiderül, ott sincs, szóval valahol lennie kéne!)
Ez a jelenet nagyszerű kezdése volt az évadnak, tényleg. Azt már meg sem merem említeni, hogy a mosolytól az arcán engem nem picit kirázott a hideg. Igazán igazságot tett volna ezzel a mészárlással? A Vörös Nász fő okozói - Walder, Tywin, Roose, Lothar, Fekete Walder - már halottak. A megmérgezett Freyek igazán bűnösek voltak és halált érdemeltek? Tehát nagyon drámai meg látványos, meg kirázott a hideg, de eh. Ha logikusan belegondolsz, az egész hiteltelen. És ne mondjátok nekem, hogy "a Freyek a rosszfiúk, még szép, hogy lemészárolta őket", mert az egész történetnek az lenne a lényege, hogy nincsenek fekete-fehér karakterek, minden emberben vegyül jó és rossz! Ismertünk egy-két szemétláda Freyt, oké, de nem ismertük a Frey-ház másik négyszáz tagját, és mégis gondolkodás nélkül rávágnánk, hogy az egész család minden tagja egyformán rossz ember, és egyformán megérdemli a halált?
Várjunk egy percet... mit keres az intróban még mindig a Baratheonok koronás szarvasa Királyváron? Tommen, akinek amúgy is csak névlegesen volt köze a Baratheonokhoz, halott; a város százszázalékosan Lannister; Cerseit Lannisterként koronázták királlyá! Nem értem. Ahhoz volt eszük, hogy jeget rajzoljanak a Fal mellé, de ahhoz nem, hogy oroszlánra cseréljék a szarvast? Fantasztikus!
Oké, a Holtak serege megindult, de nem kellett volna eddigre már mondjuk, nem is tudom, elérniük az úticéljukat? Úgy értem, a Holtak Seregének nem kell megállnia aludni vagy enni, nem? Szóval, feltételezve egy kényelmes, óránként két mérföldes gyalogtempót, egy nap alatt 50 mérföldet haladnak. Nem kéne már ott lenniük, ahol akarnak, bárhol legyen is az? Mármint, a Fal mindössze háromszáz mérföld hosszú, és a helyek, amiket eddig láttunk a Faltól északra (az Elsők Ökle, Craster Erődje, Rideghon), annyira nincsenek messze tőle. Megint egy látványos jelenet, ami mögött nincs értelem.
Mindegy, Bran és Meera elérik a Falat, és úgy tűnik, még mindig Edd a parancsnok, mivel az Éjjeli Őrség híresen megveti a parancsnokválasztásokat. Edd először megkérdőjelezi Bran és Meera kilétét, de Bran felfedi, hogy látta őt Rideghonnál és az Elsők Öklénél. Ettől száz százalékosan bebizonyosodott a kiléte, természetesen.
Deresben vagyunk, ahol Sansa Észak igaz uralkodójaként, a sereg vezetőjeként viselkedik, elvégre ő nyerte meg a Fattyak Csatáját. A seregéként, aminek egyébként nincs semmi logikus oka, hogy Északot segítse, és Jon még azt is megtagadja tőlük, ami okuk lehetne, hogy védelmezzék Északot - Karholdot és Utolsó Menedéket. Azt már fel sem merem hozni, hogy Bronz Yohn Royce, aki amúgy zseniális elme kéne, legyen, a várak elpusztítását tanácsolja, ami, remélem, mondanom sem kell, mennyire ostoba ötlet. Mindenesetre rögtön ignorálja őt mindenki, amitől esetleg kiakadhatna már egy kicsit. De úgyis csak töltelékkarakter lesz az egész évadban, szóval nem tudom, mit várok itt.
Ehelyett odaadják ezeket a várakat két kisgyereknek, akiknek kábé egy tucat embere lehet fejenként. (Harald Karstarkot amúgy nem láttuk meghalni, szóval a sorozatkészítők vagy egy, már megszokott off-screen halált adtak neki, vagy simán elfeledkeztek a létezéséről. Nem lenne precedens nélküli eset, azt meg kell hagyni.) Ők biztos nagyszerűen helyt fognak állni a Mások ellen, mikor azok lecsapnak ezekre az elsőként az útjukba kerülő várakra. Az is elég érdekes, hogy Jon fapofával védelmezi az utódi öröklést, mikor ő gyakorlatilag épp Sansa jogos helyét bitorolja.
Akárhogy is, annak ellenére, hogy Sansának egyértelműen igaza volt (és közben a rendezők és Sansa elfeledkeztek arról, hogy Ned halála után Sansát szekírozta mindenki azzal, hogy egy áruló lánya, ennek ellenére Sansa megbüntetné a bűnös házak ártatlan gyermekeit), Jon megszidja, Sansa pedig a végén közli, hogy Jon igazán jó vezető. Mondjuk, nem igazán értem, hogy ezt ő személy szerint mire alapozza, ha kábé öt perce látja Jont uralkodni és Jon már ennyi idő alatt is rossz döntéseket hoz, de a rendezők biztos tudják.
Érkezik egy holló Cerseitől, amiben az áll, hogy esküdjenek hűséget neki. Sansa amellett érvel, hogy a déli ellenség nagyobb fenyegetést jelent, elvégre az Éjkirály és köztük egy Fal is van, míg Királyvár és köztük semmi. Aham, semmi. Khm, Cailin-árok, khm. Egyáltalán semmi nincs köztük és Királyvár között. Semmi. Egyáltalán.
Ezután Cerseit látjuk egy óriási nagy térképre lépni. Tudjátok, nagyon nem praktikus így, darabonként megfesteni egy ilyet, egyesével újra meg újra kikeverni ennyiféle színt és ismét megtalálni minden egyes árnyalatot (legalább az óceánt megfesthette volna egyszerre); de sebaj. Jön Jaime, és biccent a festőnek, aki rögtön távozik. Honnan tudta, hogy az a biccentés nem azt jelentette, hogy "hé, szép munka, festegessél csak tovább!"?
Jaime és Cersei arról beszélnek, hogy Daenerys közeleg, Tyrionnal, mint Segítője, és Sárkánykőn fog partra szállni. (Nem igazán értem, hogy minderről honnan szereztek tudomást egyébként; Daenerys hollót küldött mindenkinek, hogy Tyrion a Segítője, és hogy indulnak Westeros felé?) És tudjátok, mit tesznek, hogy megakadályozzák ebben? Semmit! Ez talán az egyik legfélkegyelműbb hadászati lépés az egész sorozatban (eddig a percig; ez az évad még többször is felülmúlja ezt). Miért engedné tudatosan bárki, hogy egy ellenséges, flottával is rendelkező sereg elfoglalja Sárkánykőt? Senki sem nézte a sorozat második évadát? Senki? Csak mert nekem rémlik egy igazán jelentéktelen mellékszereplő, Stannis Baratheon, és volt vele egy igazán parányi jelenet, aminek Feketevízi Csata volt a neve! Bár ez érthető: ha nem figyeltetek oda eléggé, akkor teljesen elkerülhette a figyelmeteket, hogy a jó pár hajóval rendelkező Stannis Sárkánykőt használta bázisként Királyvár megtámadásakor. Tudjátok, csak mi, szuperfanok, akik újra és újra megnézzük a sorozatot, csak mi szúrtuk ki ezt a jelentéktelen, elenyésző részletet.
Szóval Cersei és Jaime eldöntik, hogy szövetségesekre van szükségük, ergo a vasszülöttekre. Lássuk, jól értem-e: a vasszülötteknek konkrétan el kellett haladniuk Sárkánykő mellett, hogy eljussanak Királyvárba, és távozásukkor ismét el kellett haladniuk mellette. Egy elhagyatott kastély mellett, amit ők valamiért nem foglaltak el. És amit nemsokára elfoglal az ellenség. Nekem ez sok. Persze, túl rövid lett volna az évad, ha Cersei csak odaküldött volna valakit, hogy rejtőzzön el a kastélyban valamelyik ajtó mögött, és röpítsen nyílvesszőt az elsőként belépő Daenerysbe.
Következik egy jelenet, amiben a valamiért rocksztárnak öltözött, szemceruzázott Euront láthatjuk. Jaime történelemtudásába vetett hitem egy pöppet meginog, amikor azt állítja, hogy Euron Kaszter-hegynél gyújtotta fel a Lannister-flottát Lannisrév helyett. Olyan érzésem van, mintha a rendezők szándékosan próbálnák lebutítani a sztorit, minél kevesebb földrajzi nevet rakva bele, hogy "közérthető" legyen, mindeközben még a hét királyságot is lecsökkentve félig-meddig négy, de inkább három királyságra. (Az egész évad során egyszer sem vesznek tudomást Arryn Völgye, a Folyóvidék, Dorne, a Viharföldek és a Síkvidék létezéséről, és a Nyugatföldek is elég zavaros marad.) Az sem világos egyébként, hogy honnan a francból volt Euronnak elég ideje, embere és alapanyaga, hogy ezer, vagy akár száz hajót építtessen.
Ezután eljutunk Óvárosba Samhez, aki el szeretné olvasni a könyveket, amik segíthetnek neki, és meg is kér egy mestert, hogy engedje meg neki, de az azt mondja: igen, nagyon jó okod van elolvasni őket, de azért mégsem engedjük meg, hogy elolvasd. A Fellegvár egy csalódás volt számomra, és nemcsak a könyvekhez viszonyítva, de önmagában is - a betegek ágytálainak cserélgetésének kihangsúlyozása és Jorah inkább kórházként tüntették fel a Fellegvárat, mint egy tudásbirodalomként. És ez nagy kár szerintem. Érdekes lett volna látni például más "tanoncokat", mint Sam, akiknek mind van saját története, személyisége... Igen, persze, biztos nem akartak annyi új karaktert behozni, de akkor kevésbé illúzióromboló lett volna az egész Fellegvár-montázs.
Eközben Deresben nulla előremenetel zajlik a cselekményben, mivel amióta lehagyták a könyveket, azóta a sorozat készítőinek nincs sok ötlete, hogy hogyan kéne kihasználni egy olyan zseniális cselszövőt, mint Petyr Baelish. Sansa ahhoz képest, hogy Petyrt ő hívta oda, és hogy ő mentette meg az egész népe életét, meglehetősen bunkón viselkedik vele, majd Arya valahogy belefut egész Westeros legrendesebb emberi lényeibe. Nem értem, hogyha az egész Frey-házat mosolyogva lemészárolta néhány, amúgy már halott tagja bűneiért, akkor a Lannister-katonákat ugyanezen az alapon miért nem? Az is egy nagy kérdőjel bennem, hogy Arya, ha van más lehetősége, miért épp egy fiatal, vonzó lányként utazik keresztül Westeroson, és miért nem használ valamilyen álarcot, ami kevésbé kockázatos volna.
Ezután a Véreb egy hóvihar közepén (Arya az Ikrektől indult délre, és egy hópelyhet sem látott, a farmer kunyhójánál meg a Vérebék majd megfagynak?) a fagyott talajba ás sírt, mert, mint azt mind tudjuk, az egyáltalán nem lehetetlenség, sőt, egy könnyed vasárnapi teadélután. Nem értem mondjuk, hogy miért nem történt az, hogy a Véreb kimegy, hogy elássa a holttesteket, de nem tudja, mert kőkeményre van fagyva a talaj, és miért nem az volt ennek a jelenetnek a tanulsága, hogy a múltadat nem tudod eltemetni; de mindegy is.
Megismerjük Szegfű ötéves gyerekét, aki végre nőtt is valamit az elmúlt évadok egyhangú csecsemőkora után, aztán Samnek van ez a pillanata, amikor rájön, hogy Sárkánykőn van sárkányüveg. Annak ellenére, hogy két évvel ezelőtt ezt egyszer már megbeszélte Stannisszel. Ó, de akkor még nem gondolta, hogy ez fontos lesz! Aha. Elfeledkezett egy ilyen beszélgetésről, az egyetlen beszélgetéséről Stannisszel, pont egy ilyen szituációban.
Daenerys végre partra száll Sárkánykőn (miközben Euron és a Vasflotta már megkerülte a fél kontinenst a Vas-szigetektől Királyvárig, és távozott is) a tökéletesen göndörödő parókájával és ragyogó sminkjével. Biztos az egész úton állt a fedélzeten, és drámaian bámult maga elé, természetesen inspiráló zenével a háttérben. Sárkánykő abszolút elhagyatott; Stannis még egy húszfős helyőrséget sem volt képes hagyni ott, és Királyvár nem tudott nélkülözni egy embert sem. Tök logikus.
Azonkívül ki a fene küldi a királynét, a Segítőjét és az összes főtanácsosát előre a kastélyba? Egy kicsit veszélyesnek tűnik, nem? Úgy értem, nem kéne feltételezniük, hogy maradt ott pár ember? Vagy esetleg egy vadállat, vagy az, aki az elmúlt néhány évben azokat a makulátlan lépcsőket söpörte? Ez legalább olyan nevetséges, mint az, hogy mindvégig hallgat mindenki, miközben besétálnak. Mi történt? Dany a hajón közölte, hogy "oké, mindenki maradjon csendben; aki először megszólal, veszít", és a hajón ez mindenki szerint egy nagyon király játék? És Varys is úgy gondolta, hogy "ó, igen, ez sokkal jobb, mintha arról kéne beszélnem, hogy majdnem megöltelek az első évadban"? Na meg a többiek sem akartak beszélni arról, ahogy az a masszív Greyjoy-flotta elhaladt mellettük? Ez is csodálatos jelenet mindettől eltekintve, mármint a zene valami pazar, és a látvány is kifogástalan, de komolyan ennyi maradt volna meg a Trónok Harca dicsőségéből? A király zene és a lélegzetelállító látvány? Ennyi elvárást támasszunk csak a sorozat készítőivel szemben?

7. évad, 2. rész: Viharbanszületett
Sárkánykőn nyitunk, ahol végre megkapjuk a beszélgetést Daenerys és Varys között, amit valamiért nem tudtak le már a tengeren töltött hónapok alatt. Nem igazán oldják meg a problémákat, de legalább felhozzák a témát; már ez is haladás. Mert ugye ha feldobsz egy témát és beszélsz róla, akkor már tovább is léphetsz. Varys kijátszhatta volna azt a kártyát, hogy neki végig ez volt a terve, és Dany sosem volt valódi veszélyben, hiszen Varys szólt Jorah-nak, aki megmentette. Mondhatta volna, hogy azért támogatta Viseryst, mert ő valójában végig a Targaryeneket támogatta, Robert támogatása közben végig csak a megfelelő pillanatra várt, hogy visszahozza a Targaryeneket. Meg lehetett volna oldani így is. Ehelyett Varysból egy afféle "nép emberét" csináltak, amire semmi szükség nem volt. Szívfájdalmam, hogy a gyerekkorán kívül semmilyen háttértörténetet nem ismerünk Varysról. Oké, a "nép embere", de essosiként miért érdekli annyira a westerosi nép sorsa? És ha a nép embere, akkor miért támogatta Viseryst, egy kegyetlen, verbálisan és fizikálisan is bántalmazó típust? Vagy akár Daeneryst miért támogatja? Igen, Dany felszabadította a rabszolgákat, de közben 163 embert keresztre feszíttetett, plusz ártatlanokat zabáltatott fel a sárkányaival. Ezért nem értem, miért inspirálja Daenerys ennyire Varyst.
Megérkezik Melisandre, aki ki tudja, hol kolbászolt az elmúlt hónapokban. Érdekes belegondolni, milyen epikus lett volna, ha a "shall we begin?" helyett mondjuk egy olyan jelenetet kapunk, amelyben a belépő Daenerys Melisandréval és Stannis helyőrségével találja magát szembe, akik aztán behódolnak neki. Sőt, továbbmegyek: mennyi epikus jelenetlehetőség lehetett volna, ami helyett a rendezők valami lapossal és üressel szúrták ki a szemünket!
Ezután Missandei magyarázza el Dany-nek a nemes valyr nyelvtanát. Dany-nek, aki egyébként ezen a nyelven beszélve nőtt fel és folyékonyan tud rajta. Akárhogyis, küldenek egy hollót északra - csak azt nem tudom, honnan van Dany-nek hollója, ami tudja az utat Deresbe. Talán Stannis emberei otthagyták a hollóikat Sárkánykőn, két és fél évnyi eledellel? (Apropó eledel, a masszív dothraki horda mit eszik a kopár Sárkánykőn?)
Melisandre egyébként Jont nevezi meg, mint lehetséges Azor Ahait, de emellett csak egy érvet, a vadak beengedését sorakoztatja fel, Jon visszatértét a halálból nem. Az előző évadban volt egy lehetséges logikus oka annak, hogy mindenki Jont kövesse: ő feltámadt halottaiból. De a sorozat ezt nem használta fel. Ez egyáltalán nem került szóba, mikor az ügyhöz toboroztak embereket. És volt egy lehetséges logikus oka annak, hogy királlyá koronázzák Jont: ő feltámadt halottaiból. De a sorozat ezt nem használta fel. A sorozat könnyedén vallási alakká tehette volna Jont (mint ahogy Tormund mondta neki a halála után, hogy valamiféle istennek tartják), de ezt látszólag csak átugrották, így Jon kultuszának csak egy tagja maradt: Melisandre. Emellett rögtön hozzátenném, hogy a sorozat legeslegelső epizódjában kimondatott, hogy az Éjjeli Őrség dezertőreit kivégzik. Jon halála az egyetlen kiskapu ezügyben. És ebben az epizódban Melisandre szemrebbenés nélkül emlegeti fel, hogy Jon az Éjjeli Őrség parancsnokából Észak Királya lett. Senki sem kérte számon, mint Éjjeli Őrség-dezertőrt. Mondjuk, lehet, nem lett volna túl jó azzal Dany elé állni, hogy "állj egy hulla mellé és küzdjetek együtt a többi hulla ellen". Bár a sorozat nem igazán időzött azon a témán sem, hogy Jon hogy érez ezzel kapcsolatban - Jon valamilyen okból kifolyólag nem hiszi magát zombinak; úgy gondolja, ő az élők sorába tartozik, míg a többi hulla a holtak sorába. Ez is bizonyítja, hogy amikor lenne egy király, érdekes, ésszerű megoldás valamilyen problémára, a sorozat nem azt hozza be, hanem egy olyan megoldást, amit egy random fanficíró alkalmazna. Csúcs.
Tyrion amúgy a hat évvel ezelőtti egy hónapos együtt töltött idejükre hivatkozva kezeskedik Jonért, amiről megint eszembe jut, mennyire nem értem, hogy a sorozat miért isteníti ennyire Tyriont, Daeneryst és Jont. A sötét oldalaik - apagyilkosság, tömegkínzás, dezertálás (végtére is a többiek nem tudják, hogy Jon közben meghalt, így dezertálásnak kéne venniük) -, a hibáik valahogy sosem kerülnek szóba, elfelejtődnek. Deresben mindenki csak: "Ó, Tyrion Lannister? Ő annyira jó arc! Olyan kedves volt velem!". Senki nem emlékszik a köztudott tényre, hogy Tyrion kinyírta az apját? És a világ nagy részének úgy kéne tudnia, hogy Tyrion ölte meg Joffrey-t... Tehát nem igazán van oka Jonnak, Davosnak és Sansának arra, hogy "ó, istenem, jézusom, Tyrion Lannister annyira fantasztikus!". Ahogy Tyrionnak se arra, hogy "Havas Jon? Ó, ő az Éjjeli Őrség parancsnokaként átengedte a vadakat, aztán Észak Királyaként, nem is tudom, egyesített mindenkit..." Magyarul dezertőr, esküt szegett, ki kéne végeztetni. Legalábbis ez lenne egy kívülálló logikus, teljesen érthető álláspontja.
Királyvárban Cersei lelkesíti a nagyurakat Dany ellen. A nagyurakat, akik nem tudom, egyáltalán mi okból jöttek el, tekintve, hogy a város akármelyik percben sárkánytűzre lobbanhatna. A jó öreg Randyll Tarly is Királyvárba teleportált, bár azt nem tudom, miért nem Óvárosba teleportált, hogy visszaszerezze a kardját. Jaime félrehívja és a Síkvidéket ígéri neki a támogatásáért cserébe. Meg kell, mondjam, Randyll hűsége eléggé ingadozó: látszólag eléggé támogatja a Lannistereket ahhoz, hogy az örökösével együtt a fővárosba jöjjön, de azért még a Tyrellekhez is hűséges. Természetesen, ha a Tyrelleket támogatja, akkor csodás hadifogoly válhatna belőle, de a lényeg, hogy a rendezők következetesek. Akkor biztos csak játssza a nehezen megkaphatót, vagy valami.
Eközben Sam semmilyen büntetést nem kapott a kulcsok és a könyvek ellopásáért, aztán a Vörös Torony alatt Qyburn a sárkánykoponyákhoz viszi Cerseit. Cersei említi, hogy Robert lehozta néha ide a szajháit. Akkor elég érdekesen nézhetett ki a dolog. Biztos szadomazoszex lehetett belőle, ugyanis Robert vöröset látott, ha csak eszébe jutottak a Targaryenek. Bebizonyosodik, hogy Qyburn egy pöppet életképesebb suttogómester, mint Varys, mert ő vele ellentétben értesült arról, hogy Dany sárkányai megsérültek a küzdővermekben.
Yara, mint egy racionális emberi lény, érdeklődik, hogy miért is nem támadják meg Királyvárat, mondjuk, most azonnal. Igen, Yara, mind szeretnénk tudni, elvégre Stannisnek például sokkal kisebb serege volt, mint Dany-nek, sárkányok nélkül, és ő kis híján győzelmet aratott a Feketevízen! Tyrion kifogása elvileg az, hogy az tömeggyilkosság lenne, ami kapásból nézeteltéréshez vezet Ellaria és Tyrion között. Ellaria felemlegeti, hogy a szerelme, Oberyn Tyrionért küzdve halt meg, mire Tyrion azzal kontráz rá, hogy Ellaria meggyilkolta Tyrion ártatlan unokahúgát, akit nagyon kedvelt. Ilyenkor eltűnődöm, hogy a francba bírnak ezek ketten egy légtérben és egy oldalon lenni. Kábé úgy, ahogy Varys és Daenerys. Vagy ahogy Olenna és Tyrion, mikor előbbi segített Tyriont bemártani Joffrey megölésével. Hagyjuk.
Így hát Dany és Tyrion úgy gondolják, hogy a háború megnyeréséhez a legjobb stratégia Királyvár békénhagyása. Hogy miért? Mert dothrakiakkal és Makulátlanokkal támadva alátámasztanák Cersei álláspontját az idegen hódítóról, és a sárkányok támadása túl sok halállal járna. Állításuk szerint jobb stratégia körülvenni és ostrom alá venni a várost a Tyrell- és dorne-i haderőkkel, miközben a Makulátlanok megtámadják Kaszter-hegyet. Na most, azt még el tudom fogadni, hogy Tyrion ódzkodik a bátyja és nővére megtámadásától és megölésétől, és hogy titokban, tudat alatt saját magát szabotálja. De őszintén, ebben a szobában mindenki másnak fel kéne fognia, hogy Tyrion terve borzalmas. Egy: a háború egyszerű megnyerése helyett az a tervük, hogy körbehajózzák az egész kontinenst egy olyan hely megtámadásáért, ami nem nyeri meg közvetlenül a háborút. Kettő: nem akarnak idegen harcosokat használni, hogy az A-helyet támadják, de aztán gondolnak egyet és idegen harcosokat használnak B-hely megtámadására? (A dorne-iakat amúgy meg így is, úgy is idegen harcosoknak tartanák a westerosiak.) És három: nem akarnak sárkányokkal öldökölni, inkább ostromzárat csinálnak, ami valószínűleg még több embert fog halálra éheztetni, méghozzá a köznépet, pedig Tyrion állítólag pont a köznép sanyargatását akarta elkerülni. Láttuk már korábban, ahogy a sárkányok konkrét célpontra támadnak, ráadásul a Vörös Torony viszonylag el is különül a város többi részétől; könnyedén oda lehetne repülni egy sárkánnyal és ártatlan áldozatok nélkül megnyerni az egész háborút. De nem! Yara még biccent is ebben a jelenetben; biztos azzal ért egyet, hogy ez a legostobább terv, amit valaha hallott. Olenna a "légy sárkány!" tanácsát időzíthette volna mondjuk tíz perccel korábbra is; akkor logikusabb lett volna.
Szintén Yara eredeti javaslata mellett szól az, hogy Dany-nek jó nagy élelmezési problémái kellenének, hogy legyenek, hacsak nem a Síkvidékről szállítanak Sárkánykőre neki ételt és italt. De ha a Síkvidékkel bármi baj - például egy Lannister-sereg - találna történni, akkor mindössze a kopár Sárkánykőre lennének utalva. Igen, halászhatnak, de a friss víz már más tészta lenne. És különben is, miért volt magától értetődő, hogy Tyrion a lehető legjobb hadvezér, ezért az ő tervét kell követni? Tyrion legfeljebb kétszer, ha vezetett katonákat csatába élete során; Yara azért egy pöppet tapasztaltabb.
Egy másik dolog: Dany Sárkánykő felé tartva el kellett, haladjon Dorne mellett. Most meg visszaküldi Yarát és Ellariát le Dorne-ba katonákért, hogy aztán megint visszamenjenek Sárkánykőig? A földrajz nagyjából ki lett dobva az ablakon, mióta a sorozat lehagyta a könyveket. De persze, igyekeznek drámainak meghagyni a sztorit, mert ugye túl egyszerű lenne, ha Dany egyenesen megnyerné a háborút; meg kell mutatniuk, ahogy küzd, és talán vesztésre áll. Na mindegy, kapunk egy erotikus jelenetet Missandeijel és Szürke Féreggel, és kiderül, hogy utóbbival, Havas Jonhoz hasonlóan, veleszületett az orális szex ismerete.
Kicsivel később jön egy instant sebészet Óvárosban, amiről nem igazán tudom, Sam hogyan tudja befejezni reggelig. Már úgy értem, nézzetek rá! Jorah szürkehámja jóval az öve alá megy.
Ezután Meleg Pite felfedi Arya előtt, hogy Havas Jon Észak Királya. Most komolyan? A csaj két hétig az Ikreknél lógott, Walder Freyként pózolva, és semmi hírt nem kapott Északról? Miféle inkompetens kretén lehet az ikreki mester? Mármint, ha Arya nem kapott hírt erről, akkor az északiak empátiátlan bunkók! Egyikük sem üzent, hogy Walda meghalt? Egy levél sem említette a völgyi sereg megjelenését? Arya annyira hozzáértő volt, hogy képes volt két héten keresztül eljátszani Walder Freyt, és valahogy még azt is tudta, hogy Talisa a halála idején terhes volt, de arról ellenben nem tud, hogy háború dúlt északon. Még Ed Sheeran sem említette, még futólag, érintőlegesen, haloványan sem?
Egy másik érdekes dolog Arya tudathasadása. Na jó, mondjuk úgy, ugrál a különböző elmeállapotok között. Halomra gyilkolja a Freyeket, aztán egy megható jelenetben van része pár ismeretlen Lannister-katonával, és Ed Sheerannal egész emberségesen viselkedik, aztán találkozik Meleg Pitével, és robottá válik, aki nem tudja, hogyan viselkedjen emberi lények között. Arya sok mindenen ment keresztül, és nem lenne meglepő, ha egy emberi roncs lenne, de akkor miért csak egy-egy jelenetben mutatják annak, miért nem mindvégig?
Az is közismertnek tűnik, hogy Cersei robbantotta fel a Nagy Szentélyt. Nem tudom biztosan, hogyan lenne képes bárki továbbra is Cerseit támogatni egy ilyen után. És ez egyúttal azt is magában hordozza, hogy Cersei nem próbálta balesetnek bélyegezni vagy másra (mondjuk az Őrült Királyra például) kenni Baelor Nagy Szentélyének a levegőbe röpítését. Vagy Cersei az agyilag zokni, vagy a rendezők. Legalább a börtönbe dugott, előző Főseptont előráncigálhatták volna, hogy ha már Cersei kinyírta Westeros "pápáját", akkor pótolja is valamivel.
Sam egyenesen Deresbe küldte a Jonnak szánt hollót, ami azért érdekes, mert az előző évadban a Fellegvár arról sem tudott, hogy Jon az Éjjeli Őrség parancsnoka; Sam ennek ellenére tudja, hogy Jon Deresben van. Oké, Sam és Jon öribarik, biztos tartották a kapcsolatot, de az azért elég röhejes volt, hogy a Fellegvár nem tudott Mormont parancsnok úr haláláról. Aemon mester biztosan jelentett volna egy ilyen történést, szóval ez azért rejtélyes.
Mikor Jon mindenki előtt bejelenti, hogy Sárkánykőre akar menni, Sansa többszörösen ellentmond neki mindenki füle hallatára, ami azért különösen furcsa, mert Jon épp a legutóbbi epizódban beszélte meg vele, hogy ez gáz, és könnyedén elejét vehette volna ennek, ha a találka előtt beavatja Sansát. Yohn Royce felszólal, hogy a Targaryenekben nem lehet megbízni, és ismételten magasról tesz a tanácsára mindenki, szóval újra megkérdezem, mi oka van a völgyi seregnek, vagy akár Royce-nak, hogy itt legyen, északon? Robin Arryn az otthona visszaszerzésében akart segíteni Sansának, és ez megtörtént. Plusz, a völgyi sereg nem igazán kapott semmilyen jutalmat, legalábbis Karholdot vagy Utolsó Menedéket semmiképp. (Rémvár sorsáról egyébként fogalmunk sincs.) Mindennek a teteje, hogy Royce szövetségesére, Kisujjra, aki lényegében Robin Arryn szószólója, látszólag mindenki magasról tesz. Valamint Sansa, pont az a személy, akinek a megsegítésére jött, szintén jelentéktelen személyként bánik vele. Néha eltűnődöm, hogy a logika valaha utoléri-e a cselekményt annyira, hogy a Völgy serege leléceljen.
Egy bizonyos ponton Jon elsüti a mágikus mondatot, hogy "én sosem kértem ezt", ahogy minden "szuperhős vagyok, de nem akarok szuperhős lenni"-karakter szokta, én meg így... akkor miért fogadtad el? Legyen Sansa Észak Királynője, és akkor nem kell istennek lenned.
Most jut eszembe, Davos is járt már Sárkánykőn, szóval neki is tudnia kellett volna az ottani obszidiánról, de sebaj - ha már Sam elfeledkezett egy ilyesmiről, akkor Davostól mit vártunk? Meg attól a sok embertől, aki egy kis gondolkodással kiokoskodhatta volna, hogy a sárkányüveg vulkanikus eredetű, tehát van Sárkánykőn belőle (mivel Sárkánykő a könyvben egy híresen vulkanikus sziget), és amúgy már elég régóta gyűjtik az emberek fegyverek, ékszerek, mindenféle ilyesmi készítéséhez.
Jon lemegy a kriptába, ahol mágikus módon már egy kész szobor várja Nedről. A könyvben legalább volt szó a szobor elkészültéről, de a sorozatból ezt természetesen kifelejtették. Ha emlékeztek, Sansa az ötödik évadban meglátogatta a kriptát, és Nedet sehol sem láttuk. Gondolom, a semmiből termett oda az is, mint olyan sok minden más ebben az évadban.
Ezután Kisujj úgy dönt, az lesz neki a legjobb, ha rohadékul viselkedik, így Jon fojtogatja egy kicsit, majd utána Petyr mosolyog. Kisujjról már ekkor ordít, hogy a rendezők még ebben az évadban elteszik láb alól, mert nem igazán tudnak vele mit kezdeni, amióta lehagyták a könyv cselekményét. A sorozat a könyv mesteri cselszövőjének ábrándját lebutította Sansa szerelme és a Vastrón elnyerésének vágyára. Nem teljesen világos, hogy a Deresben való lapítás és Sansa Jon ellen fordítása hogyan segít ezeknek a céloknak az elérésében. Ez a férfi volt az, aki Tyrionra kent egy tőrt, aki megakadályozta Ned puccsát, aki meggyőzte Joffrey-t, hogy végezze ki Nedet, aztán meggyőzte a Töviskirálynőt, hogy ölje meg Joffrey-t. Átvette az irányítást az aranyköpenyesek felett, csődbe juttatta a királyságot, és hatalmas pénzösszegeket sikkasztott el. Elrabolta Sansát, és talán még lázadást is szított. Átvert egy nőt, hogy beleszeressen, aztán meggyilkolta őt és átvette az uralmat a királysága fölött. És most? Mondjuk úgy, hogy csak ténfereg. Mármint, én nem tudom ép ésszel felfogni, miért ment le Kisujj a kriptába, hogy összefusson Jonnal. Mit csináltak egyáltalán? Jon indokolatlanul ellenséges Kisujjal, aztán Kisujj felhozza Catet és Sansát, hogy indokolatlanul felhergelje Jont. Rejtélyes. Talán a sorozatkészítők találtak ki egy tervet Kisujjnak? De ugyanezt hittem az előző évadban Cerseiről, Margaeryről és a Főverébről, és közülük egynek sem volt terve. Már nem merek reménykedni.
Arya találkozik Nymeriával, aki faképnél hagyja. Én totál azt gondoltam, hogy ezzel azt akarták érzékeltetni, hogy Arya annyira megváltozott a régi énjéhez képest, akit Nymeria ismert, hogy a farkasa már nem is látja benne a gazdáját. Aztán jól az arcomba tolták, hogy csak arról van szó, hogy Nymeriának nincs kedve háziasodni. Illúzióim ismételten a sárba döngölve.
A részt lezáró csatajelenetnek csak a végével kapcsolatban és csak két dolgot akarok.
1. Miért kellett kinyírni Nymet és Obarát? Igen, a Homokkígyókat nagyon elbaltázták, ahogy az egész dorne-i szálat is, ez tény, de ha már egyszer behozták őket a történetbe, akkor kezdjenek is velük valamit, mert eddig semmi célja nem volt a létezésüknek! Annyi mindent ki lehetett volna hozni belőlük még utólag is, akármilyen szegényes volt is az előző két évados alapanyag hozzá! Lehetett volna mindhármuknak elkülöníthető személyisége, története, ambíciói, gondolatai; lehetett volna valamelyikük Kisujj egy kéme; vagy akármi ilyesmi. Ehelyett céltalan, értelmetlen, kidolgozatlan, nevetséges karakterek voltak, és még ki is írták őket egy-két megmozdulásuk után. Ez gáz.
2. Bocsánat, de Euron emberei miért is nem ugrottak be a vízbe, hogy visszaszerezzék Theont? Eléggé könnyű fogásnak tűnik. "Jé, ott megy a Greyjoy-örökösjelölt! Nem kéne tennünk valamit? Á, dehogy, inkább kávézzunk egyet!" Nyugodj békében, logika! Hiányozni fogsz.

7. évad, 3. rész: A királynő igazságszolgáltatása
Havas Jon megérkezik Sárkánykőre, hogy találkozzon a világ legerkölcsösebb félistenével. Megemlíti, hogy mikor legutóbb látta, a világ legerkölcsösebb félistene épp levizelt a Falról. Ez így igaz, de azt elfelejti említeni, hogy Tyrion elmulasztotta megmosni a kezét utána. Fogalmad sincs, hol jártak azok a törpekezek, Jon, fogalmad sincs!
Ezután természetesen rögtön szóbakerül Bran állítólagos megtámadása, a Vörös Nász ötletének lehetséges ismerete, egyesek unokaöccsének és apjának meggyilkolása, a tény, hogy nem küldtek egy embert sem a Falra, mikor a vadak támadtak, és persze Davos fiának megölése. Aha, persze. Az előző felsorolás csak az álmodozásom volt; egyik téma sem kerül szóba vagy megoldásra.
Tyrion a királynő legközelebbi tanácsadójaként mutatja be Missandeit. Legelőször is: akkor Tyrion mégis milyen tisztséget tölt be? És másodszor: miben adott Missandei valaha tanácsot? Tolmácsolt, igen, de a Szürke Féreg péniszéről való elmélkedésen kívül értekezett egyáltalán bármiről is Daenerysszel? Mi az a büszke mosoly akkor az arcán?
Jon átadja a fegyvereit - de nem Aggónak és nem Kovarrónak, elvégre amikor egy dothraki az életét ajánlja valaki kezébe, az csak a második évad végéig értendő. Akárhogyis, útban a kastély felé Tyrion biztosítja Jont, hogy nem feküdt le Sansával, és hogy a házasságuk álházasság volt. Egy álházasság, amit Tyrion nagyúr apja és a király rendezett el, és a Fősepton felügyelte. Nekem is totál kamuházasságnak tűnik, ez csak természetes!
Ezután Drogon, a Dothraki-tengeren tanult lopakodást alkalmazva mindenkit meglepve felbukkan, egyedül Missandei közömbös. Annak ellenére, hogy jó párszor látta Drogont emberek tömegét elégetni és annak tudatában, hogy Drogon megölt egy kislányt. Cukiságok a sárkányok, igen, a "cukiság" a legjobb szó rájuk.
Melisandre közli Varysszal, hogy Westeroson fog meghalni, ami egy nem kicsit drámai kijelentés kéne, legyen, de... most komolyan, Varys valami húsz-harminc éve Westeroson él. Annyira azért nem hidaltam le a ténytől, hogy Westeroson fog meghalni.
És hat év után végre megkapjuk a jelenetet, amire mind vártunk: a könyvek lehagyása óta a leg- és a második legunalmasabbá vált karakter találkozását. Végighallgathatjuk Daenerys címeinek hosszú listáját, bár a sorozat ismét elfeledkezett a "Rhoynar királynője"-címről, majd Davos elmulasztja Havas Jon címeinek felsorolását. Havas Jon, Deres fattya, a férfi, aki átengedte a vadakat a Falon, a férfi, aki háromszor dezertált az Éjjeli Őrségtől, az orális szex ismerője, az el-eltünedező rémfarkas gazdája, a gyermekfellógató, a csaták féleszűje, a Másölő, a Fehér Farkas, az Újjáéledt, és a férfi, aki belebotlott egy királyi címbe. Akárhogyis, Dany fogja magát és nagyuramnak szólítja Jont, mire Davos előhozakodik a bolhavégi akcentusával. Na, mindegy, Dany azt akarja, hogy Jon térdethajtson neki, mert Torrhen Stark is térdethajtott Aegonnak, és Jon megemlíti, hogy a nagyapját és a nagybátyját Aerys égette halálra. Nagyon kényelmes módon Lyanna megerőszakolása és halála nem kerül felsorolásra a bűnök lajstromán. Dany azt mondja, hogy a Targaryen-uralom három évszázada volt a Hét Királyság legjobb, békés és jólétben töltött időszaka. Ez így igaz - mármint, figyelmen kívül hagyva Aegon hódítását. És az Első Dorne-i Háborút. És a Hit Harcosainak felkelését. És Dorne meghódítását. És a Dorne-i Felkelést. És a Lépőkövekért vívott háborút. És a Sárkányok Táncát. És a Blackfyre-lázadást. És a második Blackfyre-lázadást. És a harmadik Blackfyre-lázadást. És a negyedik Blackfyre-lázadást. És a Kilenckrajcáros Királyok Háborúját. És Robert Lázadását. De egyébként ja, abszolút béke és jólét. Mindegy, Jon közli, hogy nem térdel le, és Davos megemlíti a tényt, hogy Dany akár már el is foglalhatta volna Királyvárat. Davos még azt is szóbahozza, hogy ő és Stannis majdnem elfoglalták Királyvárat, és Tyrion dühösnek tűnik; mintha Davos fiának megölése nem lett volna elég. Havas Jon ezután annak tulajdonítja Dany tétlenségét, hogy nem akart ártatlan embereket ölni, és nem az abszolút inkompetenciájának. Mindettől Dany valamiért jobb ember, mint Cersei.
Már az első közös jelenetük bűzlik attól, hogy ennek az lesz a vége, hogy összejönnek, és szerintem én vagyok az egyetlen, akinek ettől a kilátástól az az első gondolata, hogy "neeee!". Ha a könyvbeli-Jonról és a könyvbeli-Daenerysről van szó, akkor azt mondom, oké, mert ott mindketten korrektul vannak megírva, és a könyves Dany-től nem mászok a plafonra. De a sorozatban... kérlek, ne! Ez is csak egy tipikus "utáljuk egymást, aztán mi leszünk a legromantikusabb szerelmespár valaha"-sztori lesz, és én nem akarom, hogy a Trónok Harcából csak egy lebutított love story maradjon! Pedig minden jel arra mutat, hogy az maradt belőle, mert az egész Jon&Dany-jelenet olyan kiszámítható volt, hogy konkrétan láttam magam előtt, hogyan fog lezajlani a párbeszédük.
Jön Varys, és szól Tyrion ostoba tervének eredményéről, majd Theon bűntudatot érez Tyrion ostoba terve miatt, aztán a vasszülöttek látszólag Theont hibáztatják Tyrion ostoba tervéért. Először is: nem igazán tudom, mit kellett volna Theonnak tennie, ha az elmenekülés nem volt opció. De másodszor pedig: ti, srácok, nem szintén azért vagyok életben, mert elmenekültetek? Vessünk egy pillantást a dolgokra, amiket Theonnak meg kéne bánnia: 1. a két kisfiú megölése 2. Robb elárulása 3. Deres megszállása 4. a vasszülöttek elárulása a Cailin-ároknál 5. Tyrion ostoba terve szerint cselekvés 6. Rodrick megölése 7. hagyni, hogy Osha elterelje a figyelmét 8. bizalom Hasítottajkú Dagmerben 9. a fekete felöltésének elutasítása 10. Ramsay szökési fortélyának elhite 11. nem elvágni Ramsay torkát 2587. kegyelemből meg akarni ölni a rémfarkasokat 2588. nem megtámadni Euront, miközben kést szorított Yara torkának. Tényleg, ott van a végén, de butus is vagyok!
A szokás szerint rocksztárnak öltözött Euron - miközben a királyvári tömeg valamiért rettenetesen éljenzi, pedig a vasszülöttek, és főleg Euron, rossz hírnek örvendenek az emberek között, mint fosztogatók és kalózok - Cersei elé hurcolja Tyenét és Ellariát, akiknek ziláltnak kéne kinézniük, de valamiért valaki épp egy perce sminkelte ki őket, ugyanis a szempillaspiráljuk makulátlan. Cersei megmérgezi Tyenét, és Ellariának ott kell maradnia nézni, ahogy elrothad - bár nem értem, miért nem veri a falba a fejét vagy csukja be a szemét helyette. Érdekes belegondolni amúgy, hogy amikor a Homokkígyóknak, ezúttal Tyenének, nem adnak bugyuta mondatokat a szájába, akkor tök profi színészek! Ebben a jelenetben Tyene például zseniális volt, Ellariával egyetemben.
Ezután Cersei ugyanazokkal a mérgező ajkakkal megcsókolja és orális szexben részesíti Jaime-t, amikkel az imént megölt valakit. Mármint ja, megtörölte a száját egy ronggyal, de haver, én nem vállalnék ilyen kockázatot. Később Cersei hagyja, hogy egy szobalány meglássa Jaime-t az ágyában, ami megint egy elég rossz marketinghúzás a részéről, tekintve, hogy a westerosiak irtóznak a vérfertőzéstől.
Egy olyan jelenet következik, ami bebizonyítja, hogy a sorozat eldöntötte: a sorozatbeli braavosiakat a könyvbeli braavosiak ellentéteként festi le. Braavost egykori rabszolgák alapították, ami azért elég kulcsfontosságú a Sokarcú Isten kultuszának kialakulásának szempontjából. A lényeg, hogy Braavos nem kedveli a rabszolgatartást és nem kedveli a sárkányokat. Tehát a braavosiaknak kétségeiknek kéne, legyen Dany-vel kapcsolatban, elvégre egy okuk van kedvelni és egy okuk utálni őt. Hát, a sorozat elég kétségesre csinálta meg a Vasbankot, de fordítva: Tycho látszólag nem veti meg Dany sárkányainak gondolatát, de, ahogy Cersei rámutat, Braavos valamiért befektetett a rabszolgatartásba. Nem igazán értem, miért volt erre szükség; egyszerűen felhozhatták volna Dany elleni érvként a braavosiak sárkányellenes történelmét! Bárhogy is legyen, végre valahára visszajön a képbe a Vasbanknak való tartozás és Kaszter-hegy üres bányáinak ügye. Ez szerintem ünneplésért kiált...! Egek, az elvárásaim a béka feneke alá süllyedtek.
Ezt követően Tyrion kimegy bánkódni a hígagyú döntésein, de azért annyira nem tűnik összetörtnek a dolog miatt. Tyrion elmondja Jonnak, hogy hisz neki a Másokkal kapcsolatban, és hogy Mormont parancsnoknak is hitt, amikor küldött egy levelet Királyvárba a második évadban. De azt nem tudjuk meg, mi történt Alliser Thorne-nal és a hullakézzel, amivel Királyvárba ment.
Jon készen áll lemondani Daenerysről és az egész sárkánykői kalandjáról, de ekkor Tyrion megkérdezi, hogy segíthet-e neki bármi más ügyben. Ne feledkezzünk meg róla, hogy Tyrion nem tud a sárkányüvegről, így ez az egész jelenet afféle szexuális nyaggatásként sül el. Mármint, ez nem számít fura kérdésnek? Tyrion valószínűleg azt gondolja, hogy Jon erősítésért jött, és ezt Daenerys elutasította; nemigen kéne arra számítania, hogy bármi más óhaja-sóhaja is van Jonnak. Tehát vagy rámozdult Jonra, vagy a rendezőknek könyörög, hogy jusson már eszükbe a sárkányüveg. Egek, mi van már a sárkányüveggel, hogy mindenki újra és újra elfeledkezik róla? A sárkányüveg az oka, hogy Jon egyáltalán Sárkánykőre jött, de Jon szóba sem hozza az első értekezésekor Dany-vel; csak Tyrion emlékeztetése után kap észbe!
Tyrion mesél Daenerysnek a sárkányüvegről, és még vulkanikus üvegnek is nevezi, ezzel megerősítve, hogy mindenkinek tudnia kellett volna, hogy van belőle Sárkánykőn. Tyrion válasza, hogy sosem szabad azért elhinned valamit, mert el akarod hinni, azért vicces, mert én szeretném hinni, hogy ez a sorozat nem egy abszolút vonatszerencsétlenség.
Sansát láthatjuk, aki azzal a problémával szembesül, hogy egy világban, ahol a tél sok éven át szokott tartani, Deres népe csupán egy évre elegendő ételt volt képes összekaparni. És a mester nem tudja, milyen hosszú volt a leghoszabb tél, annak ellenére, hogy ez lenne talán a társadalom egyik legéletbevágóbb információmorzsája. Valamint úgy tűnik, az északiak a páncélok szigeteléséről sem hallottak még, pedig ez is eléggé alapvető dolog. Remélem, Sansa visszaküldi majd az embereket a kandalló mellé kötögetni, ha már Jon elrángatta őket onnan. Sansa ezután a vár legagyafúrtabb emberéből a legidiótábbá avanzsál, amikor azt állítja, ő jobban ismeri Cerseit, mint Kisujj. Kissuj több, mint egy évtizedet töltött Cerseivel Királyvárban, tegyük hozzá. Sansa ezenkívül látszólag Cerseit okolja Ned haláláért és a Vörös Nászért is, ami érdekes; mivel tömte a fejét Kisujj?
Petyr tart egy hegyibeszédet Sansának arról, hogy mindenkiről, mindenhol, mindig gondolkodjon stratégiailag, ami elég furán hangzik egy embertől, akinek a rendezők jóvoltából épp nincs egy épkézláb terve sem. Tök mindegy, mert megérkezik Észak valódi Királya, és Sansa leülteti egy fa mellé és elmondja neki, hogy ő Deres Ura, mire Bran azzal felel, hogy nem lehet Deres Ura, mert ő a háromszemű holló, és hogy a háromszemű holló tanította meg a háromszemű hollóságra. Sansa zavart, és Bran azt mondja, nehéz elmagyarázni, annak ellenére, hogy még csak "tisztségekről" beszéltek. Majd Bran közli, hogy Sansa igazán gyönyörű volt a megerőszakolása éjjelén. Egy férfihoz képest, aki állítólag mindent tud, a lehető legrosszabb mondatokat adták a szájába.
Teljesen megérteném, hogy Bran robotszerűen és furcsán viselkedik, elvégre az univerzum összes tudása került a koponyájába... ha ez az átalakulás nem off-screen történt volna. Bran a hatodik évad utolsó részében is tökéletesen normálisan viselkedett, aztán a hetedik évad első részében már katatón? Annyira összefüggéstelen a sztori, hogy az valami hihetetlen!
Eközben Óvárosban... ti most szívattok engem? Jorah teljesen meggyógyult kábé tizenkét óra leforgása alatt? Ebrose konkrétan kimondta, hogy egy napja van, mielőtt kirúgják a Fellegvárból, és Sam egy sebészkéssel hámozott le ennyi bőrt; a csapból is vért és gennyet láttunk fröcsögni; Jorahnak olyan fájdalmai voltak, hogy egy bőrdarabra kellett harapnia, különben meghallják az ordításait, és most - komolyan? -, fél nappal később már teljesen meggyógyult? Én esküszöm, azt hittem, hogy semmi sem lehet már nevetségesebb, mint Arya rejtélyesen begyógyult hasi sebe, de ez igazán viszi a pálmát! Mágikusan meggyógyult, fél nap alatt. És mindennek a teteje, hogy, miután Ebrose pár percig bökdöste egy bottal, egyszerűen elengedik. Nem akarják csekkolni, hogy esetleg visszaesik-e? Nem akarják egy picit tovább tanulmányozni? Nem félnek, hogy talán még mindig fertőző? Egyszerűen csak... elengedik? Egyszerűen csak elengednek egy férfit, aki kigyógyult a szürkehámból, az egyik leggyakoribb és leghalálosabb betegségből ebben az univerzumban. Drága rendezők, eleve miért tettétek szürkehámossá Joraht akkor? Mi értelme volt? Mekkora címeres ökörnek tartjátok a közönséget?
Jorahnak tehát ismét van jövője, ami tagadhatatlanul elvesz egy réteget a személyiségéből. A könyvek szürkehámos Jon Conningtonja a tudattól, hogy meg fog halni, eltökéltté és a céljaira fókuszálttá válik. A betegsége miatt nincs mit veszítenie, és ez veszélyes és gyászos alakká teszi. Jorahval is történhetett volna valami hasonló, de most, hogy meggyógyult, a nulláról kezdhet. Sam viszont nem teljesíti Jeor utolsó kívánságát, és nem mondja meg Jorahnak, hogy az apja megbocsátott neki, és hogy azt akarta, csatlakozzon az Éjjeli Őrséghez.
Na szóval, annak ellenére, hogy csak fél nap telt el, Ebrose biztos benne, hogy Sam sikerrel járt és nem fertőzte meg saját magát annak ellenére, hogy a sebészet közben a gennyes kesztyűje még az ajkainál is járt.
Hatalmas csalódás volt, hogy mennyi lehetőséget mulasztottak el a rendezők azzal, hogy Jorah csak így lelécelt, egyetlen épkézláb párbeszéd nélkül Sam és közte. Jorah az életével tartozik Samnek; Sam könnyedén megkérhette volna, hogy, nem is tudom, esetleg biztosítsa Dany-t Jon őszinteségéről? Elmondhatta volna neki, hogy Jon Jeor intézője volt, és hogy megmentette Jeort egy hullától, majd jutalmul megkapta Hosszúkarmot. Szóba jöhettek volna a Mások, vagy az, hogy Lyanna Mormont Jont támogatja, vagy a sárkánykői sárkányüveg. Beszélhettek volna az apjukról, a családjukról, a szerelmükről, Jonról, bármiről! De semmi.
Ezután Dany és a zsenikből álló bandája azon tűnődnek, mit kezdjenek Euronnal, aki bárhol lehet, hogyan találhatnák meg? Dany az egész óceánt berepülné, nem tudva, hol van Euron! És olyan hatalmas területet kéne lefedni amúgy! Még le is lőhetnék Dany-t, mert ugye a páncélokról még egyik kedvenc zsenim sem hallott... Bocs, de nem bírom tovább.
Kapunk egy állítólagos csatát, ami meg sem történik, és egy rendkívül furcsa történetet arról, hogy Tywin építtette Kaszter-hegyet. Ez érdekes állítás, tekintve, hogy a Kaszter-elnevezés arra utal, hogy a Casterly-k építették, a "hegy" pedig arra, hogy egy hegybe épült. Egy hegybe épített vár évtizedeket, ha nem egyenesen évszázadokat venne igénybe! Nagyon valószínűtlennek tartom, hogy Kaszter-hegy létezésének több ezer éve alatt Tywin lett volna az első ember, aki úgy gondolta, hogy kell oda egy szennyvízcsatornarendszer is. A középkorban nem léteztek szennyvízcsatornák; a római időkben igen, de kimentek a divatból. Tehát Tywinnak támadt ez a forradalmi ötlete? Majd Tyrion a semmiből megtervezte? És az emberek kiástak ennyi tömör követ? Mindez azalatt a néhány év alatt, amikor Tyrion elég idős volt ehhez a felelősséghez, és még nem költözött Királyvárba? A rendezők megoldhatták volna úgy, hogy Tyrion csak a felelőse a szennyvízcsatornának, ahogy a könyvben is volt. Annál, amit végül kitaláltak, bárminek több értelme lett volna.
Tyrion azt is mondja, hogy a Makulátlanok azért fognak győzedelmeskedni, mert, míg a Lannisterek félelemből, ők a szabadságért harcolnak, ami jól hangzik, de vajon igaz is? A Makulátlanokat gyerekkoruk óta rabszolgakatonáknak nevelték; kasztrálták, megtörték, abszolút engedelmessé tették őket. Daenerys "felszabadította" őket, de tudják vajon, hogy az mit jelent? Ha igazán szabadok lennének, akkor is úgy döntenének, hogy harcolnak és meghalnak ezért az idegen királynőért ezen az idegen földön? Szép szónoklat ez Tyrion részéről tehát, de a Makulátlanok talán még mindig rabszolgák, ha névleg nem is.
Belevihettek volna legalább említés szintjén egy olyan szálat, hogy Tyrion a Lannister-aranyra is pályázik, mivel nem tudja, hogy az aranybányák kimerültek, aztán hoppon marad. De nem is tudom, miért várok el egyáltalán bármilyen mélységet vagy kidolgozottságot a sorozattól, ha már Kaszter-hegy és Égikert is ennyire selejtül néznek ki. Komolyan borzalmas a látványviláguk! Hogy engedhették meg a készítők, hogy ezek a silány utánzatok kerüljenek nyilvánosságra? Könyörgöm, Kaszter-hegyről beszélünk, nem Kaszter-kastélyról! És hogy lehetséges az, hogy Égikert néhány torony egy pár fa között?
A Makulátlanok végül megnyerik a csatát, de kiderül, hogy a Lannisterek szándékosan hagyták el Kaszter-hegyet, és Euron gondoskodott Szürke Féregék flottájáról. Fogalmam sincs, hogy a Csend hogyan kerülte meg a világot ilyen gyorsan, hogy részt vehessen ebben a csatában, de mindegy. Dany pont az ilyesmit kerülhette volna el azzal, ha sárkányháton indul felderítőútra, vagy ha Varys kémeket használt volna, vagy ha megkérte volna Melisandrét, hogy nézzen a jövőbe. Mindenesetre Dany-nek tudnia kellett volna a Lannister-sereg megmozdulásairól és Euron flottájának újabb, fél kontinenst megkerülő útjáról, de ismét meglepetésként érik a dolgok, és így a Tyrellek nem kapnak segítséget a Lannisterekkel szemben.
Ezután az arcunkba vágnak egy nagyon izgalmas off-screen csatát, mely során Égikertet elfoglalják. Persze, a Tyrelleknek elvileg nagyobb a hadereje (Jaime-nek így ránézésre legfeljebb kétezer embere lehet, míg a Tyrelleknek egy nagyon szerény becsléssel is legalább negyvenezer), és egy kastélyt védelmeznek, de valahogy veszítenek... tök mindegy. Valahogy a sorozat ürügye erre az, hogy a Tyrellek nem voltak épp a legjobb harcosok. Loras Tyrell háza, a ház, ami megnyerte a Feketevízi csatát, a ház, ami, feltételezem, segített a Folyóvidék megzabolázásában. A Tyrell-seregnek hatalmában állt tálcán kínálni a királyi címet Renly-nek; ezt a sereget félték eléggé a Lannisterek ahhoz, hogy négy évadon keresztül szövetségben álljanak velük. Á, a harc nem az ő asztaluk volt. És a Florentek, a Redwyne-ok és a Hightowerek is biztosan átálltak Cerseihez, a Tarly-khoz hasonlóan. Apropó zászlóhordozók; ha nem olvastad a könyveket, azt hiheted, hogy a nagy házak közül egyedül a Starkoknak vannak zászlóhordozói, mert őszintén, a sorozat eddig nem sokat mutatott a déli királyságok zászlóhordozói közül. A Lannistereknek ott vannak a Clegane-ek, a Tyrelleknek a Tarly-k, de kábé ennyi. Azt sem értem, hogy miért csak Lannister-zászlókat látunk Jaime seregében, egyetlen Tarly-zászló nélkül. Ezredik szívfájdalmam, hogy a képernyőn szinte semmit nem látunk ebből az epikusnak számító összecsapásból. Nem nagyok az elvárásaim, nem igényeltem Feketevízi Csata- vagy Fattyak Csatája-szintű részletességet, beértem volna pár vágóképpel is, amin az emberek harcolnak, de, gondolom, így olcsóbb volt. Sam első részes ürüléklöttyentő-montázsa helyett lehetett volna inkább ez... sőt, így belegondolva, egy kupac székletet többet mutattak a képernyőn, mint Égikert elestét. Le vagyok nyűgözve... ja, mégsem.
A sorozat könnyedén használhatta volna megoldásként Randyll mesteri hadvezér-mivoltát, és mondhatta volna, hogy a férfi jól ismerte a kastélyt, és csellel járt túl a Tyrellek eszén. Ehelyett letudták annyival, hogy a harc nem a Tyrellek asztala. Nemcsak ostoba, de elég lusta megoldás is volt. Végezetül Olenna távozik a sorozatból. Meg is tudom érteni: én sem bírtam volna tovább ezt a borzalmat maradandó agykárosodás nélkül.

7. évad, 4. rész: A hadizsákmány
Nyitójelenetünkben Jaime-ék épp távolodnak a - Kaszter-kastély után - második legkiábrándítóbb westerosi kastélytól. Jaime nehézkesen emel fel egy zsák érmét, ami utána szublimál, hogy Bronn könnyedén felkaphassa egy kézzel is. Bronn szerint nincs már Fősepton, ami azért tévedés, mert egy Fősepton még mindig Cersei tömlöceiben van. Gondolom, őt pont olyan valószínűséggel fogjuk viszontlátni, mint Unella septát és Ellariát. De ha az a Fősepton halott is lenne, nem tudom, mi akadályozza meg a Hitet abban, hogy egy új Főseptont válasszon.
Eljutunk Királyvárba, ahol a Vasbank nem tudja eldönteni, hogy begyűjteni vagy kölcsönadni akarja a pénzét. Cersei pénzt akar, hogy kiterjessze a seregét és a flottáját, és hogy felbérelhesse az Arany Kompániát, és a Vasbank boldogan kölcsönöz neki... amint visszakapja a pénzét Cerseitől.
Bran elárulja Kisujjnak, hogy tud a káosz létra-mivoltáról... Atyaég, Bran tud Ros haláláról! Ros a kulcs! Tényleg lehidaltam! Na mindegy, ez a jelenet egyértelműen arról szól, hogy eljuttasson egy Másölő tőrt Aryához; tudjátok, mert nagyon epikus és látványos lesz, ha Arya megöl egy Mást, és lehet majd borzongató zenét rakni alá.
Jön Meera, aki valamiért még mindig vadruhában van - Sansának biztos nem volt semmije az ő méretében -, és felfigyel a semmiből előteremtett, kicsit sem korszerűtlen kerekesszékre.
Megérkezik Arya, aki, Brannel ellentétben, aki az egész első hat évadot láthatta, valahogy még a második évadról sem tud: Rodrickot és Luwint említi. Szegény, ha megtudja, hogy egy tucat ember, akit ismert és szeretett (Rodrick, Luwin, Öreg Nan, és, tudjátok, Rickon), halott! A két őr biztos a rendezők legjobb barátja vagy tesója, mert legalább annyi indokolatlan szerepet kaptak, mint Ed Sheeran. Ja, vagy ők is Maisie Williams kedvenc énekesei közé tartoznak. Akárhogy is, Sansa és Arya találkoznak a kriptában, és Sansa, mint jó nővér, rögtön tájékoztatja Aryát az öccsük, Rickon nemrégi elhunytáról... ja, mégsem. Akkor biztos szóba kerül legalább az anyjuk és a bátyjuk halála... ja, mégsem. Joffrey megöléséről beszélgetnek inkább. Majd Brannel is találkoznak, és a szerető család most beszéli meg az öccsük, Rickon nemrégi elhunytát... ja, mégsem. Cerseiről beszélnek, na meg Bran indokolatlanul előhúzza és Aryának adja a tőrt. Most komolyan; adott egy mindentudó karakter, aki csakis a jelentéktelen infókat, mint a káosz egy létra-szöveget és Arya listáját képes napvilágra hozni, de azt például nem, hogy Kisujj árulta el Nedet? Nyilván, azért annyira nem akarják megkönnyíteni a dolgokat, mi?
Pod és Brienne arról beszélnek, hogy Brienne megtartotta-e az esküjét. Ez kérdéses: Brienne megnyomorította Arya védelmezőjét, a Vérebet, aztán valahogy nem tudott a nyomába szegődni egy kislánynak, aki lassan a legközelebbi városhoz bandukolt. Ennek következtében a kislány egy halálkultusz tagja lett, és életre szóló sebeket szerzett. Szóval nem, Brienne nem "szinte semmit" tett, Brienne tömény kárt okozott.
Később Jon egy barlangba viszi Dany-t, és Dany arca meg a zene azt sulykolják, hogy ez csodálatos, de őszintén, olyan sötét van, hogy én semmit nem látok ott, ami annyira említésre méltó volna. Nekem puszta szénnek tűnik.
Mindegy, ismét a parton Dany rámutat arra, ami az elmúlt három epizódban mindenkit foglalkoztatott: hogy Tyrion terve iszonyatos. Még azt is kimondja, hogy egészen olyan, mintha Tyrion a családját próbálná védeni; és ez igaz. Dany végre eldönti, hogy a Vörös Toronyhoz fog repülni és megnyeri a háborút. De a racionalitása rövid életű, mivel Jon meggyőzi, hogy városok és kastélyok felégetése helytelen, de szimplán embereket megégetni rendben van. Alig várom, hogy megtudjam, ez az inspiráló, emberbarát hadviselés hogy néz ki a gyakorlatban.
Azt végképp nem értem, miért mondja Dany, hogy elveszítette Dorne-t. Oké, Ellariát elfogták, de mi van az összes többi dorne-i házzal és a dorne-i sereggel, amit még nem volt szerencsénk látni? Dorne-nak semmi oka, hogy már ne vegyen részt a háborúban. Ha támogatták Ellariát, akkor jobban utálták a Lannistereket, mint amennyire a Martelleket támogatták, és Ellaria, fattyú lévén, nem túl értékes hadifogoly. A dorne-iaknak minden oka megvan, hogy továbbra is támogassák Dany-t, de biztos túl költséges lenne valahogy szerepet adni nekik a továbbiakban, vagy valami ilyesmi.
Megkapjuk a legnevetségesebb, mindössze rajongókielégítésre szolgáló ostobaságot, amit eddig láttunk. Brienne és Arya harcolnak egymással, és természetesen Arya hirtelen egy mesteri kardforgató. Elnézést, de mikor történt ez? Valaki elfelejtette, hogy Aryának rejtve kellett tartania Tűt az egész, Braavosban töltött ideje alatt, és hogy a braavosi kiképzése egy évnél is kevesebb botforgatásból állt, még csak nem is kardforgatásból? És hogy az árvát egyedül azért győzte le, mert sötét volt? Mármint, gondoljatok bele! Ez azt jelenti, hogy ha Arya méltó ellenfele Brienne-nek, és Brienne legyőzte a Vérebet, és a Véreb legyőzte a Hegyet, és a Hegy jobb harcos volt Lorasnál, akkor Arya jobb harcos, mint a francos Loras Tyrell! Ja, és az árva mindegyiküknél jobb. A legfeljebb pár éve és nem épp ebben a műfajban edző, tizenegynéhány éves, vasággyal együtt negyven kilót nyomó kiscsaj hogyan győzheti le a harcedzett, tapasztalt Brienne-t?
Abba a szándékolatlan iróniába már bele sem megyek, hogy Arya éles pengét használ a deresi gyakorlóudvaron. Ugyanez volt legelső dolog, ami a könyvekben bebizonyította nekünk, hogy Joffrey nem teljesen komplett. Hogy mehetett bele ebbe Brienne? Amúgy meg egy olyan vékony kard, mint Aryáé, könnyedén eltörhetne, pláne ilyen erős behatásoktól. Kivéve, ha valyriai acélból készült, amihez kapcsolódik egy teória, amibe nem mennék bele, mert nem az én tisztem állást foglalni benne. Mindegy, ezután Kisujj és Arya úgy döntenek, egymásra néznek, mert Deresben senkinek nincs jobb dolga, mint drámaian szemezni a másikkal.
Mindeközben Sárkánykőn a fanfiction folytatódik, hiszen Davos azt akarja, hogy Jon kapja el mindazt a nemi betegséget, ami Daariónak volt. Majd az arcunkba tolják a "kisebb-kevesebb"-dilemmát, elvégre mostanra csupán a nyelvtan maradt meg Stannis örökségéből. Nem egészen világos, hogy mondhatja Jon, hogy tízezer (vagy kevesebb) katona van északon. Robin Arryn serege nem tudom, mekkora volt pontosan, de Royce kétezer emberrel indult, és nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem láttam sok völgyi nagyurat Royce-on kívül, akik jelentős haderőt mozgósíthattak volna. De biztos ez is valami off-screen dolog, szóval tegyük fel, hogy plusz ötezer völgyi Royce kétezerje mellé. A lényeg az, hogy tízezernél kevesebb emberről tudunk északon, aki szembeszállhat az Éjkirállyal. Hogyan? Glovernek ötszáz embere van, Mormontnak hatvankettő, plusz annak a pár random háznak a nevében érkezett katona (kétszáz Hornwoodra emlékszem, meg még valami másik házra), amit említettek. Még Manderly-nek is, aki szintén tuti off-screenel, lehet sacc per kábé ezer embere. Durván hétezer völgyi és a legnagyobb jóindulattal is kétezer északi, mindez a Fattyak Csatája veszteségeit nem számítva, szóval ne mondja nekem senki, hogy kábé tízezret számlál az északi sereg, mert a völgyiekkel együtt sem lehetnek annyian!
Azon morfondíroztam, hogy mikor bámulta Jon Dany-t, és számolgatni kezdtem, hogy pontosan mennyi ideje ismerhetik egymást. Jon a harmadik epizódban érkezett Sárkánykőre, nagyjából egy órával a vasszülöttekkel történt katasztrófa hírének megérkezése előtt. Feltételezem, hogy Euron királyvári ünneplése, amin Jaime is jelen van, nagyjából egyszerre zajlik a sárkánykői eseményekkel. Euron ezután körbehajózza a fél kontinenst, hogy megtámadja a Kaszter-hegynél lévő Targaryen-flottát, és Jaime egészen Kaszter-hegyig menetel a raktárak kiürítéséért és a sereg elhívásáért, majd egyenesen Égikertig utazik. Aztán ezek a hírek eljutnak Sárkánykőre, kábé akkor, amikor Dany és Jon felfedezik a barlangot. Reálisan nézve a dolgot, legalább két-három hónapnak el kellett telnie, hogy mindezek megtörténjenek, de nehéz elképzelni, hogy Jon és Davos ilyen hosszú időn keresztül barlangokat keresett, vagy hogy Theonnak ilyen hosszú időre volt szüksége, hogy visszajöjjön Sárkánykőre a vasszülöttekkel történt szerencsétlenség után. Akkor állapodjunk meg egy köztes időben; két hét elegendő idő, hogy Euron a kontinens másik felére hajózzon, Jaime Kaszter-hegyre, majd Égikertbe érjen, Jon és Davos barlangokat nézegessen és Theon visszaérjen? Cersei végtére is azt mondta Tycho Nestorisnak, hogy két hétig maradjon és megkapja az aranyát, szóval oké, állapodjunk meg ebben. És igen, két hét nevetségesen rövid idő, de ahhoz már annyira nem rövid, hogy Jon és Dany ne fussanak össze néha. Talán látták egymást az étkezésekkor, összefutottak mellvédeken, lépcsőkön sétálás közben? Végsősoron nincs valami sok időtöltési lehetőség Sárkánykőn azon kívül, hogy ismerkedjenek. Ergo Jon és Dany ezen a ponton már ismerhetik egymást valamennyire, de a sorozat ezt, mondjuk úgy, szemléletesebben is közvetíthette volna.
Belefutnak Missandeibe, aki, miután úgy tesz, mint aki még sosem látott fattyakat pl. a Rabszolga-öbölben, isteníti Daeneryst a rabszolgák felszabadításáért és a követői inspirálásáért, kifelejtve azt a részletet, hogy e követők döntő többsége, a dohtrakiak éppenséggel egy átverés következtében, vallási okok miatt követik Dany-t, mert tűzállónak mutatkozott.
Tök mindegy. A sorozat biztos kevesellte a szemcsatákat, mert kapunk egy ilyet Jon és Theon között is, aki segítségért jött a nővére kiszabadításában. Mintha mehetett volna bárhova máshova.
Valahol Királyvár közelében megtudjuk, hogy Cerseihez sikeresen eljutott az aranya, majd Bronn kiröhögi Dickont a nevéért. Dickon a csaták rossz szagáról beszél, és Bronn ezt annak a számlájára írja, hogy az emberek összepiszkítják a nadrágjukat a halálukkor. Úgy tűnik, a több száz vadászaton, amin Dickon részt vett, egyetlen állatnak a belei sem mondták fel a szolgálatot, mikor meghaltak.
De most komolyan, hol a pokolban vannak Jaime-ék? Az látszik, hogy valami víz mellett vannak, és elég közel Királyvárhoz ahhoz, hogy az arany már megérkezhetett és Randyll visszaérjen a sereghajtókig és szóljon Jaime-nek. Mondhatnátok, hogy Tumbletonnál járnak, ami egész közel van Királyvárhoz, és van ott víz meg néhány domb is, de azok nem pont sivatagosan néznek ki. De mi a francot keresne Jaime Tumbletonnál? A Rózsaúton haladna, nem? Plusz, ha valahol Királyvár közelében van elvileg, akkor már a Királyerdőben járna. Figyelembe véve azt is, hogy a dothrakiak milyen gyorsan értek oda, ésszerű volna, hogy valahol a Feketevíz-öbölnél vannak. A csatának inkább egy erdős környezetben kellett volna helyet kapnia, de bűzlik, hogy a cowboy-indián-cuccost akarták csinálni inkább.
És végre megkezdődik a csata! Jön Dany - egy gramm páncél nélkül -, és az összes Lannistert elégeti, de nyugi, ezt nagyon inspirálóan teszi. Kapunk egy menő, dupla arakhos sráccal egy jelenetet. A dupla arakh amúgy nagyon praktikus, különösen lovaglás, és főleg a ló szőrén való megülése közben. Bronn valami kétszáz méterről belehajítja a tőrét egy dothrakiba, de a dothraki immúnis a tőrökre, úgyhogy még a skorpióval is eresztenie kell bele egyet. Ezután a világ legerkölcsösebb félistene is megjelenik valamilyen okból kifolyólag a csata helyszínén, végignézi a mészárlást és valamilyen okból kifolyólag megsiratja a családja seregének halálát. Bronn-nak sikerül eltalálnia Drogont, de csak megsebesíti, így Jaime eldönti, hogy na majd ő odamegy. A semmiből előkerülő Bronn megmenti őt, majd kapunk egy cliffhangert, ami úgysem izgat senkit, mert mindenki tudja, hogy Jaime túl fontos karakter ahhoz, hogy meghaljon. Főleg, hogy egyik percben még a lova bokájáig ér a víz, majd Jaime egy vízzel teli, tátongó szakadékba zuhan. Ja. Ez az univerzum legmélyebb pocsolyája, úgy néz ki.
Mikor belegondolok, hogy a sorozat milyen pofátlanul tolja az arcunkba, hogy ha felgyújtasz mindent, azzal többre mész, mint ha próbálsz békés megoldást találni, eléggé lekonyul a szám. Mármint, az egész Trónok Harca és az egész könyvsorozat háborúellenes természetben íródott, azzal a tanulsággal, hogy az összes háború és az összes vérbosszú rossz ötlet: emberek halnak meg, dolgok pusztulnak el, és a túlélők örökké magukon viselik a sebeket. Az erőszakot sosem egyszerűsíti le vagy dicsőíti; őszintén borzalmasnak mutatja be. Talán nem úgy tűnik, de nem tartom síkhülyéknek a rendezőket. Igen, nyilván leegyszerűsítenek dolgokat és tojnak a logikára, de szerintem értik ennek a történetnek a háborúellenességét. Máskülönben nem láthattuk volna a Fattyak Csatájának és a Tűz Mezejének borzalmait és Ray hegyibeszédét a Vérebnek például. Azért viszont hibáztatom őket, hogy mindenféle következetlenséget hozzáadnak ehhez az üzenethez. Dany messze túl könnyű győzelme Vaes Dothrakban majd Meerenben abszolút kilógnak a sorból - leegyszerűsítődtek. Plusz Arya rajongói nyálcsorgatásra szolgáló jelenetei sem illenek a képbe - túlmagasztalódtak. Sem Dany, sem Arya karakterén nem tapasztalhattuk a cselekedeteik negatív hatásait a népességre vagy saját magukra nézve. Dany egy olyan nő, aki embereket falatott fel és égettetett el élve a sárkányaival, mégis fiúkon kuncog és románcozik egy barlangban, mintha ezek az élmények semmilyen lélektani hatást nem tettek volna rá. Csak tökösebb és menőbb lett, vagy, ami még rosszabb, inspiráló. Arya több tucat embert gyilkolt meg és pitékbe sütött párat, de mégis van része állítólag megható találkozásokban és mókás küzdelmekben Brienne-nel, mintha nem sérült volna mindezek során. Az erőszak őt sem törte meg, csak menőbb lett tőle. Ebben az epizódban még Davos is tök jókedvűen flangált Sárkánykőn, épphogy füttyszóban nem tört ki, pedig ez a férfi elveszítette a fiát, Stannist és Shireent, látott feltámadni embereket, majd részt vett a Fattyak Csatájában. Tehát az üzenet, amit ezek a dolgok a nézőknek küldenek, nem túl jó. Az erőszak csak néha rossz, általában kúl és menő és csodás dolog.

7. évad, 5. rész: A Keleti Őrség
Egy olyan jelenettel nyitunk, amiben... Most komolyan? Bronn kihúzza a teljes páncélzatú és aranykezű Jaime-t a vízből, biztonságos távolságban Dany-től és a sárkányától. Gondolom, Tyrion fedez nekik, mert ő még látta is őket; na mindegy. Ha feltesszük, hogy egy ember 75 métert tud úszni a vízben meztelenül egy levegővétellel (ami köbö Drogon hossza), és Jaime-t legutóbb még a vízbe húzta a páncélja és a tömör aranykeze, most meg könnyű, mint a pille, akkor kijelenthetjük, hogy a rendezőket szokás szerint hidegen hagyják a fizika törvényei.
Ezután a világ legerkölcsösebb félistenét láthatjuk, a Lannister-sereg pusztulásán bánkódva, majd Daeneryst, aki nagyon próbálja nem megölni a Tarly-kat, de ők erősen ragaszkodnak hozzá. Dany arról beszél, hogy nem gyilkolni és embereket megégetni jött, majd... Randyll beszól Tyrionnak az apja megöléséért, ami elég kemény egy férfitól, aki azzal fenyegetőzött, hogy megöli a fiát egy vadászaton. És Dany meggyilkolja és megégeti Randyllt és Dickont mindenki szeme láttára, miután a rendezők megpróbálták a becsület megszállottjává avanzsáltatni Randyllt. Könyörgöm, Randyll Tarly nem Eddard Stark; Randyll Tarly a férfiasság megszállottja, nem a becsületé! Ha a becsület megszállottja lett volna, akkor nem fenyegette volna a saját fiát a meggyilkolásával, csak mert a háza férfiassága miatt aggódott. A Tarly-k kiirtásával bővült a kérdéseim listája is. A "hol van Edmure Tully?", a "ki vezeti a Folyóvidéket?", a "ki vezeti Dorne-t?" és az ezekhez hasonló kérdésekhez most már a Síkvidék urának kérdése is felkerült. Nem is merem ezeket feszegetni amúgy, mert valójában a sorozat készítői sem tudják.
Dany Westeros jobbá tételéről beszél (miközben épp egy "hajts térdet vagy meghalsz"-kaliberű döntés elé állítja az embereket), de nem világos, hogy pontosan mit akar megváltoztatni. Ez az első napja a kontinensen: idegen neki ez az ország, nem ismeri annak gondjait. Akkor hogyan remélheti, hogy jobbá formálja a társadalmat? Nézzétek csak meg, mit csinált Meerenben! Belépett egy idegen városba, elpusztította a társadalmi felépítését, eltörölte a rabszolgaságot, királynőt csináltatott magából és megpróbált mindent helyrehozni, és... ez katasztrofálisan sült el! A Hárpia Fiai fellázadtak, a rabszolgatartók támadást indítottak, és Dany végül távozott, Daariót hagyva hátra uralkodónak. Mivel nem igazán hallottunk azóta Daarióról, ezért feltételezhetjük, hogy a dolgok rosszra fordultak Meereenben, ahogy korábban Astaporban és Yunkaiban is. Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy Dany beszéde talán jó politikai szónoklat, de mi már tudjuk, hogy Westeros uralása nem lesz ilyen egyszerű, főleg, hogy Dany eddig sem jeleskedett az ilyesmikben.
Daenerys gyönyörű hajjal és sminkkel visszatér Sárkánykőre, ami azért fura, mert, ha az emlékezetem nem csal, épp egy csatából jön, és azért a menetszél elég durva lehet sárkányháton. Akárhogy is legyen, megtudjuk, hogy Havas Jon és egy CGI-sárkány között sokkal több a kémia, mint közte és Emilia Clarke között. Olyan karácsony-érzésem van - egy epizódon belül megtudtuk, hogy Jon az igaz király, hogy jól kijön a sárkányokkal, és még Dany is szerelmes belé? Hű!
Ezután Dany úgy dönt, szóba hozza Jon feltámadását, amit akármikor megtehetett volna a sok hét alatt, amit Jon Sárkánykőn töltött, de íme, pont most teszi meg, hogy még időben félbeszakíthassa Jorah visszatérése. Egyébként a dothrakiak hogy jutottak vissza ilyen gyorsan? A hajóik ugyanolyan gyorsan haladnak, mint egy sárkány röpte? Ember, ez a teleportáció már kezd egy kicsit agyonhasználttá és fájdalmasan nevetségessé válni! És senki nem akarja megemlíteni Hosszúkarmot? Ott van az orrod előtt a családi örökséged, Jorah! Gondolom, az új markolatától olyan felismerhetetlen lett, hogy nem gyúlt ki a képzeletbeli égő a fejedben!
Deresben Bran megszáll néhány madarat a Falon túl, majd figyelmeztetni próbál mindenkit a Holtak Seregére, mintha az Éjjeli Őrség nem ugyanezzel kísérletezett volna az elmúlt hat évadban. Eközben Tyrion már visszateleportált Sárkánykőre és Varysszal iszogat. A páros arról beszélget, hogy a királynőjük már nem olyan inspiráló, és hogy egy kicsit egy elszabadult ágyúra emlékeztet, de rendben lesz, amíg megfelelő tanácsadók veszik körül. Varys mondjuk csinálhatta volna ugyanezt Roberttel is ahelyett, hogy összeesküszik ellene és Viseryst próbálja a trónra ültetni. A Robert és Jon Arryn alatti béke és jólét tényleg annyira elviselhetetlen lett volna?
Jon megtudja, hogy a húga és az öccse életben vannak, és azt mondja, haza kell mennie megvédeni a Falat, és azt akarja, hogy Dany segítsen neki. Dany válasza az, hogy nem teheti, mert abban a pillanatban, hogy elvonul, Cersei bevonul. Nem igazán értem, miről beszél itt Dany. Hova vonulna be Cersei? Dany hódítása kimerül Sárkánykőben és Kaszter-hegyben. Mindegy, ezután Tyrion az első évados Jeor Mormonttá avanzsál és eldönti, hogy kell egy példány, amivel bizonyíthatják Cerseinek, hogy a holtak valódiak. (Bár ne hagyták volna félbe azt a cselekményelemet is annak idején!)
De ez a terv, akárhogy is nézem, borzalmas. Tyrion előző tervénél is sokkal rosszabb, pedig ez nagy szó. Hatalmas kockázat Jon királyra nézve, mivel ő az, aki összetartja északot, a vadakat és Daeneryst. Hogyan gondolja Jon, hogy pont egyetlen hullát kap el? Szerintem több tízezres seregben járnak és nem egyesével, de lehet, hogy csak az én emlékezetem csal. Nem kéne mondjuk magával vinnie Brant, aki a hollóival tudna felderíteni, hogy ne rohanjanak bele az Éjkirályba például? És ha el is tudnak kapni egy zombit, semmi nem garantálja, hogy eleven is marad a hosszú út során dél felé. Mi van, ha elrothad, vagy kikerül a Mások mágiájának hatásköréből, vagy egyszerűen csak mozdulatlan marad? Még ha mindez működne is, csak annyit érnének el, hogy mutatnak Cerseinek egy zombit. Miért nyűgözné ez le Cerseit, mikor már amúgy is van egy zombija, a Hegy személyében? Egyetlen zombi nem bizonyítja a Holtak Seregének fenyegetésének valódiságát. És ha Cersei el is hiszi ezt, tényleg azt gondolja bárki is, hogy Cersei békét kötne az ellenségeivel a nagyobb jó érdekében? De ha meg is teszi, mit ér az ő segítsége? Dany épp az imént sütött pecsenyét a Lannister-seregből; hány embere maradhatott Cerseinek? És egyébként is, mit érnének a katonák a Holtak Seregével szemben? A holtak megverésének legbiztosabb módja Dany sárkányaival lenne; miért nem repül fel és égeti el az összeset most? Vagy, ha el akarsz fogni egy zombit, miért nem repülsz oda egy sárkánnyal és ragadod meg? Nyilván, a válasz ugyanaz, mint amiért a sasok sem repítették a Végzet-hegyéhez Frodót: az túl könnyű és túl gyors lett volna. De az egyik dolog, ami különlegessé tenné a Trónok Harcát más fantasy-khoz, mint pl. A Gyűrűk Urához képest, az, hogy a sok sárkány és zombi mögött általában erős lábakon álló logika van a cselekményben, a szereplők értelmes döntéseket hoznak. És ez a kifacsart, veszélyes, valószínűleg céltalan terv nem sok értelmet mutat.
Eközben fent északon az ingatag északi és a völgyi urak rájönnek, hogy a hatodik évad egy rakás marhaság volt, és Sansát kellett volna Észak Királynőjévé kinevezniük. "Sansa úrnő! Jont választottuk vezetőnknek, pedig egyértelműen téged kellett volna választanunk!" Na jól van, nagyuram, honnan jött ez? Épp pár hete közölted, hogy Jon legyen a király, most meg... mi a franc történt az északi urakkal? Miért nem mennek haza például, miért vannak minden áldott jelenetben Deresben? Nincsen saját birtokuk, amivel törődhetnének? Olyan érzésem van, mintha állandóan Deresben kolbászolnának, a Völgy katonáiról már nem is beszélve, akik valószínűleg hónapok óta sátrakban élnek Deres mellett. Itt senki sem normális? Sansa is valami Szellemet említ, de nem ugrik be. Ki az a Szellem? Biztos az emlékezetem hagy cserben... ja, nem. A rendezők is hajlamosak elfeledkezni Szellemről. Csak viccelek, tudom, hogy a sárkányokra megy el a CGI-költségvetés, mert azok ugye nagyobbat szólnak és több nézőt vonzanak be, mint egy rémfarkas.
A rendezők megforgatják Arya személyiség-kerekét, és az a mániákuson áll meg. Arya eldönti, hogy Sansa materialista, mert elfoglalta a szülei hálószobáját (hogy merészeli Deres úrnője elfoglalni a Deres úrnőjének fenntartott szobát?!), és hogy bitorolni akarja Jon trónját, és le kéne fejeznie pár embert. Ezek a Stark-újraegyesülések annyira megmelengetik a szívemet...! Ja, bocs, mégse. A francba is, Sansa sosem a "szép dolgokat" szerette, Sansa a tündérmesék híve volt; nem azért akart királynő lenni, mert a gazdagság, az anyagi javak vonzották, hanem azért, mert ez a tündérmese-koncepció. Szóval azért elég légbőlkapott és fura, hogy Arya pont ezt vágja a fejéhez.
Ezután a mestercsempész Davos Királyvár partjaira evez a Hét Királyság legkörözöttebb személyével fényes nappal. Gondolom, Davos fiának megölését már a puszta tény említésével elsimították. Nem igazán tudom, hogyan álljak hozzá Jaime és Tyrion jelenetéhez, mert nem sok értelme van az egésznek - ezt, feltételezem, a rendezők is tudják, ha van két agysejtjük, amit össze tudnak dörzsölni; csak látványos és menő jelenetnek gondolták Tyrion és Jaime újbóli találkozását, ezért kellett beletenni. Hogyan történt ez, és miért volt szükséges? Eleve honnan tudta Tyrion, hogy Jaime életben van? Hogy vette fel egyáltalán a kapcsolatot Bronn-nal? Egy másik csónakon előreküldött egy másik csempészt, aki felvette a kapcsolatot Bronn-nal, majd visszament Sárkánykőre átadni az üzenetet? Eleve miért kell Tyrionnak találkoznia Jaime-vel? Nem vehette volna egyszerűen fel a kapcsolatot Bronn-nal, hogy ő aztán közvetítse az üzenetet? És nem lett volna jobb, ha Jaime egy semleges helyre megy? Tyrion még mondta is, hogy Jaime sosem találkozna vele, de úgy tűnik, ez is csak mese habbal. Besurranni Királyvárba pedig dühítően veszélyesnek és feleslegesnek tűnik Tyrion részéről. Mi van, ha Bronn elárulja? Vagy Jaime úgy dönt, megöli? És később megtudjuk, hogy Cersei tudott a találkáról, szóval Cersei könnyedén elfogathatta és kinyírhatta volna Tyriont! Ne feledjük, ennek az egész találkának a célja egy fegyverszünet - a Lannisterek nagyon vesztésre állnak jelen pillanatban, szóval persze, hogy bele fognak egyezni! Semmi épkézláb oka nincs, hogy legyen egy követ, arra meg pláne, hogy pont Tyrion legyen az a követ!
Davos úgy dönt, beszervezi Gendry-t, aki valamiért Bolhavégen ugyanabban a műhelyben kovács, ahol régen, és valamiért az aranyköpenyesek még nem fogták el, mert senki sem jelentette nekik, hogy "hé, a körözött srác megint itt van!". Mindegy, Gendry valamiért hirtelen nagyon szereti az apját, és valamiért csatlakozni akar Davoshoz. Ja, és van egy iszonyatosan bután kinéző pörölye, ami egy kőtörő kalapácsra emlékeztet, szóval eléggé illúzóromboló. Nem tudom, mi járt annak a fejében, aki azt a fémdarabot megtervezte.
Cersei totál benne van a fegyverszünetben, tehát a királynő eldöntötte ezt anélkül, hogy bárkivel találkozott volna; ez ismételten bizonyítja, hogy Tyrion csempészkalandja értelmetlen volt. Cersei tudott a találkáról, és mégsem bántotta Tyriont, ami elég meglepő - Cersei a világon  mindenkinél jobban gyűlöli és féli Tyriont; azt hinnéd, hogy megragadná az alkalmat a megölésére. Cersei ezután bejelenti, hogy terhes, és hogy boldogan köti mindenki orrára, hogy Jaime az apa, mert ugye amikor borzalmasan vesztésre állsz egy háborúban és királygyilkosságról, tömeggyilkosságról és szentségtörésről vagy ismeretes, a legjobb marketinghúzás, amit tehetsz, az, ha fitogtatod a vérfertőzésedet.
Gendry és Jon találkoznak, és a rendezők túl feltűnően igyekeznek észrevetetni a közönséggel a párhuzamot Ned és Robert és köztük. Végig kell néznünk egy sor nagyon megható búcsút. Tyrion és Jorah fátyolos szemmel búcsúznak el egymástól, miután három döcögős epizódot együtt töltöttek az ötödik évadban, majd tanúi lehetünk Jorah negyedik távozásának Dany-től. Ó, a negyedik alkalom a legmegérintőbb! Onnan tudjuk, hogy ez megható, hogy a színészek azt mondják, hogy ez megható - kicsit sem, mondjuk, ijesztő, szomorú vagy szánalmas inkább. Egy tag valami random, nála harminc évvel fiatalabb nőt imád, csak mert hasonlít a feleségére, de az állandóan elutasítja őt. Ez tényleg igazán megindító. De semmi sem elektromosabb, mint Havas Jon és Dany búcsúja egymástól. Csak nézzétek a szenvedélyt a csaj szemeiben! És tudjuk, hogy erős a szerelmük, mert együtt nézegettek barlangfestményeket.
De most komolyan. Én megérteném azokat a vágyakozó szemcsatákat, amiket ez a két karakter már hosszú-hosszú epizódok óta vált, ha lett volna mondjuk közös jelenetük, ami ezt hitelessé tehette volna! Ha már fiúkról kell pletykálniuk, akkor Dany és Missandei beszélgethettek volna arról, hogy mi tetszik Dany-nek Jonban. Davos meg Jon is beszélgethettek volna arról, hogy mi tetszik Jonnak Dany-ben. Jon és Dany beszélgethettek volna egymással a múltjukról, személyes dolgokról. Egyszer összefuthattak volna a mellvéden például, és Dany feldobhatta volna témának, hogy milyennek képzelte Westerost, és milyen érzést itt lenni, meg ilyenek. De semmi! Ennél még én is hitelesebben megírom egy szerelem kibontakozását, ami azért eléggé gáz a sorozatra nézve. Lehet, velem van a baj, de én nem érzem azt a vibrálást, amit ezeknek a szereplőknek a Drogóval, Daarióval vagy épp Ygritte-tel való kapcsolata esetén, sőt, semmit nem érzek, ami miatt shippelhetném őket! Drogo halálakor Dany-ével együtt szakadt meg a szívem; Ygritte halálakor Jonéval együtt szakadt meg a szívem - de a Jon&Dany-páros egész egyszerűen hidegen hagy. Ami azért fura, mert szeretem a sorozatbeli- és a könyvbeli Jont, valamint szeretem a könyvbeli Dany-t; szóval külön-külön semmi bajom nincs velük, Emilia Clarke kartonpapír arcától eltekintve. (Lena Headey és Charles Dance képesek a szemük egyetlen villanásával, a szájuk egyetlen rándulásával egész köteteket átadni, és Emilia Clarke úgy gondolta, ő is csatlakozik a nagyok közé, de hiába próbálkozik vele: az egyetlen, amit elér, az egy kifejezéstelen, közömbös, mindig ugyanolyan arckifejezés.) Szóval a színészek, a rendezők és a forgatókönyvírók valami elképesztően mellényúltak, hogy semmilyen szikrát nem érzek eközött a két szereplő között, akárhogy próbálják is rámerőszakolni az intenzív, érzelmes aláfestő zenével és az elejtett, kifejezéstelen pillantásokkal. Ygritte és Jon kapcsolata élő volt, szinte vibrált, éreztem kettejük között az elektromosságot; Jon és Dany úgy viselkednek egymással, mint a jégszobrok. És ez kár.
Eközben Óvárosban Gilly egy névvel ellátott, ismétlem, névvel ellátott főseptonról olvas, aki érvénytelenítette, ismétlem, érvénytelenítette Rhaegar házasságát. Érvénytelenített egy házasságot, amit már elháltak és gyerekek is születtek belőle. A francba is, épp pár epizóddal ezelőtt Tyrion nagy ügyet csinált abból, hogy a Sansával való házassága azért nem számított annak, mert nem hálták el, pedig egy fősepton kötötte meg, így tehát az elháltság fontosabb volt, mint a fősepton véleménye. De most kapunk valami random, névvel ellátott főseptont, aki csak úgy érvényteleníthet egy házasságot, ezzel lényegében fattyakká változtatva Rhaegar meglévő gyerekeit. Ne feledjük, hogy ebben a világban az érvénytelenítés híresen nem leányálom. De ahogy akarjátok! Hadd legyen Havas Jon még tökéletesebb, imádnivalóbb szuperhős! Van farkas lélekállata, meg tud ülni egy sárkányt és a halottaiból is fel tud támadni, és olyan jó kardforgató, és van egy mágikus kardja. Ő a parancsnok, majd a vadak királya, Észak Királya, ő Azor Ahai és a herceg, akit a jóslat ígért, és ő Jézus Krisztus és három láb hosszú fallosza is van. Miért is kellene, hogy a karakterének bármi érdekes hibája legyen, végtére is mindent meg lehet oldani egy főseptonnal egy dorne-i titkos szertartással. Talán "Maynard" septon még ezt a cselekményszálat is képes helyrepofozni? Kétlem. És miért nem öregszik kicsi Sam? Mindegy, csak hadd legyen Havas Jon a jogos örökös, miután a sorozat már bebizonyította, hogy a jogos örökösség semmit sem számít - Jon az uralkodó Sansa helyett; Ellaria simán átveheti az uralmat Dorne felett a jogos örökösök családjának kiirtása után; Cersei örökli a trónt; Olenna Redwyne-ként is lehet a Síkvidék úrnője Margaery régebben említett unokatestvérei helyett például; Bánatos Edd választás nélkül is simán maradhat az Éjjeli Őrség parancsnoka... A jog szerinti örökösödést tehát már rég kidobták az ablakon, most meg az arcunkba vágják, hogy jog szerint Havas Jon a király - hát, eddig a rendezők ignorálták ezt, most meg már én. C'est la vie.
Sam ezt a pillanatot választja, hogy örökre elhagyja a Fellegvárat, miután felkapdos pár random könyvet és tekercset. Mármint, épp arról panaszkodott legutóbb, hogy minden mesternek át kéne fésülnie minden létező könyvet a Fellegvárban, a Hosszú Éjszakáról szóló utalásokat keresve - magyarul többet akart kutatni, nem pedig kevesebbet. Már eddig is hasznosnak bizonyult a Fellegvárban; "feltárta" a sárkányüveg-gyűjteményt és megmentette Jorah életét! Nem igazán látom be, hogy az elmeneküléssel hogyan segít bárkinek is, főleg, hogy a Fellegvárnál egy hely sem lehet alkalmasabb a kutatómunkára. De ha már elmenekül, akkor csakis a Falhoz térhet vissza esküszegés nélkül, de mind tudjuk, hogy nem oda megy. Mindegy, a sorozat már a hatodik évadban is elég lazán kezelte az Éjjeli Őrségnek tett esküket: Jon a világban barangol, és senki nem gondol az esküszegésre (Ramsay az egyetlen, aki egyáltalán felhozta a témát). Amúgy meg nem kéne legalább aludnia egy kicsit egy ilyen út előtt? És mit akar kezdeni magával, ha egyszer maga mögött hagyja a Fellegvárat? Megy és beáll a seregbe harcolni a holtak ellen? Az tök logikus lenne, tényleg!
De mindezt logikussá tehették volna egyszerűen azzal, hogy Ebrose elmondja Samnek, mi történt az apjával és a testvérével. Na, ha ezt hallva Sam felkerekedik és Szarvhegyre rohan, hogy meglátogassa az anyját és a testvérét, akkor arra azt mondom, oké, rendben van. De ez... á, hagyom is inkább.
Arya ezután a valaha volt legrosszabb Arcnélkülinek mutatkozik, ahogy nyíltan kémkedik Kisujj után, majd Kisujj olyan helyre teszi Sansa régi, kényszerből írt levelét, ahol Arya biztosan megtalálja, ezzel azt a látszatot keltve, mintha Sansa rejtegetne valamit. És bár abszolút epikus lenne, ha Kisujj sikeresen túljárna Arya eszén és ezzel megöletné, egyértelmű, hogy az ellenkezője fog történni, ami ergya lesz.
Végül kapunk egy kupac random menő karaktert erőltetett motivációkkal fent a Keleti Őrségben, aminek a való életben lehetetlennek kéne lennie - ezek a tagok lovagok és vadak, északiak és déliek, a régi istenek és R'hllor követői, rengeteg ellentéttel. Ott van Jorah, gondolom, hogy lenyűgözze Dany-t, mert más indokot nem adott. Beric, Thoros és a Véreb egy érthetetlen látomás - alias "a cselekményhez ez köll!" - miatt vannak itt, Gendry pedig csak úgy. Havas Jon és Tormund az egyetlenek, akiknek valódi oka van ott lenni, és eredetileg még Tormund is menekülni akart a Mások elől. Érdekes belegondolni, hogy bírnak ezek egy légtérben meglenni: Gendry-t Thoros és Beric adták el Melisandrénak; a Véreb megölte Bericet; Jorah apja vadászott Tormund népére és halomra gyilkoltatta őket. Bármilyen más esetben ellenségek lennének, de a holtak elleni egyesülésnél semmi sem fontosabb. Kivéve az, hogy Jorah egy Mormont, elvégre Tormund utál mindent, aminek köze van a Mormontokhoz - leszámítva Jont persze, aki, bár egy Mormont intézője volt, nem számít.

7. évad, 6. rész: A Falon túl
Az epizódunk tíz, a Faltól északra sétáló embert ábrázoló vágóképekkel nyit, egészen addig, amíg ez a tíz tizenhárommá gyarapszik. Nem egészen tudom, hogyan szaporodnak, de mindegy is. Tormund ezután ostobának nevezi Gendry-t, de vegyük figyelembe azt is, hogy Gendry az egyetlen szereplő, aki felhúzta a kapucniját ebben a sarkvidéki, télies időben, szóval, ha engem kérdeztek, ő a legravaszabb a jelenlévők közül.
Akárhogy is, Tormund később becsmérli Mance Raydert, amiért nem hajtott térdet, és azon tűnődik, hány ember halt meg Mance büszkesége miatt. Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy Tormund nem ismerte túl jól Mance-et, mert Mance konkrétan elmondta Jonnak, hogy az ügynek semmi köze a büszkeségéhez. Mance egyértelműen csak nem akarta, hogy a népe meghaljon egy háborúban, amihez nem tudom, hogyan férhetne oda a büszkeség. De tök mindegy; az előző évadok amúgy sem számítanak, már nagyon-nagyon régóta.
Gendry - jogosan - még mindig dühös Bericre és Thorosra, amiért eladták Melisandre-nak. Beric erre azt mondja neki, hogy a nagy háborút vívták, és hogy a nagy háború pénzbe kerül. Félretéve a tényt, hogy mindössze néhányan maradtak a Testvériségből, és azt a tényt is, hogy láthatóan nem sok mindent kezdtek Gendry pénzével, ez a megállapítás továbbra sem nyer semennyi értelmet. Gendry-t a harmadik évadban adták el, és a Lobogók Nélküli Testvériségnek a hatodik évadig eszébe sem jutottak a Mások és a nagy háború. A harmadik évadban még Lannistereken ütöttek rajta, nem létezett számukra semmilyen nagy háború. Az egyetlen ember, aki a nagy háború miatt aggódott, Melisandre volt, és a Testvériség őtőle kapta a pénzt. De tök mindegy; az előző évadok amúgy sem számítanak, már nagyon-nagyon régóta.
A Véreb ezután közli Gendry-vel, hogy hagyja abba a panaszkodást, annak ellenére, hogy eleve Beric és Thoros hozták fel a témát.  De tök mindegy; az előző két perc eseményei amúgy sem számítanak, már nagyon-nagyon régóta. Az meg pláne nem számít sem a rendezőknek, sem a nézőknek, hogy Gendry-t Melisandre konkrétan megerőszakolta - Gendry Melisandre foglya volt, és szexre kényszerítette a fiút, akinek nem volt választási lehetősége. De az erőszak csak akkor számít, ha nő, pl. Sansa az áldozat; ha férfi, akkor csak legyintünk rá. Csodás iskolapéldája ez annak, hogyan tekint a társadalmunk a nemekre és a szexre.
Jorah és Jon Jeorról kezdenek beszélni, és Jon learatja a babérokat a parancsnok megbosszulásáért. Mellékesen megjegyezném, hogy Hodor volt az, aki elengedte Szellemet, és Szellem volt az, aki megölte Rastot, de Jon ezt nem tudja, úgyhogy elnézhetjük neki. Jon ezt követően felajánlja Jorahnak, hogy visszaadja a kardját, de Jorah azt állítja, szégyent hozott a családjára és elvesztette a jogot a kardra, úgyhogy Jon tartsa meg és a saját gyerekeire hagyja örökül. Mert a legjobb mód a Mormont-ház megbecstelenítésének kárpótlására az, ha eléred, hogy soha egy Mormont se tehesse rá a kezét a legértékesebb családi örökségre. De sebaj: Jon a hős, neki kell az a mágikus kard.
A deresi kálváriám ebben a részben azzal nyit, hogy Arya mesél valami történetet Sansának arról, hogy azután fedezte fel az íjászatot, hogy Rodrick már Brant tanította. De természetesen ez a sztori őrültség, mivel ellentmond a legelső jelenetnek, amiben megismertük a Starkokat. Abban ugyanis Bran épp először ismerkedik az íjászattal, és Arya már szakértő. Valahogy Aryának mégis van egy története arról, hogy Bran már rendszeresen gyakorol, a lány pedig épp akkor kezdi. Könyörgöm, ez volt az első jelenet a Starkokkal, az első epizódban! Negyven másodperccel az intró után kap helyet!
De még innen is lehet mélyebbre süllyedni a jelek szerint, ugyanis Arya azzal vádolja meg Sansát, hogy segített az apjuk megölésében a levél miatt, amit kényszerítettek, hogy megírjon. Pedig Arya a saját szemével látta, hogy Sansa fennhangon tiltakozik az apja kivégzése ellen. Baelor Szentélyénél. Ez talán a legostobább cselekményszál, amivel a sorozat eddig büszkélkedhet. Először is: mindenki tudja, hogy Sansa kényszerből írta, amit írt. Luwin kapásból tudja, hogy ezek a királynő szavai, nem Sansáéi. Catelyn kapásból tudja, hogy a levél nem Sansától, hanem a királynőtől jött. Tehát az északi urak egyértelműen ignorálnák ezt a levelet. Végtére is ők Kisujj mellett vannak felsorakozva, aki a Lannister-ház hű szolgálatáért kapta Harrenhalt. Maga Arya is szolgálta Tywin Lannistert a második évadban. De oké, rendben, legyen Arya és Sansa egyöntetűen agyhalott. De a legbugyutább rész az egészben talán az, hogy a kérdéses levél nem is volt Deresben. Robb már dél felé menetelt, mikor megmutatta Catelynnek. Ugyanez a levél valami mágikus módon visszateleportálta magát Deresbe, hogy meg lehessen találni.
Megint a Faltól északra tizenhárom férfit láthatunk - a népességük stabilizálódott, úgy tűnik -, akik még mindig sétálnak. Konkrétan kapunk egy jelenetet, amiben Tormund és a Véreb a péniszszeretetükről beszélnek, és Beric úgy dönt, felmutatja a középső ujját a könyvek rajongóinak azzal, hogy azt mondja, Jon nem hasonlít Nedre. Az életük küldetéséről beszélnek, és Jonnak még van képe az Éjjeli Őrségnek tett esküjét idézni. Ami azért elég vastag pofabőr egy királytól, aki meg akarja fektetni Dany-t.
Ráakadnak egy hegyre, ami úgy néz ki, mint egy nyílhegy - és ezért valahogy különbözik minden más hegytől, állítólag -, és elég egyértelmű, hogy a csoport eddig egész szép távolságot tett meg.
Mielőtt elfelejtem: Beric azt mondja, a halál az ellenség, és hogy "talán nem kell megértenünk ennél többet". Ez egészen olyan, mintha Beric azt mondaná a közönségnek, hogy nem kell megértenünk, hogy élt túl napokig Jon azon a szigeten, vagy hogy miért állt csak ott az Éjkirály, mint egy cövek. Nem kell megértenünk, Arya hirtelen miért fordult a nővére ellen, vagy hogy a karakterek hogy élnek túl halálos dolgokat újra és újra, vagy hogy Cersei uralma mégis hogyan működőképes még politikailag. Oké, fogadjam el, hogy nem kell logikát keresni, csak élvezzem az epikus történéseket. De a Trónok Harca a fénykorában nemcsak nagyotszóló csatákról és csilivili sárkányokról szólt, hanem komplex politikával és emberi történetekkel operált, amik elgondolkodtatták a nézőt. Úgyhogy csak nyomatják a képembe a logikátlan, hiteltelen akciót és a nulla értelmet - oké, megpróbálom elfogadni. Már nem is remélem, hogy a nyolcadik évad kevésbé veszíti majd el azt a rétegeltséget és mélységet, ami a Trónok Harcát egykor egyedülállóvá tette.
Eközben Sárkánykőn Dany hősöket említ: Drogót, Joraht és Daariót sorolja fel. Igen, ezek hárman bátor ikonok, és személy szerint mindhármukat szeretem, de valóban nevezhetjük őket hősöknek? Drogo egy brutális hadvezér volt, aki ártatlan falvakat támadott meg, hogy megölje, rabszolgasorba taszítsa vagy megerőszakolja azok lakóit. Jorah rabszolgatartó volt, aki elszökött az igazságszolgáltatás elől és kémkedett Daenerys után. Daario pedig egy zsoldoskatona, aki elárulta a saját bajtársait, és tömeggyilkosságot tanácsolt Dany-nek. A legtöbb sztandard szerint ezek a srácok messze nem hősök.
Tyrion, úgy tűnik, elfelejti a Feketevízi Csatát, azt állítva, hogy a Sárkapun keresztül rohant ki, pedig valójában éppen, hogy nem a Sárkapun keresztül rohantak ki. De sebaj, mit számít? Csak Tyrion legemlékezetesebb jelenete volt az egész sorozatban. Aztán az értekezés az örökösödés felé kanyarodik, és Tyrion említ opciókat, mint a vasszülöttek demokráciája, amit amúgy Dany pont megbuktatni készül. Szóba kerül, hogy Dany ármánykodás és tömeggyilkosság nélkül kell, hogy Királyvárba menjen, bár eddig sem habozott ármánykodni és tömegeket legyilkolni: Astaporban rabszolgákat és rabszolgatartókat egyaránt árult el és mészárolt le.
A Faltól északra még mindig sétálnak, épp egy hóvihar közepén, de egyik fontosabb karakter sem érzi úgy, hogy ideje felhúzni egy csuklyát. Majd jön egy élőhalott jegesmedve, aki hármat megöl az embereink közül. Hirtelen teljesen egyértelművé válik, hogy azok közül a korábbi jelenetek közül néhány miért tíz, néhány miért tizenhárom embert mutatott. Szép munka, szerkesztők, szép munka! Thorost megsebesíti a medve, ami még messze nem a legnevetségesebb történés ebben az epizódban. Minden "kalandozónak" van elég sütnivalója, hogy megvédje a papját - elvégre ők tudnak gyógyítani. De semmi gáz.
Deresben Sansa azon tűnődik, honnan szerezte meg Arya azt a levelet, tekintve, hogy, tudjátok, Robb délre vitte azt, és arról beszél, milyen nehéz rávenni húszezer embert, hogy együtt küzdjenek. Húszezret? Gondolom, nekik is Tormund tanította a szaporodás csínját-bínját. Majd immár a negyedik alkalommal is ellátogatunk a Faltól északra, ahol a szereplőink még mindig sétálnak. De ekkor a csapat valahogy belebotlik valamiféle Más felderítő csapatba. Ezután pedig... tüzet gyújtanak? Gondolom, azért, hogy a füst odavonzza a Másokat és elterelje a figyelmüket. Hm, gondoljunk bele ebbe a logikába! Már kiszúrták a Más-csoportot. De ahelyett, hogy egyszerűen csak megtámadnák őket, úgy gondolták, a legjobb, amit tehetnek, az, ha egy jó órával beelőzik őket futva, és azzal töltik az idejüket, hogy tüzet gyújtanak és hagyják, hogy az a tűz parázsig égjen. Később megtudjuk, hogy a holtak főserege konkrétan öt percnyire volt onnan; tehát, miközben ezt a tüzet rakták, senki nem tartotta jó ötletnek esetleg körülnézni, hogy kiszúrjon egy több tízezres Más-sereget. Valamint abból a nagy tömeg Másból senki sem vette észre a füstöt; valamiért csak a felderítő-csapat.
Megtámadják a Mást, és a halálával a többi holt is összeesik. Vagyis egyet kivéve, ami feltűnően kényelmes megoldás. Megkötik az izét, de az még előtte ricsajt csap és odahívja a pajtijait... Majd a dolgok szinte agyzsibbasztóan nevetségessé kezdenek válni. Gendry-t visszaküldik, hogy fusson egyenesen a Keleti Őrségbe és küldjön egy hollót egyenesen Dany-nek. Nagyon remélem, hogy a srác emlékszik a visszaútra és véletlenül épp élfutó. Valamilyen okból Jon a leggyorsabbnak hiszi; gondolom, sprinteltek párat, mielőtt elindultak. Az sem világos egészen, hogy Jon miért ezt a pillanatot választja, hogy Daenerys segítségét kérje. Jon végig tudta - tudnia kellett -, hogy nagy veszéllyel állnak szemben; miért nem kérte Dany segítségét már azelőtt, hogy a sarkukban lihegne a halál? Miért nem ment eleve velük Dany, amivel még azt a sok sétát is megspórolhatta volna nekik?
Gendry visszafordul a Fal felé, és valamiért mindenki más egy teljesen más irányba rohan. Hova a francba mennek? Nem akarnak ők is visszamenni a Falhoz? Nem ugyanabba az irányba kéne futniuk nekik is? Vagy Daenerysben reménykednek? Csak mert az nevetséges. A Fal csak pár órányira van, Daenerys sokkal többre. Mégis miféle forgatókönyv előszelét érzik, amiből Daenerys majd megmenti őket? Ők is olvasták a kiszivárgottakat?
Ó, és ki gondolta volna: egy kényelmesen elhelyezett tóhoz futnak, annak közepén egy kényelmesen elhelyezett szigetre. És hála az égnek a jég egy tökéletes körben kezd eltörni, így a Holtak Serege nem érheti el a hőseinket. Wow, lenyűgöző, hogy Jon Dany segítségét kérte, majd egy olyan helyzetbe került, amin Dany ezután segíthet.
Gendry-t láthatjuk, ahogy szürkületkor fut, és utána még mindig szürkület van, majd még mindig szürkület van. Gendry futása hihetetlennek tűnik, nem? A csapat úgy tűnt, mintha egész nap úton lett volna, és feltételezem, legalább tizenöt mérföldet haladtak dombról le és dombra fel, gleccsereken át. Számos különböző környezetet láthattunk. Gondolom, Gendry túrájának három órát kéne felölelnie, feltételezve egy óránként öt mérföldes futósebességet. Gendry ezután odaér a Falhoz - még mindig szürkületkor, szóval azt hiszem, délután kellett indulnia. Mennyi séta, és még csak délután volt! Gondolom, nem képtelenség, de akkor Gendry elég tökös lehet, tekintve, hogy nincs nála víz például. Azon morfondírozom, mennyit tud úszni víz alatt, teljes páncélzatban...
Reggel látjuk viszont a hőseinket, még mindig csuklya nélkül, és megtudjuk, hogy Thoros nem rendelkezik Arya mágikus gyógyulóképességével. Szóval ja, így visszagondolva a jegesmedve-támadás után valószínűleg vissza kellett volna küldeniük őt a Falra. De mit számít az? Jon azt mondja a többieknek, hogy Dany az egyetlen reményük, de Beric azt javasolja, hogy átverekedhetnék magukat egy masszív tízezren, hogy megöljék az Éjkirályt. Nem tudom eldönteni, melyik a kevésbé reális.
Sansát valami okból meghívták a királyvári hulla-fegyverszünet kuruzslásra. Azt a büdös, az emberek egészen előrerohannak, figyelembe véve, hogy azt a hullát még el sem fogták. Az sem egészen tiszta, hogy mi a francért lenne Sansa meghívva, elvégre Jon már amúgy is ott lesz. Meghívják a többi nagyurat is? Látjuk majd Robin Arrynt? Azt, aki a Folyóvidéket uralja, akárki legyen is az? Azt, aki Dorne-t uralja, akárki legyen is az? Azt, aki a Viharföldeket uralja, akárki legyen is az? Azt, aki a Síkvidéket uralja, akárki legyen is az? Tényleg semmit se tudunk a többi királyságról ezen a ponton. És Sansa ezt a pillanatot választja, hogy elküldje Brienne-t. Csak azt tudom feltételezni, hogy Sansa azért csinálja ezt, hogy eltávolítsa Arya egyetlen védelmezőjét Deresből, mert máskülönben abszolút semmi értelme nem lenne épp Brienne-t elküldeni akármelyik másik emberi lény helyett. Majd meglátjuk, mi sül ki ebből. Biztos vagyok benne, hogy nagyon szuper lesz.
Ismét Sárkánykőn találjuk magunkat, ahova Gendry hollója valahogy már meg is érkezett. Mellékesen jegyzem meg, hogy a Faltól Sárkánykőig körülbelül kétezer mérföldes út van. Feltéve, hogy itt Sárkánykőn reggel van, akkor talán tizenkét óra telt el Gendry szürkületi megérkezése óta. Így tehát egy 170 km/h-s sebességgel repülő hollóval van dolgunk. Ez több, mint háromszor annyi, mint a hollók valódi sebessége, nulla pihenő- vagy táplálkozásiidővel. Nem, egyezzünk ki százhetven kilométer per órában, tizenkét órán keresztül, kétezer mérföldön át. Felmondok.
De hogyha nem feltételezünk egy rakétagyors hollót, akkor azt kell hinnem, hogy Jon és a társai napokig ott fagyoskodtak, táplálkoztak és aludtak azon a szigeten, miközben az Éjkirály csak állt és nézett ki a fejéből. Ami elég fura. Még ha nem is tudnak átkelni a vizen, egyszerűen dobálhatnának lándzsákat vagy nyilazhatnának vagy hajigálhatnának köveket Jonék irányába, nem?
A Faltól északra a Véreb mindenféle indok vagy ürügy nélkül úgy dönt, megzavarja a holtakat, akik épp nem is támadják őket. És természetesen ez az agyilag zokni lépés emlékezteti a holtakat, hogy "hé, meg kéne támadnunk őket!". Kapunk pár agyzsibbasztó, céltalan küzdelmet, amelyekben a holtak egyszerű szúrásoktól elesnek, mintha a holtaknak volnának létfontosságú szerveik. Mármint, felejtsük el a tényt, hogy az első évadban megállapítottuk, hogy a leszúrás nem működik a holtaknál, és hogy a végtagjaik életre kelhetnek a testüktől elválasztva is. És bár a hőseinknek fel kellett kötniük a gatyáikat egyszerre egy holttal szemben is korábban az epizód során, most tucatjával vállalnak be holtakat. Őszintén! Beric itt az egyetlen, aki bárkit is megölhetne. De ideje elfogadnom, hogy a sorozatban a sárkányüveg Másokat és zombikat egyaránt öl, mi?
És persze Dany épp a legmegfelelőbb pillanatban érkezik meg - ha nagylelkűek vagyunk, akkor ez délután történik -, miután kétezer mérföldet repült és találta meg őket kábé hat óra alatt. Ez pedig óránként 340 mérföld. Nos, ez egy repülőgéphez mérve talán nem túl gyors, de ne feledjük, hogy Dany-t olyan szelek csapták arcba odakint, amik kétszer olyan erősek, mint egy ötös kategóriájú hurrikán.
Megtudjuk, hogy az Éjkirály mestere a gerelyhajításnak, és leszedi Viseriont. Nem értem, miért nem nyársalta fel Jont, amikor Jon a szigeten aludt, de mindegy. Dany szomorú, és tudjuk, hogy az, mert Emilia Clarke ezernyi arcjátékot alkalmaz, és Jon rájön, hogy az Éjkirálynak nem csak egy gerelye van, így azt mondja Dany-nek, hogy induljon, de valamiért úgy dönt, ő nem száll föl Drogon hátára, hanem inkább még levág pár hullát. Az Éjkirály ellövi a második gerelyt, de Drogon - az egyedüli karakterként ebben a sorozatban - emlékszik Rickonra, és cikkcakkozik.
Jon beleesik a vízbe, és valahogy nem hal bele a hypothermiába... vagy épp megint feltámasztják? Ki tudja, miféle hajmeresztő őrültség folyik már ezen a ponton! Eldönti, hogy tovább harcol, és mintha nem kaptunk volna már elég deus ex machinát a képünkbe eddig (a tó, a sziget, az eltörő jég, a sárkány és a feltámasztás után), megkapjuk még Benjen Starkot is, mert miért ne. És bár bőven van hely neki is, Benjen felvértezi magát és értelmetlenül meghal, méghozzá egy olyan semmitmondó viszontlátás után, hogy az fájdalmas. Évek óta, öt könyv és hét évad óta Jon arra várt, hogy újra találkozhasson a nagybátyjával, és mikor ez végül valóra válik, letudják egy ilyen semmivel.
A Trónok Harcát meghatározó pillanatok egyike Ned Stark halála volt az első évadban, ami révén megtanultuk, hogy a jófiúk is meghalnak, ha hibákat követnek el. A harmadik évadban Robb és Catelyn hibát követtek el, és ők is meghaltak. De azzal, hogy újra és újra és újra feltámasztották Jont a biztos halálból, azzal, hogy előbb Aryát, aztán Jaime-t is varázslatos módon megmentették - ezektől a sorozat elveszítette a feszültséget és a drámát, amit korábban magáénak tudhatott. Valahányszor valami hasonló történik a sztoriban, a nézőt egyre kevésbé érdekli.
Ezután a Keleti Őrségben, habár látta Jont jéghideg vízbe zuhanni egy hullasereggel körülvéve, Dany reménykedik, hogy valahogy Jon vissza fog térni. Mert hát sosem tudhatod! Mindig van esély, hogy egy emberi lényt feltámasztanak és spontán kap egy lovat az élőhalott nagybátyjától, akit sok éve nem látott, hogy megszökjön a Holtak Serege elől! Csak hinned kell!
És íme, mindössze pillanatokkal azelőtt, hogy Dany lelépne, Jon visszatér, és Dany le van nyűgözve, és tudjuk, hogy le van, mert Emilia Clarke ezernyi arcjátékot alkalmaz.
Sansa besurran Arya szobájába és megtalálja az arcait, és persze Arya hirtelen ott terem a szobában, hogy elmondja, az arcokkal más ember lehet, és hogy még Sansa is lehetne; csupán az arcára van szüksége. És persze húszcentis tűsarkakra. Amúgy meg teljesen rendben van, hogy a sorozatkészítők arra kényszerítik Arya karakterét, hogy fenyegesse meg a nővérét azzal, hogy meggyilkolja.
Majd kapunk egy jelenetet, ami olyan szegényesen van eljátszva, hogy a közepén konkrétan azt hittem, Jon meghalt. Dany elengedi az élettelen kezeit, aztán Jon szemei megrándulnak, és én így... "ó, hát él!".
Eközben a Faltól északra... Honnan szerezték azokat a láncokat? A Mások vasat bányásztak és csak erre a célra masszív láncokat gyártottak? És hogy jutottak le a sárkányig? Búvárkodnak is? Búvárzombik? Komolyan itt tartunk? Búvárzombik!
De igazatok van, epikus volt ez az epizód. Abszolút semmi értelme nem volt, de epikusnak epikus volt. És igen, ez volt az a már-már hagyománnyá vált "az évad utolsó előtti epizódja"-kategória, ami a feje tetejére állít mindent. Az első évadban Ned kivégzése, a másodikban Stannis veresége a Feketevízen, a harmadikban Vörös Nász, a negyedikben az Éjjeli Őrség és a vadak összecsapása, az ötödikben a "sárkányok tánca", a hatodikban Fattyak Csatája; ez az epizód is ezeknek a nyomdokaiba akart lépni. De tudjátok, mit? A többi utolsó előtti epizód mindig adott nekünk valamit, amit korábban még sosem láttunk. Ez az epizód viszont egy olcsó Rideghon&Tűz Mezeje-mix volt. Már láttuk mindezt. A Faltól északra megyünk, zombikkal és végül az Éjkirállyal találkozunk, összecsapunk velük, elfutunk előlük, miközben látjuk, mennyire óriási hatalommal bírnak. Ezt mind láttuk már korábban, többször is! És az a halom, minden emberi logikának ellentmondó döntés kivételesen nemcsak engem zavar: szerintem mindenki, akinek van két agysejtje, amit össze tud dörzsölni, láthatja, hogy egy rakás logikátlanság az egész onnantól kezdve, hogy északra mennek egy hulláért. Legyünk pontosak, az 5. évadtól fogva egy rakás logikátlanság az egész, de ezt ugye nem lehet kimondani, mert a rajongók még megköveznének a felebaráti szeretet és a szólásszabadság nevében.

7. évad, 7. rész: A sárkány és a farkas
Záróepizódunk Szürke Féreggel nyit, aki, úgy tűnik, átmeneteltette a seregét az egész kontinensen, kaja nélkül, egyenesen keresztül a Lannister-fennhatóság alatt álló földeken. Ezután gyakorlatilag a semmiből megérkeznek a dothrakiak - az egyik vágásnál még sehol egy dothraki, amíg a szem ellát, majd másodpercekkel később már a várfalaktól pár méterre van az egész sereg. De sehol sem látjuk Edmure Tully-t, szóval csak azt tudom feltételezni, hogy Jaime elvitte őt Kaszter-hegyről, de egy szekérben utaztatta. (Remélem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy ironizálok, és valójában kinézem a rendezőkből, hogy már rég elfeledkeztek ennek a karakternek a létezéséről is.)
Mindenki más Euron flottáját bámulja. Egy flottát, ami olyan veszélyes, hogy kétszer is megsemmisítette Daenerys flottáját, de ennek ellenére Daenerysnek még mindig módjában áll több tízezreket szállítgatni a vízen. Akárhogy is, a jók szövetsége - Gendry-t biztos ottfelejtették valahol, mert ő nincs sehol - megérkezik Királyvárba, és Missandei valami érthetetlen okból kifolyólag megkérdezi Joraht, hogy miért építettek egy sárkányvermet a sárkányoknak. És még Jorahnak kell elmagyaráznia, hogy a sárkányok veszélyesek - úgy tűnik, Missandei már elfelejtette a gyermeke kormos csontváza felett zokogó férfit. Bár, ez teljesen feledhető eset volt; végül is csak emiatt került egy sárkányverembe a másik két sárkány.
Ezután megtudjuk, hogy Brienne és Pod valahogy mindenkinél előbb értek Királyvárba, annak ellenére, hogy ők a szárazföldön utaztak, míg a többiek a tengeren. Majd kapunk egy halom várva várt találkozást: Tyrion és Pod (egy kétezer mérföldes út csak azért, hogy ők ketten lepacsizhassanak; Podnak ugyanis ennyi dialógusa van az egész epizódban); a Véreb és Brienne (egy kétezer mérföldes út csak azért, hogy megemlítsék Aryát, ja, és hogy a nő elküldje Jaime-t beszélni Cerseivel); aztán ott van Tyrion és Bronn... Várjunk egy pillanatot, ezek ketten nem találkoztak pár hete, amikor Tyrion besurrant Királyvárba? Miért viselkednek úgy, mint akik évek óta nem látták egymást?
És eljutunk a sárkányvermes jelenethez, aminek őszintén nem volt sok értelme. Hol van a többi nagyúr? Hét királyság létezik, vagy nem? Hol vannak a folyóvidékiek? Hol vannak a síkvidéki nagyurak? Hol vannak a dorne-iak? Hol vannak a viharföldekiek? A nyugatföldiekkel mi a helyzet? Missandei, Podrick és No.3 dothraki mind eljönnek Királyvárba, de az senkinek nem jutott eszébe, hogy meg kéne hívni Robin Arrynt esetleg? Westeros egyik leghatalmasabb seregének vezérét?
Mindegy. Cersei megérkezik. Nem kapjuk meg a Cleganebowl-t. Megérkezik Daenerys is, méghozzá a sárkányán, miközben valami inspiráló zene szól - mintha a közönség még sosem látott volna sárkányt. Itt Cersein és Euronon kívül szinte mindenki látott már sárkányt, szóval, gondolom, azt kéne éreznünk, amit ők éreznek?
Sebaj; egy olyan találkozón, ahol két király és két királynő van jelen, valamiért Tyrion ragadja magához a szót. Euron közbeszól, és Tyrion konkrétan visszautal arra a mitológiai beszélgetésre Theonnal a törpékről. Bármit, csak felejttessék el azt, hogy Tyrion, a világ legerkölcsösebb félistene akkor Theon szeme közé vágta, hogy "haha, a testvéreid halottak, és te egy fogoly vagy!". Tyrion odáig jut, hogy itt senki nem kedvel senkit, majd Jonon a sor, aki elmondja Cerseinek, hogy a Holtak Serege létezik. A Véreb előhoz egy dobozt, és nagyon-nagyon lassan eljut a nagy meglepetésig: a benne lévő hulláig. Mintha nem láttunk volna belőlük már százezret az előző epizódban. A Királynői Testőrség végig a kisujját sem mozdítja a királynő megmentésére. Elismerésem a rendezők előtt: nagyon következetesek voltak ebben a hét évadban ezt a masszív inkompetenciát illetően. Joffrey, Tywin, Tommen és Myrcella után a testőrök Cerseit is hagynák meghalni, miközben tátják a szájukat.
A Véreb feldarabolja a hullát, és Jon elmeséli mindenkinek, hogy tűzzel vagy sárkányüveggel lehet megölni őket. A könyvben egyértelmű, hogy sárkányüveggel Másokat, tűzzel holtakat lehet ölni, de a sorozat nagyon döntésképtelen, úgy látszik. Euron lelép, és Cersei közli, hogy beleegyezik a fegyverszünetbe, ha az északi seregek északon maradnak, de Jon már térdet hajtott Daenerysnek, és ettől az egész alku darabokra hullik. Cersei sértődötten távozik. Bocsánat, de egyáltalán nem értem a jelenetet. Havas Jon mitől annyira releváns egyáltalán? Az ő elmondása alapján tízezer, Sansa elmondása alapján talán húszezer embernek parancsol, míg Daenerys valószínűleg negyvenezernek és pár sárkánynak - Cersei úgy gondolta, hogy Havas Jon nélkül felvehetné a versenyt Daenerysszel? Hogyan? Épp az imént, pár epizóddal ezelőtt láttuk, hogy a serege nagy részét megsütötték. Sőt, egyáltalán miért van itt akárki is? Cerseinek semmije nincs, amivel közreműködhetne. Egyetlen előnye volt: a flottája. Ami nem túl hasznos egy hullasereg ellen, és amúgy is az előbb lépett ki a képből a vezetőjével együtt. Megpróbálni Cerseit is bevonni - annak semmi értelme. Ez olyan, mint megkérni egy hajléktalant, hogy szálljon be a benzinpénzbe egy utazáshoz. Nincs pénze, és senki sem akar egy kocsiban ülni vele, mert bűzlik. Daenerys még azt is mondja Jonnak, hogy a sárkánya meghalt azért, hogy a hajléktalan beszálljon. Tyrion közli, hogy a hajléktalan nélkül reménytelen a helyzetük. Egek, csak hagyjuk már a hajléktalant! A jelenetnek még ennél is kevesebb értelme van, miután kiderül, hogy Cersei csak szívatott mindenkit, és amúgy sem tervezett északra menetelni. Szóval miért is távozott sértődötten? Gondolom, hogy egy újabb várva várt találkozásnak lehessünk majd tanúi. Ígéretesnek látszik.
Tyrion elmondja Jaime-nek, hogy találkozni fog Cerseivel, aki kétszer is megpróbálta megöletni. Vagyis, a tárgyalást leszámítva csak egyszer, mert már megbeszélték Cerseivel, hogy Ser Mandont Joffrey bérelte fel. Cersei idegen szajhának nevezi Daeneryst, és Tyrion azzal vág vissza, hogy egy idegen szajha, akit nem rabolhat el vagy verhet meg. Gondolom, Tyrion teljesen elfelejtette, hogy Cersei Rost rabolta el, és nem Shae-t. Cersei dühös, amiért Tyrion megölte Tywint, és Tyrion azzal védekezik, hogy csak azután ölte meg Tywint, hogy az halálra ítélte őt. Ez elég revizionista felfogás, tekintve, hogy Tywin a Falra akarta küldeni Tyriont, majd Tyrion küzdelem általi ítéletet követelt, és csak azután ítéltetett halálra, hogy Oberyn meghalt. Tyrion indítóoka Tywin megölésére igazából Shae megsértése volt - egy nőé, akit Tyrion épp két perccel korábban ölt meg.
A dolgok igazán érthetetlen fordulatot vesznek, amikor Cersei azzal vádolja Tyriont, hogy megölte Myrcellát és Tomment. A királynő azzal érvel, hogy Tyrion távolította el Tywint, a család nagy védelmezőjét. Ez elég fura érvelés, tekintve, hogy Cersei azt is felhozhatná érvként, hogy Tyrion küldte Dorne-ba Myrcellát; ehelyett Tywinnal dobálózik. Gondolom, azt kéne hinnem, hogy Ellaria nem tett volna kísérletet Myrcella meggyilkolására, ha Tywin még életben van. Felteszem, ugyanezt állítja Tommennel kapcsolatban is: hogy valahogy az egész bukás a Hét-hívőkkel és Margaery-vel elkerülhető lett volna, ha Tywin még életben van. Mondjuk, jogos, de csak azért, mert akkor nem Cersei uralkodott volna mindeközben. Akárhogy nézem is, az egész egy zagyvalék, és még a Maggy-féle jóslatot is semmibe veszi - bár, gondolom, így, hogy már Cersei ötödik gyereke is úton van, megegyezhetünk abban, hogy Maggy csak össze-vissza beszélt. Tyrion rájön, hogy Cersei terhes, és ezután a két tesó valamiért nagyon jól kijön. Ez a jelenet egyenesen égetnivaló lenne a két legzseniálisabb színészi játék nélkül. Mert igen, nem csak a sorozatkészítők lustultak el, de a színészek közül is Lena Headey az egyetlen, aki még bármi erőfeszítést tesz a karakterébe, Theon és még néhányak mellett.
Eközben a sárkányveremben Daenerys és Jon között valami elképesztő sistergő szexuális kémia dúl, miközben egy atomfegyver metaforájának szabadságáról és csodájáról beszélgetnek. Daenerys ezután ismét megemlíti, hogy nem lehet gyereke, és Jon felveti, hogy Mirri Maz Duur hazudhatott is. Persze Daenerys két éven keresztül hentergett Daarióval és nem bizonyult túl termékenynek - de ezt biztos nem akarta megemlíteni Jonnak. És végül az egyik legnagyobb off-screen akció - a Fekete Hal halála és Égikert eleste mellett - során Tyrion meggyőzi Cerseit, hogy csatlakozzon a harchoz.
Fent Deresben Kisujj azzal van elfoglalva, hogy olyan nyilvánvaló dolgokkal tömje Sansa fejét, amikről minden egyes ember tud: Havas Jon valószínűleg feleségül akarja venni Daeneryst; Arya haragszik Sansára és ő a következő az örökösödés sorában; Emilia Clarke borzalmas színésznő; és így tovább. Majd már Sárkánykőn a jók szövetségének hirtelen már megint van egy flottája, mivel északra szállítják a Makulátlanokat vele. Havas Jon felveti, hogy szexeljenek egy hajón, és Daenerys belemegy. Szegény Jorah - hát már sosem lesz vége...?
Ezután, mintha nem lett volna már eddig is épp elég jelenet, ami a halott Nedet akarja felvidítani, kapunk egyet Theon és Jon között is, amelyben egyetértenek abban, hogy Theon még mindig Stark, és ez sajnos letagadja az egyik második évados apróságot, amiben Theon kifejezetten elmondja, hogy rühellte a fogvatartóit. A könybeli-Theon az ötödik kötetben elmondja, hogy mindig is szeretett volna Stark lenni, szóval ez tipikus példája annak, hogy amikor a sorozatkészítők megpróbálnának a saját lábukra állni és változtatni valamit a könyvön - lásd Theon második évados monológja arról, hogy gyűlölte a fogvatartóit -, arról vagy elfeledkeznek később, vagy rájönnek, hogy biztosabb a könyvnél maradni, mert annak legalább biztosan van értelme, nem úgy, mint a saját kútfőből kitalált ötleteiknek.
Theon úgy dönt, meg kell mentenie Yarát, mert ő az egyetlen, aki megpróbálta megmenteni őt... nagyjából. Eljutott Ramsay kutyaketrecéig, aztán halottnak nyilvánította a testvérét, de felteszem, ennél közelebbit nem kapunk Theon megmentéséhez. Theon lemegy a partra és megmondja a vasszülötteknek, hogy meg kell menteniük Yarát, mert ő soha egyiküket sem hagyná hátra, annak ellenére, hogy Theont egyértelműen hátrahagyta. Kapunk egy random srác vs. Theon verekedést, mert ugye az erőszak köztudottan kikúrálja a poszttraumatikus stressz szindrómát, és mert az eunuch-viccekből sosem elég.
Kisujj bukása következik, ami hihetetlen... ...ül kiábrándító. Egy szükségtelen fordulatnak hála, ami a fél évadot értelmetlenné teszi, Sansa nem a húgát vádolja meg gyilkossággal, hanem Kisujjt. Persze, ez valójában csak egy ex machina-helyzet, mivel a rendezők eldöntötték, hogy egy gyakorlatilag mindentudó személy hirtelen essen be az ajtón, mindenre fényt derítsen és megmentse a Stark-nővéreket épp az utolsó percben. És a mindentudó-Bran ellenére is több sebből vérzik ez a jelenet.
Kisujj ellen Lysa meggyilkolása a legelső vád - ami éppenséggel egy olyan esemény, aminek Sansa tanúja volt, és látszólag sosem gondolt nehéz szívvel Kisujjra miatta. Már kábé négy éve tisztában volt ezzel az infóval, és még hazudott is róla a Völgy Urainak. Szóval Sansa egy mocskos hazudozó, és Bronz Yohnnak ezzel látszólag semmi problémája nincs.
A következő vád az, hogy Jon Arrynt Lysa mérgezte meg a Kisujjtól kapott Lys könnyeivel. Na most, a legtöbb ember azt gondolja, hogy Jon Arryn természetes halált halt, és Sansa is tanúsította, hogy Lysa be volt golyózva, Kisujj meg jófej. Most hirtelen megváltoztatja a sztoriját, anélkül, hogy Bronz Yohn csak felkapná a fejét.
Ezután az a vád jön, hogy Kisujj írt egy levelet Catnek, azt állítva, hogy a Lannisterek gyilkolták meg Jon Arrynt. Cat természetesen elégette ezt a levelet, így erre semmilyen bizonyíték nincs.
A Cerseivel való, Ned meggyilkolására szőtt összeesküvés vádja a soros, de ne feledjük, hogy Ned puccsot tervezett, Joffrey pedig a király volt. Nehéz Kisujjat azért felelősségre vonni, mert a királyt támogatta, és azt tette, amit tennie kellett, hogy túléljen. És ez igazán nem is volt titok - a trónterem aznap tömve volt emberekkel. Éppenséggel meg vagyok lepve, hogy ez az információ csak most látott napvilágot. Kisujj tiltakozik, miszerint senki nem volt ott aznap, és Bran azt állítja, látta Kisujjat egy kést szorítani Ned torkának. Nem látom be, miért hinne Bronz Yohn Royce egy félig katatón fiú látomásainak, de ebben az esetben is nehéz kárhoztatni Kisujjt, hogy a királyt támogatta, és hogy megtette azt, ami a saját túléléséhez szükséges volt - ezt a logikát követve seperc alatt ki kellett volna végeztetni Varyst, amikor ő betette a lábát Dany-hez.
Újabb vád: Kisujj azt állította, hogy a tőr Tyrioné, mikor valójában az övé. Legyünk pontosak: Kisujj konkrétan megmondta, hogy a tőr az övé volt. A hazugság, legalábbis a könyvben, egészen pontosan az volt, hogy ki nyerte el a tőrt. Valójában Robert Baratheoné lett, szóval nem tudom, mit állít itt a sorozat a tőrről. Azt akarják mondani, hogy Kisujj bérelte fel a bérgyilkost? Mert nem igazán látom, a sorozatbeli Kisujjnak ez hogyan állt volna módjában, figyelembe véve, hogy nem volt Deresben, és nem tudhatta, hogy Bran lezuhant.
A végső vád az, hogy Kisujj eladta Sansát a Boltonoknak; de erről is tudott már mindenki, és csupán egy őszinte hibának tűnik Kisujj részéről, elvégre nem tudta, hogy Ramsay szörnyeteg volt.
Szóval mit is kaptunk? Egy halom vádaskodást Sansától, aki egy közismert hazudozó. Gyilkosságként vádaskodik valamiről, amit egyszer már öngyilkosságnak vallott, és gyilkosságnak nevezi azt, amit mindenki más természetes halálnak hisz, és egy megkísérelt gyilkosságot hoz fel vádként, amit Kisujjnak nem állt módjában megszervezni, na meg egy teljesen érthető árulást Ned puccsa irányába. Az egyetlen terhelő bizonyíték a puccs elárulását támogatja meg, és az is egy látomáson alapuló vallomás egy félig katatón fiútól. És ezzel Bronz Yohn Royce valahogy mégis teljesen meg lett győzve. Na jó, Royce biztos ellenszenvet érez Kisujj iránt, és holtan akarja látni - oké, maffiaigazság. De a jelenet látszólag nem erre hajt, hanem arról próbál meggyőzni, hogy Sansa egy okos ügyvéd - még azt is kimondja, hogy lassan tanul, de tanul; pedig valójában nem erről van szó. Ez nem egy okos tárgyalás, amin túljártak az eszén vagy rajtakapták Kisujjt; itt a karakterek csak kaptak egy rakás természetfeletti információt, amit ezüst tálcán nyújtottak át nekik. Egy normális tárgyaláson Kisujj vagy lelépett volna, vagy legalább felajánlanak neki egy küzdelem általi ítéletet, tekintve, hogy az esetek bizonyíthatatlanok. Helyette egy frusztrálóan üres jelenettel akarják kiszúrni a szemünket, aminek még mindennek a tetejébe az a vége, hogy egy Stark meghoz egy ítéletet, amit nem ő hajt végre.
De ha mindezt félretesszük, akkor is egy rakás marhaság az egész jelenet. Mert ebből kiderül, hogy Kisujjnak nem volt terve. Néhány ezek közül a bűnök közül több éves volt - őszintén nem talált ki egy tervet arra az esetre, ha Lysa vagy Sansa felfednék az igazságot? Őszintén nem tudott felhozni egy jó ürügyet Ned elárulására hat év alatt? Egyszerűen csak arra számított, hogy ez a hihetetlenül köztudott infó sosem kerül szóba? Elég ostoba, figyelembe véve, hogy elárulta Cerseit, aki bármelyik percben kitálalhatott volna. Ez akkora mennyiségű figyelmetlenség, ami abszolút nem illik Kisujj karakteréhez, hogy az nevetnivaló. És egy mindentudó fiúra, egy valódi tárgyalás hiányára és Kisujj abszolút karakterhűtlen viselkedésére volt szükség, hogy Kisujj végül megölettessen. Annak ellenére, hogy Sansának már tudnia kellett, hogy Kisujj összejátszik ellene. És annak ellenére, hogy Arya egy agyoniskolázott kém és hazugságdetektor. És annak ellenére, hogy Bran mindent tud. Csodás munka, rendezők! A sorozat készítői olyan életképtelenek George R. R. Martin nélkül, mint egy totyogni még csak félig tudó kisgyerek egy felnőtt nélkül, aki fogja a kezét. A könyvek nélkül fogalmuk sincs, mit kellene kezdeniük a karakterekkel - elég, ha a Fekete Halra, Theonra vagy ezesetben Kisujjra gondolunk, de felsorolhatnám az egész szereplőgárdát is.
Ismét Királyvárban vagyunk, és Cersei azt mondja Jaime-nek, hogy a Lannister-erők nem fognak északra lovagolni, mert aligha számítanának bármit is a harcban. Tehát ironikus módon pont a hajléktalan mutat rá, hogy mennyire hajléktalan. De, mint megtudjuk, Cersei nem is annyira hajléktalan, mint gondoltuk: még mindig az övé Euron és az Arany Kompánia, ami nem sok, de azért nem is semmiség. Drukkolok neki. Mindegy, Jaime eldönti, hogy ez neki már túl sok. Az, hogy megcsalta, az rendben volt. Egy kínzókamra is elment. A szentély felrobbantása, miközben több száz ártatlan is benne volt, és ami kiváltotta a fiuk öngyilkosságát, az nem gáz; miért lenne. De az, hogy Cersei nem akar küzdeni az élőhalottak seregével, az már túl sok. (Jó sokáig tartott rájönnie, hogy Cersei mellett nem lehet az az ember, aki lenni akar.) Így hát Jaime felkerekedik, és egy évvel a tél kezdete után végre havazni kezd Királyvárban.
Mindeközben a kedvenc helyszínemre, Deresbe megérkezik Sam, egyértelműen szárazföldi utazás után, ami azt jelenti, hogy el kellett haladnia Szarvhegy mellett, vagy legalább a Síkvidék bármelyik része mellett. Tehát gyakorlatilag lehetetlen, hogy ne hallott volna az apja és a fivére haláláról mostanra, magyarán megint megfosztottak minket egy éppenséggel érdekes jelenettől. Helyette viszont ott van Bran, az északi leleplezőeszköz, aki találkozik Sammel, a déli leleplezőeszközzel a céltalan leleplezés tökéletes viharában. Miután a családi örökösödést erőszakkal kidobtuk az ablakon a múlt évadban, határozzuk meg, kinek kéne lennie az uralkodónak a családi örökösödés révén! Jó móka lesz!
Bran felfedi, hogy Jon valójában Rhaegar és Lyanna fia, és hogy az utónevének Homoknak kéne lennie. Nem akarok válogatós lenni, de választhatod annak a helynek a fattyúnevét, ahol nevelkedtél, elvégre Homok Obara a Síkvidéken született és élte le az élete első tizenkét évét, mégsem Virágos Obara a neve. Plusz Jonról mindig is tudta mindenki, hogy Dorne-ban született, de automatikusan Havas lett, Eddard származási helye és Jon nevelkedésének színhelye miatt is. De mindez eltörpül amellett, ami ezután következik. Valamilyen okból Samre bízták egy húszéves fősepton naplójának lemásolását, mert, gondolom, a fősepton valami extrémgyorsan rohadó papírra írt és máris szüksége volt másolatra. Ismét hallunk ennek a főseptonnak a bohóckodásairól: összeadta Rhaegart és Eliát, majd úgy döntött, hogy érvényteleníti azt az elhált, többgyermekes házasságot, ami még pluszban a Korona és Dorne szövetségének alapja is volt, hogy összeadhassa Rhaegart és Lyannát egy titkos szertartás során. Egy titkos házasság nyilván ellentmondás, mert a házasság a definíciója alapján egy nyilvános és törvényes egyesülés, így egy titkos házasságnak nincs funkciója. De tök mindegy, mert kapunk egy állítólag romantikus jelenetet is, amiben valami Viserys-parókát viselő és a könyves Rhaegarra még csak nyomokban sem hasonlító tag és Lyanna elmondják az esküiket... a Hét hite szerint. Lyanna még csak nem is ezt a vallást követi, és Rhaegar valószínűleg nem hisz benne, mivel 1. megszállottja volt az ősi jóslatoknak 2. épp az imént dobta az első feleségét, megsértve ennek a vallásnak a tanait.
Bran ezután azt mondja, Robert lázadása egy hazugságra épült, mert Rhaegar nem elrabolta Lyannát, hanem szerelmes volt belé. Ó, te jó ég, Bran ilyenkor annyira fafejű! Először is, a szerelemtől függetlenül, Lyanna esküt tett, hogy hozzámegy Roberthez, és Robert esküt tett, hogy elveszi Lyannát. Westerosban az eljegyzés komoly dolog. Történt egy Vörös Násznak nevezett apróság is egy megszegett eljegyzés miatt, ha valakinek rémlik még. A harmadik évadban volt, de nagyon nüansznyi történés; talán elsiklottatok felette. De az igenis nagy ügy, hogy Lyanna ignorálja a Roberthez fűződő eljegyzését. Viszont biztos megint én vagyok régimódi, és ha Lyanna szerelemből szökött el Rhaegarral, akkor nem számít, hogy Aerys még mindig halomrá gyilkolta az embereket, hogy polgárháború zajlott, nem is említve azt a hihetetlen sértést Dorne-ra nézve, amit mindez jelentett.
A másik dolog, amiért elviselhetetlennek tartom ezt a jelenetet, az az, hogy úgy kezeli Rhaegar Lyanna iránt érzett szerelmét, mintha az valami nagy meglepetés lenne. Ez a tény a legelső Daenerys-fejezet második oldalán le van írva a Trónok Harcában, ami a regényciklus első kötete. Az a könyv 26. oldala. És számos alkalommal megismétlődik a regény során. Ezt a történetet halljuk először a kapcsolatukról. Az egész mese arról, hogy Rhaegar elrabolta és megerőszakolta őt, az már csak a második verzió.
A nagy leleplezőhöz méltó módon Brannek narrálnia kell a szerelmet Havas Jon és Daenerys között. Előbbi csak úgy random odamegy ugyanis a királynőhöz, akinek meg csak úgy random nem áll egyetlen őr sem az ajtaja előtt. És ha mindez nem lenne elég, még azt is megtudjuk, hogy Jon igazi neve Aegon. Igen, Aegon. Annak ellenére, hogy Rhaegarnak már van egy Aegon nevű fia. A sárkány három feje ezek szerint Rhaenys, Aegon és Aegon lettek volna. Az írók most már tényleg csak trollkodnak velünk, ugye? Mármint, a fenébe is, akármelyik másik névnek több értelme lett volna! Ennél már az is nagyobbat szólt volna, ha Jon odamegy az ajtóhoz, vágyakozva merednek egymásra, aztán Jon csak úgy szíven szúrja Dany-t, és közli, hogy "az Őrségért"!
Ezután a Stark-nővéreknek hála megtudjuk, hogy egy tag meggyilkolása eltöröl minden múltbéli problémát, majd végre elérünk a Keleti Őrséghez, ahova megérkeznek a Holtak, és Tormund meglepettnek tűnik, annak ellenére, hogy a sereg az előző epizódban már félnapi járásra volt csak a Faltól. Csigalassúak lehetnek ezek a holtak amúgy, ha csak most jutottak el a Falig, miközben Euron többször körbehajózta, Jaime pedig többször körbejárta a kontinenst, a dothrakiak, Tyrion és Jorah meg már rég teleportáltak párat. De mindegy. Mindenki tud teleportálni, ha a clickbait-jelenet megszületéséhez az kell, de a Mások nem, mert azt a csattanót még tartogatni kellett későbbre, hogy azért az évadzáró cliffhanger is nagyot szóljon.
Viserion, akinek lyukak vannak a szárnyain, valamiért kék lángokat kezd lövellni, mert tudjátok, amikor egy sárkány meghal, hirtelen butángázt lesz szokása hányni. A Fal elkezd felrobbanni, mert ugye ez szokott történni, mikor tüzet lősz jégbe. Aztán szerintem off-screen megölték Bericet és Tormundot. Fantasztikus. És persze, hogy ezután a masszív lavina után adott a tökéletesen sima talaj, amin a sereg átsétálhat. Az utolsó reményem az, hogy ez a jóképű Éjkirály a lehető leghamarabb véget vet ennek a sorozatnak.


Sajnos nem írtam fel, hogy mikor kezdtem el dolgozni ezen a kritikán, de ha csak a hozzá megnézendő videók mennyiségét - ami 15 óra - nézem, akkor is monumentálisnak érzem, elvégre az a tizenöt órányi videóanyag ötmásodpercenkénti leállítgatást, fordítgatást és jegyzetelgetést jelent.
Eredetileg Preston és Carmine egész évados kiértékeléseit és előbbi "évadmegreparáló" videóit is bele szerettem volna vinni, elszakadva az epizódonkénti elemzéstől és egy az egyben nézve a  nagy egészt, de mikor a 7. részről szóló videók nézése és fordítása végére értem, rájöttem, hogy nem, ennyi pont elég lesz. Már eddig is épp elég időmet öltem bele ebbe a Trónok Harca-évadba, ha figyelembe vesszük, hogy az összes epizódot is legalább háromszor újranéztem, ha az emlékezetem nem csal. Szóval legalábbis egyelőre pihentetem a témát. Aztán ha valaki, aki kíváncsi a még fel nem használt videókra is, adja le a drótot kommentben, és egy évtizeden belül biztosan elő tudok állni velük.
Mondanám, hogy előre rettegek a kommentektől, de 1. az én blogom szinte senkit nem érdekel annyira, hogy kommentálja a bejegyzéseket rajta 2. a nemlétező lelkemben már felkészítettem magam az édesanyám szapulására és szidására, szóval nem fog meglepetésként érni. Az egyetlen kérésem arra az esetre, ha mégis kommentírásra adnád a fejed, az, hogy a kultúra keretein belül maradjunk azért. Ha én kiszedtem az összes istenkáromlást, szitkozódást és "csúnya" kifejezést a kritikámból (pedig azért elég nyomdafestéket nem tűrő volt az eredeti, még át nem olvasott változat), akkor cserébe valami hasonlót várok a véleménynyilvánításokban is. Nem kell velem egyetérteni. Nem kell Prestonnal egyetérteni. Nem szentírás egyikünk véleménye sem, pláne az enyém nem. A kritika amúgy is szubjektív, relatív műfaj. De építő kritikát fogalmazz meg, ha kérhetem, és ne anyázást, amiért "leszóltam" a kedvenc sorozatodat, ami, az utóbbi évadok minden hibája ellenére, még nekem is a legimádottabb sorozataim közé tartozik.
Az egyetlen, az igazi, a legkegyetlenebb, legromlottabb, legjavíthatatlanabb, legreménytelenebb, legőrültebb, legégetnivalóbb Nessa randalírozott; azt hiszem, most veszítettem el a Trónok Harca-rajongó feliratkozóimat. xx