2016. február 28., vasárnap

Blogverseny - zsűrizés eredményhirdetése

Ismétlésképp

Október 25-én tettem közzé az első blogversenyemet, és ámulva láttam, hogy december 1-jéig nem kevesebb, mint 27 jelentkezője akadt. Másnak ez talán bosszúságot okozna, de nekem ez egy hatalmas szám, és nem tudom eléggé megköszönni nektek!
Megjegyezném, hogy nem mi vagyunk az úristen, a mi véleményünk nem szent és nem is a legszakszerűbb, de természetesen mindent megteszünk, hogy előítélet nélkül és alaposan megfontolva, minél igazságosabban ítéljünk. Az ebből következő sértődésekért és hasonlókért nem vállalunk felelősséget. Reklamálni persze lehet majd, azt mindig lehet, kérdés, hogy arra reagálunk-e. Ha megalapozatlan és ostoba a vád, egyértelműen nem, de, ha mi néztünk el valamit, kijavítjuk.
E-mail címem: Hogy legyen hol zaklatni, ha esetleg valami halaszthatatlan dologról van szó, amit hamarabb észreveszek, ha nem komment formájában érkezik: siposlorka@gmail.com
Ha valami nem egyértelmű a fentiek ellenére sem, írd meg kommentben vagy e-mailben.
Megjegyzendő, hogy minden, kinézettel kapcsolatos kategóriánál figyelembe vettem azt, hogy melyik fejlécet, designt és könyvborítót készítette az adott blog szerzője, és melyiket más, designblogon dolgozó személy vagy esetleg deviantartos designer. (Deviantartosnak számítottam azt is, ami onnan van, csak átalakított.)
De térjünk át arra, ami már mindenkit érdekel.

A zsűrizés eredményei

Tizenegy kategória indult el, melyek eredményei:

Legszebb fejléc
Nem értek el helyezést; emléklapot kapnak és interjút készítek velük: Vannessa J. Frye, Greňo Linda, Kathrine, Sophia S. Argent, Nia Dixon, György Lilla, HannaVirág, Japane LS, Katherine E. Morrell, Lexi Sy., Chestia H. Stilson és Scarlett Forester
3. helyezést értek el: Babu Miriel és Gab C.; nyereményük: oklevél; a blogjukat egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjukról tőlem; interjú
2. helyezést értek el: Japane LS és Eva H.; nyereményük: oklevél; a blogjukat egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjukról tőlem; interjú
1. helyezést értek el: Nicolette F. és Kathrine White; nyereményük: oklevél; a blogjukat három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjukról tőlem és Annától is; interjú

Legszebb design
Nem értek el helyezést; emléklapot kapnak és interjút készítek velük: György Lilla, HannaVirág, Katherine E. Morrell, Lexi Sy. és Scarlett Forester
3. helyezést értek el: Greňo Linda és Kathrine; nyereményük: oklevél; a blogjukat egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjukról tőlem; interjú
2. helyezést értek el: Japane LS és Sophia S. Argent; nyereményük: oklevél; a blogjukat egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjukról tőlem; interjú
1. helyezést értek el: Nicolette F. és Kathrine White; nyereményük: oklevél; a blogjukat három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjukról tőlem és Annától is; interjú

Legszebb könyvborító
Itt ugye volt három rendelt és egy saját könyvborító, ezért itt minden helyezést csak egy ember ért el.
Nem ért el helyezést, emléklapot kap és interjút készítek vele: J. Roxana
3. helyezést ért el: Eva H.; nyereménye: oklevél; a blogját egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
2. helyezést ért el: Arika Blue; nyereménye: oklevél; a blogját egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
1. helyezést ért el: Nicolette F.; nyereménye: oklevél; a blogját három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem és Annától is; interjú

Legjobb cím
Nem értek el helyezést; emléklapot kapnak és interjút készítek velük: Lukács Noémi, Vanessa J. Frye, Greňo Linda, Kathrine, Eva H., Arika Blue, Nicolette F., Nia Dixon, Trixi, Kathrine E. Morrell, Lexi Sy. és Chestia H. Stilson
3. helyezést ért el: György Lilla; nyereménye: oklevél; a blogját egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
2. helyezést ért el: Japane LS; nyereménye: oklevél; a blogját egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
1. helyezést ért el: HannaVirág; nyereménye: oklevél; a blogját három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem és Annától is; interjú

Legjobb fülszöveg
Nem értek el helyezést; emléklapot kapnak és interjút készítek velük: Lukács Noémi, Vanessa J. Frye, Greňo Linda, J. Roxana, Alexandra G. Summer, HannaVirág és Lexi Sy.
3. helyezést ért el: Katherine E. Morrell; nyereménye: oklevél; a blogját egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
2. helyezést ért el: Japane LS; nyereménye: oklevél; a blogját egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
1. helyezést ért el: Nicolette F.; nyereménye: oklevél; a blogját három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem és Annától is; interjú

Legjobb prológus
Nem értek el helyezést; emléklapot kapnak és interjút készítek velük: Gab C., Vannessa J. Frye, Greňo Linda, Cathy Hwang, J. Roxana, Kayle Xann, HannaVirág, Lexi Sy. és Babu Miriel
3. helyezést ért el: Chestia H. Stilson; nyereménye: oklevél; a blogját egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
2. helyezést ért el: Katherine E. Morrell; nyereménye: oklevél; a blogját egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
1. helyezést ért el: Babu Miriel; nyereménye: oklevél; a blogját három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem és Annától is; interjú

Legjobb fanfiction
Nem értek el helyezést; emléklapot kapnak és interjút készítek velük: Eva H.; J. Roxana; Trixi; Babu Miriel és Fizzy S.
3. helyezést ért el: Vavró Rebeka; nyereménye: oklevél; a blogját egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
2. helyezést ért el: Sophia S. Argent; nyereménye: oklevél; a blogját egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
1. helyezést ért el: Blair Tonkin; nyereménye: oklevél; a blogját három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem és Annától is; interjú

Legjobb fantasy/sci-fi
Nem értek el helyezést; emléklapot kapnak és interjút készítek velük: Vannessa J. Frye, Arika Blue, Alexandra G. Summer, Katherine E. Morrell, Babu Miriel és Scarlett Forester
3. helyezést ért el: Vavró Rebeka; nyereménye: oklevél; a blogját egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
2. helyezést ért el: Nicolette F.; nyereménye: oklevél; a blogját egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
1. helyezést ért el: HannaVirág; nyereménye: oklevél; a blogját három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem és Annától is; interjú

Legjobb nem fanfiction
Nem értek el helyezést; emléklapot kapnak és interjút készítek velük: Vannessa J. Frye, Greňo Linda, Kayle Xann, Vavró Rebeka, Lexi Sy., Chestia H. Stilson és Scarlett Forester
3. helyezést ért el: Nia Dixon; nyereménye: oklevél; a blogját egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
2. helyezést ért el: Nicolette F.; nyereménye: oklevél; a blogját egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
1. helyezést ért el: HannaVirág; nyereménye: oklevél; a blogját három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem és Annától is; interjú

Legjobb trailer
Ennél a kategóriánál nem tudtam külön díjazni a saját készítésű és a rendelt trailereket is, mert összesen hat versenyző indult benne.
Nem értek el helyezést; emléklapot kapnak és interjút készítek velük: Eva H., HannaVirág és Katherine E. Morrell
3. helyezést ért el: Alexandra G. Summer; nyereménye: oklevél; a blogját egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
2. helyezést ért el: Nicolette F.; nyereménye: oklevél; a blogját egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
1. helyezést ért el: Sophia S. Argent; nyereménye: oklevél; a blogját három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem és Annától is; interjú

Legtehetségesebb író
Nem értek el helyezést; emléklapot kapnak és interjút készítek velük: Arika Blue, Alexandra G. Summer, Nia Dixon, Kayle Xann, György Lilla, Lexi Sy., Chestia H. Stilson és Scarlett Forester
3. helyezést ért el: Katherine E. Morrell; nyereménye: oklevél; a blogját egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
2. helyezést ért el: Nicolette F.; nyereménye: oklevél; a blogját egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem; interjú
1. helyezést ért el: HannaVirág; nyereménye: oklevél; a blogját három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról tőlem és Annától is; interjú

A nyereményekről
Mindenki, aki igényli a nyereményét, írjon nekem egy e-mailt, amiben közli, hogy igényli a nyereményét, vagy akármit, amiből erre tudok következtetni. Ennek azért van jelentősége, mert nem szeretnék kritikát írni annak, aki már el is feledkezett a versenyről, esetleg magasról tesz rá. Aki esetleg nem igényel kritikát, az írja meg e-mailben, mert azzal is könnyít rajtam. Szeretném, ha az interjúért mindenki feltétlenül jelentkezne, mert tényleg szeretnék érdekes kérdésekre választ kapni mind a huszonhetetektől. Aki már jelentkezett interjúért a szavazásos eredményeknél, de itt kapott mást is, az természetesen jelentkezzen.
Aki többször is ért el ugyanolyan helyezést különböző kategóriákban, az értelemszerűen nem fog annyi darab kritikát kapni, ahogy interjút sem. Aki nyert kritikát, de már írtam kritikát a blogjáról/már rendelt kritikát a blogjáról, csak az még nem készült el, az is írjon, hogy kell neki a nyeremény, de nem írok neki új kritikát (kivéve, ha nem változott a kritikám óta sokat a blogja, vagy nem kéri külön, hogy azért mégis írjak), csak az oklevelét, az interjút meg a hirdetést kapja meg. Aki pedig több helyen is nyert x időre szóló hirdetést, azok a hirdetések nem fognak összeadódni, hanem a hosszabb idő szerint fogok cselekedni (értsd: ha egy kategóriában nyertél egy nap hirdetést, de egy másikban egy hét hirdetést, akkor nem nyolc napig fogom hirdetni a blogodat, hanem egy hétig). Remélem, világosan írtam le mindent, de mindig van lehetőség a kérdezésre.
A nyereményeket nem tudom, mikorra tudom elkészíteni, de a blogra úgyis kiteszem őket. Mindent, egyesével, fokozatosan, lassan, de biztosan. Szeretném előbb a várólistás kritikáimat elkészíteni, mert azért ők mégiscsak előbbre valók, mint azok, akik a versenyen helyezést értek el, és régebben is kérték. Tehát senki ne ugorjon a torkomnak, ha hónapokig nincs kész a nyereménye.
Ha a fentiek után még valakiben felmerült valamilyen kérdés, az ne habozzon írni a fent beillesztett e-mail címeink egyikére vagy le, kommentbe. Ismétlem: ha hiba csúszott a számításomba, azért is szóljatok, nem vagyok tökéletes, nekem is lehet, hogy elkerülte valami a figyelmemet.
Ciao!

2016. február 26., péntek

Donatella blogja

Újabb kritikát hoztam nektek. Csak remélni merem, hogy nem feledkeztetek el rólam mostanában így, hogy hetekre eltűnök folyton, de én tényleg igyekszem, csak néha minden összeesküszik ellenem.
A blogverseny eredményeit sem tudom, hogy mikorra hozom, de azzal is próbálok haladni, amikor csak időm engedi - ami mostanában nem enged túl sokat. De igyekszem, tényleg. És ahhoz képest, hogy - remélem, csak most, és nemsokára újra vele - Panna nélkül kell helytállnom, aki nekem olyan, mint az ikertestvérem, szerintem egész jól teljesítek. És a közelmúlt egyéb eseményeihez képest is. Szóval ne tessék engem nyúzni, hogy január 13-a óta (akkor rendelted a kritikát) csak mostanra sikerült összehoznom a blogkritikádat. De jobb későn, mint a túlvilágon.
Közben hadd jegyezzem meg, hogy február 21-én felvételt nyertem a Paparazzi Blog Design kritikaírói közé, aminek rettenetesen örülök, és csak szerettem volna megosztani veletek az örömömet! :D
De kezdjük már el a kritikát.

Szerzője: Donatella

A kinézet
1. A fejléc. Bár nem a te munkád, én mindig szeretem kielemezni a fejléceket, hiába nem értek túlságosan a szerkesztéshez. Nekem összességében tetszik, mert egyrészt nem egy sablonkarakter van rajta (legalábbis én ezt a lányt máshol még nem láttam), másrészt ott virít rajta a farkas (mellesleg a kedvenc állatom), aki még a történethez is kapcsolódik. Tetszik a lépcső is oldalt. Az égősort és a karácsonyfa (?) díszítést nem igazán értem, de jól mutatnak. Az egyetlen igazi problémám a fejléccel a cím. Egyrészt túl pici, és látszik, hogy azt te szerkesztetted rá az eredeti fejlécre, mert még a fehér szín sem túl szerencsés, de az, hogy csak félig írtad rá a címet, kiakasztott. Biztos vak vagyok, de én a fejléc más részén sem találtam azt a bizonyos "jövő"-szócskát, ami lemaradt a címből, de nagyon zavar, hogy ilyen félmondatszerűen otthagytad a fél címet, és nem is értem, mi volt vele a célod. (6/4)
2. A háttér. Alapjáraton én a pinken kívül minden színt szeretek, szóval a sötétszürkével sincs problémám, és a fejléc még a blog vörös részeivel együtt is jól néz ki. (2/2)
3. A bejegyzések és modulok háttere. Mindennel elégedett vagyok; a szürke bejegyzéssáv vörös kerete meg különösen tetszik. (2/2)
4. A betűszín, betűtípus, betűméret. A fejlécen látható címről már elmondtam a véleményemet: betűtípust illetően túl egyszerű, azonkívül a fehér pont nem passzol oda, ahova tetted; arról már nem is beszélek, milyen elenyészően pici. A modulsáv betűszíne és -típusa okés, a méret is, a bejegyzésekét nem váltogatod, olvasható is, rendben. A bejegyzések címei is ízlésesek, azonkívül olvashatók. A bejegyzések szövegét szerintem tehetnéd egy hajszálnyival nagyobbra, mert így, hogy fáj a fejem a fáradtságtól, elég nehéz olvasni egy idő után. (Bár nem biztos, hogy mindenki olyan nyomorék vak, mint én.) (3/3)
5. A modulok. A chatet én zavaróan picinek találtam, szerintem tedd nagyobbra. A feliratkozós modul neve igazán jópofa, tényleg igaz, hogy a feliratkozókon múlik. A cserék neve ötletes, de a "még több"-et szerintem véletlenül egybeírtad. A blogversenyek számozásával van valami hiba, mert az első blogversenyes kép alatt a #3 jön, és csak utána a #2. Kivetnivalót ezeken kívül nem találtam. (12/10)
6. Ötletesség, egyediség + könyvborító, stb. Mivel a történetnek is van köze a farkasokhoz, ezért nagyon jó ötlet volt farkasos fejlécet berakni hozzá. Egyediséghez tartozik a cserék neve, az oldalmegjelenítések neve valamint a rendszeres olvasók címe. Meg a szép, bár nem mindennapi színkombináció (a vörös+szürkére gondolok, mert ebből azért mégiscsak kevesebb van, mint fekete-fehérből vagy rózsaszínözönből). A könyvborító nagyon szép, kár, hogy a hátsó szöveg betűtípusa nem kezeli az ékezetes betűket. (5/5)
7. Az összhatás. A blogod komoly, elegáns hatást kelt, nekem tetszik. Persze, aki puha vattacukrot szeretne, az itt nem talál, de az sose baj. (5/5)

A kinézet összesen: 35/31 Csak így tovább! ;)


A tartalom
1. A cím. Kicsit hosszabb, mint amiket általában szeretni szoktam, de nagyon is találó, emlékezetes, egyedi és érdekes. Szerintem nagyon jó. (6/6)
2. A fülszöveg. Nagyon tetszik, mert izgalmas, különleges, figyelemfelkeltő, sejtelmes, és még sorolhatnám. Persze, hibái is vannak, remélem, nem bánod, hogy pirossal jelölöm őket:
Képzeld el, ......hogy, amiről eddig még csak álmodni sem mertél, most megtörténhet.
Képzeld el, hogy a már rég kihalt állatok valójában csak mindvégig csak egy másik dimenzióban éltek, amelyet még senki sem vett észre.
Azok az életváltoztató [ilyen szó nem létezik, valami mást találj ki szerintem] dolgok némelyik embernek gyerekkorától a vérében vannak.
Ő fejlettebb, gyorsabban tanul, s minden nap egyre jobban jobbá fejlődik az ereje.
Tele kalanddal, vagy egy kopott, unott unalmas, régi hely? (5/4)
3. Az oldalak. Hiányoltam egy, a fejezeteket összegyűjtő oldalt, mert az azért mégiscsak elvárás. Ezenkívül teljesen rendben vannak. (4/3)
4. A prológus. Kezdjük az alapokkal. Megfelelő hosszúnak találtam; sorkizártra van téve; tetszik a kép a végén, csak nem értem, miért egy tojást (?) cipel a kislány. Ötletesnek találtam, hogy egy egyszerű szövegdobozba illesztetted be a levél szövegét. Még az iniciálé is szép az elején, csak én a helyedben sötétebb vörösre tettem volna, mert az jobban illik a blog színvilágához.
A prológus maga nekem nagyon is tetszik, jól írtad meg, tetszik, ahogy az idő múlását (Ebony felcseperedését) megoldottad. Nagyon jól fogalmaztad meg mind a levelet, mind a prológus többi részét. Csak gratulálni tudok hozzá. Egyedül azzal van problémám, hogy a prológusnak hivatalosan valami érdekes csattanóval kéne végződnie, ami felcsigázza az olvasót, és ráveszi, hogy érdekelje a folytatás. Persze, a prológusod érdekes, különleges, egyedi és hívogató is, de a lezárása sajnos nem eléggé. Nem tudom, mit tudnál írni oda, de valamit  mindenképp kéne, hogy ne ilyen semmilyen legyen a befejezése. Helyesírásilag viszont megdicsérlek, ilyen tekintetben alig találtam hibát - de erről majd lejjebb. (5/4)
5. A történet. Örömmel jelentem, hogy egy kivételesen egyedi történetet olvashattam. Szóval az egyediséggel nincs problémád. De még bőven van hova fokozni a történet megírását minőségileg.
Nézzük gyakorlatiasan a dolgokat. A prológus 2016-ban kezdődik, és egy olyan nappal ér véget, amikor Ebony - idézlek: - "már írni, olvasni tudott". Tehát legalább hat éves lehetett, hacsak nem tanult meg még a suli előtt, de inkább hét, mert mégiscsak tudhatott már egy ideje olvasni a sztori alapján. Ugyanezen történet első fejezete 2029-ben veszi fel a történet fonalát, amikoris Ebony már - gyenge matematikusi képességeimmel kiszámítottam, hogy - legalább 19 éves volt, feltéve, hogy nem tanult meg iskola előtt írni és olvasni. Ehhez képest minden jel arra mutat, hogy általános iskolába jár, és értelmileg sincs egy alsóson túl. Igazán érdekel, hogy 1. elírtad a prológus elején az évszámot? 2. elírtad az első fejezet elején az évszámot? 3. elszámoltad magad? 4. nem gondoltad végig? 5. fogalmad sincs, milyen egy tizenkilenc éves? 6. lemaradtál arról, hogy a nagykorúak már minimum középiskolás végzősök, de az is lehet, hogy elsőéves egyetemisták? 7. Ebony legalább négyszer bukott, ezért ül nagykorú fejjel általános iskolában, és értelmileg is ezen a szinten maradt?
Ezeket azért nehéz elképzelnem, mert elviekben van egy bétád, akit az infó-dobozban is dicsérsz, hogy mennyire jó ötleteket ad, stb. Vagy ő is olyan figyelmetlen, mint te, vagy csak egyidős veled, esetleg mindkettő. Sajnálom, mert egyébként komolyan tudtam volna venni a sztorit. Így viszont elég valószínűtlen, mindegy, hogy fantasy-e vagy nem.
Az iskolai jeleneteket szintén nem tudtam komolyan venni: tegyük fel, hogy az időzavarod mellett Ebony általános iskolába jár. Nem így néz ki egy átlagos tanóra/tanítási nap egy általános iskolában, hidd el. És ez még csak nem is arról szól, hogy óvodásokra emlékeztetnek a gyerekek, főként Ebony.
A másik bajom, hogy semmi nincs kidolgozva. A legtöbb ilyesmi, átlagos-lányból-különleges-képességű-csodanő középpontú sztorinak az a bibije, hogy a főszereplő teljesen komolyan veszi a semmiből előtoppanó természetfelettit, és még csak eszébe sem jut kiakadni vagy legalább meglepődni, ha azt nem is. Most komolyan, képzeld már el, hogy az erdőben sétálsz, és elkezd hozzád beszélni egy farkas arról, hogy ő a lélektársad. Persze, hogy az lenne az első reakciód, hogy engedelmesen fuvarozod a farkasból kaméleonná változó daimonodat. Fenéket. És persze, hogy a szülőknek fel sem tűnik a lányuk hirtelen színt váltott haja, vagy az, hogy magában beszél (persze a kaméleonnal, de ezt ők honnan tudnák?).
Még szerencse, hogy átírtad E/3.-ra, mert bele sem merek gondolni, mennyivel rosszabb lenne ugyanez Ebony, a visszafejlődött, tizenkilenc éves varázslólány szemszögéből.
Összegezve tehát: igazán szárnyal a fantáziád, és jó, egyedi, érdekes a történeted alapötlete, de nem gondoltad végig, és nem dolgoztad ki, emiatt nevetséges lett a végeredmény. És ez így tarthatatlan, mert, gondolom és remélem, nem egy gyerekmese volt a célod, mikor írni kezdted ezt a sztorit - mégis az lett belőle. És ez kár, mert kevés jó alapötletű blogot találni (legalábbis sokkal kevesebbet, mint sablonost) mostanság, és a tiédnek ez az előnye megvolt, csak elbaltáztad a kidolgozatlansággal és a végiggondolás kihagyásával. De még most sem késő átírni az egészet! Igazán megéri a történet a belefektetett időt, munkát és energiát, szóval, ha adsz a szavamra és szeretnéd, hogy komolyan vegyék a blogodat, ha mást nem is, de az időzavart feltétlenül javítsd ki! Döntsd el, hogy akkor most Ebony hány éves kéne, hogy legyen, és, hogy ehhez milyen iskolai végzettsége kell, hogy legyen már, és ehhez mérten dolgozd ki, hogyan fogadná egy értelmes fiatal ugyanazt, amit Ebony egy óvodás stílusában fogadott!
Alapötlet: (10/10) Alapötlet kivitelezése: (10/3)
6. Leírások, párbeszédek, a karakterek. Nézzük visszafele. Karakterek közül egyedül Ebony-ről tudnék beszélni, de róla is leírtam már mindent fent - legalább 19 éves létére óvodásként viselkedik, nincsenek értelmes emberi reakciói, ennélfogva én az "életképtelen"-jelzőre asszociálok, mikor eszembe jut. A párbeszédeket szintén nem tudtam komolyan venni, konkrétan azóta, hogy a prológusban elhangzott a történet első párbeszéde, aminek végén apuci így szólt: "Ehhez te még túl fiatal vagy, hogy megértsd." Itt bebizonyosodott, hogy apuka sem tanult meg beszélni, és ő is óvodás maradt. Legalábbis egy értelmes karakter azt mondta volna, hogy "Még túl fiatal vagy, hogy ezt megértsd", vagy akármi mást. Ha visszagondolok, leírást sem nagyon olvastam, vagy csak elkerülte a figyelmemet, szóval e téren is tudnál még mit csiszolni a képességeiden. (15/1)
7. Stílus, fogalmazás. Tudsz te szépen fogalmazni, ha akarsz, és ez a prológusból ki is derül. Ezért jár a pont. Kár, hogy ezt egy óvodás mindennapjainak a megfogalmazására fecsérelted - bocs, de Ebony-ra nem tudok másként utalni. Én sem tudnám élvezhetőre megfogalmazni egy ennyire egysíkú karakter gondolatvilágát, szóval neked a történet felépítésénél kezdődnek a problémáid, nem a stílusnál vagy a fogalmazásnál. (5/3)
8. A helyesírás, szókincs. Konkrét, szemet szúró hibára nem emlékszem, de apróságok egészen biztosan voltak. Ezeket két okból nem sorolom fel olyan szájbarágósan, ahogy általában szoktam. Egy: Ha megfogadod a tanácsomat (ergó: adsz a szavamra), akkor az egészet újraírod, tehát fölösleges lenne a mostani állapotának a helyesírásával foglalkoznom. Kettő: Ha nem írod át, akkor nem adsz a szavamra, szóval miért vesződnék fél órán keresztül a helyesírásod szapulásával, ha úgysem változtatsz? Érted az álláspontomat. Ha a sztori átírásával kapcsolatban nem értesz egyet velem, de a helyesírást azért kijavítanád, írd meg kommentben, szívesen átjavítom neked akár bétaként, akár e-mailben pirossal megjelölgetve a hibákat. A szókincseddel nincs problémám, de persze harminc regény elolvasása még senkinek nem ártott meg, úgyhogy ezt, ahogy mindenkinek, neked is tanácsolom. :) (5/4)
9. Hitelesség, történetvezetés. A prológus kapcsán már említettem, hogy tehetséged van az idő hihető, mégis ugrásszerű pörgetéséhez - lásd: Ebony gyerekkorát letudtad pár bekezdésben, mégsincs hiányérzetem ez ügyben. Az egyetlen történetvezetési hibaként azt tudnám felhozni, hogy a prológus nem zárul elég érdekesen ahhoz, hogy bevonzza az olvasót. De a hitelesség sajnos nem csak ennyiben bukott meg. Már ott elveszett a dolog súlya, hogy az időugrást vagy nem számoltad ki jól, vagy nem ismered a nagykorú fiatalokat. (5/3)
10. Ötletesség, egyediség + trailer, függelék, stb. Trailered nincs, de szerintem nincs is rá szükség. Függeléked sincs, és egyenlőre nem hiszem, hogy az lenne a legelső teendőd a bloggal. Ötletekben viszont nem szenvedsz hiányt; feltétlenül egyedi a blog címe, különleges a fülszöveg, zseniális a prológus, a történet alapötlete és a fogalmazásod. (5/5)

A tartalom összesen: 75/46 Kitartás! ;)


Ajánlom...
Elsősorban akkor, ha fantasy-rajongó vagy, de nem csak úgy találhatod élvezhetőnek Donatella blogját. Ha érdekel egy nem mindennapi lány története, aki egy Saphia nevű farkassal osztozik a lelkén, katt a blogra!


A kritika segítő, építő szándékkal íródott, ha igazságtalan voltam, nyitott vagyok a kulturált eszmecserére. Ha megbántottalak, nem állt szándékomban, és elnézést kérek érte. Kritikát kértél, azt is kaptál. Igyekeztem a legjobb tudásom szerint tanácsokat adni.
xoxo Nessa
U.I.: Versenyzők! Nyugalom, már csak évek kérdése, és meglesznek az eredmények! ;)

2016. február 5., péntek

Opa Ich Vermisse Dich fordítása

Időtlen idők óta nem hoztam nektek dalszövegfordítást. Nem sok mindent szeretnék ehhez a bizonyoshoz hozzáfűzni, mert az elveimtől idegennek érezném legépelni és az egész világnak elsírni azt a fájdalmat, amit nem lehet szavakba önteni, csak érezni lehet. Szerintem a dal mindent elmond - főleg, hogy pont olyan, mintha az én nagyapámról íródott volna. Mostanáig dilemmáztam, hogy milyen dalt fordítsak nektek; legalább eldőlt.


Es ist einer dieser Tage,
an dem wir bei Oma sind,
es duftet nach Kuchen und Kaffee.
Wir lauschen ihren Worten,
ihre Tränen sind nicht zu übersehen,
wenn sie von Opa erzählt.
Sie alle gingen damals einen schweren Gang.
Und ich schaue auf die Bilder an Omas Wand.

Opa ich vermisse dich,
und ich glaube fest daran,
egal was man auch erzählt,
du warst ein guter Mann.
Die Oma sagt du warst ein Held
und gabst dein Leben für das Land,
ihre Tränen lügen nicht,
und zu gern hätte ich dich gekannt.

Sie erzählt von einer Zeit
für uns unvorstellbar,
geprägt von Tränen, Glück und Leid.
Und immer wenn sie Opa sagt, klingt ihre Stimme seicht und warm,
sie schließt ihre Augen und sie fällt schlafend in meinem Arm.
Sie alle gingen damals einen schweren Gang
Und ich schaue auf die Bilder an Omas Wand.

Opa ich vermisse dich,
und ich glaube fest daran,
egal was man auch erzählt,
du warst ein guter Mann.
Die Oma sagt du warst ein Held
und gabst dein Leben für das Land,
ihre Tränen lügen nicht,
und zu gern hätte ich dich gekannt.

Opa ich vermisse dich,
und ich glaube fest daran,
egal was man auch erzählt,
du warst ein guter Mann.
Die Oma sagt du warst ein Held
und gabst dein Leben für das Land,
ihre Tränen lügen nicht,
und zu gern hätte ich dich gekannt.

~.~

Ez azon napok közül egy,
amikor meglátogatjuk Nagyit.
Sütemény és kávé illata érződik a levegőben.
Mindenki csüng Nagyi szavain,
könnyei figyelmünket nem kerülik el,
ahogy Papáról mesél több történetet is.
Nagyi falán a képekre tekintek;
Akkoriban nehéz útra léptek mind.

Papa, úgy hiányzol nekem,
és erősen hiszem, hogy
mindegy, mit is mesélnek az emberek,
te jó ember voltál még attól.
A Nagyi azt mondta, hogy hős voltál te,
és, hogy a hazáért áldoztad az életedet akkor.
A könnyei nem hazudnak nekem,
és bár ismerhettelek volna, azt kívánom!

Egy olyan időről mesélt nekünk Nagyi,
ami számunkra elképzelhetetlen,
amit megvert könny, szerencse és fájdalom is.
És ahányszor csak Papáról beszél, hangja erőtlen és teli szeretettel.
Nagyi erőtlenül a karjaimba dől, és becsukja a szemeit.
Nagyi falán a képekre tekintek;
Akkoriban nehéz útra léptek mind.

Papa, úgy hiányzol nekem,
és erősen hiszem, hogy
mindegy, mit is mesélnek az emberek,
te jó ember voltál még attól.
A Nagyi azt mondta, hogy hős voltál te,
és, hogy a hazáért áldoztad az életedet akkor.
A könnyei nem hazudnak nekem,
és bár ismerhettelek volna, azt kívánom!

Papa, úgy hiányzol nekem,
és erősen hiszem, hogy
mindegy, mit is mesélnek az emberek,
te jó ember voltál még attól.
A Nagyi azt mondta, hogy hős voltál te,
és, hogy a hazáért áldoztad az életedet akkor.
A könnyei nem hazudnak nekem,
és bár ismerhettelek volna, azt kívánom..!

2016. február 4., csütörtök

Szánalmas helyzetjelentés

Sziasztok!
Nem igazán tudom, hol kezdjem a mentegetőzést, úgyhogy kezdeném a tényekkel.
Volt a blognak olyan korszaka, amikor napi rendszerességgel hoztam bizonyos apróságokat - legyen itt szó karakterekről, újabb kritikáról, dalszövegfordításról, saját cikkről vagy cikkfordításról; tehát, amivel a blogon általában foglalkozni szoktam. Aki figyelemmel követi a blogot, az láthatja, hogy mostanában ennek nyoma sincs, és egy hónapban 5-6 bejegyzés már ritkának számít. Hogy ennek mik az okai?
Hát, hol kezdjem? Mondjuk, a legfeltűnőbbnél: magamra vállaltam egy saját blogverseny lebonyolítását, olyasmit, amit soha eddigi életem során nem csináltam. Azt ígértem, hogy, amint tudom, hozom a zsűrizés eredményeit - legalábbis így volt ez január 4-én, a legutolsó blogversenyes cikk idején. Azóta majdnem az összes kategóriát sikerült elbírálnom, csak négy, azaz négy darab van hátra. Hogy miért csak egyes számban beszélek, mikor azt mondtam, hogy Pannával együtt zsűrizünk? Azért, mert Anna személyes okokból eltűnt pár hete, és csak néhány nappal ezelőtt írta meg, hogy miért nem volt elérhető, és, hogy miért nem is lesz, ki tudja, meddig. Pedig egyedül képtelen vagyok elég gyorsan megoldani a versenyt. Ezért, kérlek, nézzétek el nekem, hogy a zsűrizésnek még mindig se híre, se hamva. Meglesz, erre megesküszöm, csak fogalmam sincs, pontosan mikor. Az se biztos, hogy a február során meg sikerül oldanom. És, hogy ez miért van így?
Itt lép be a képbe a másik nyavalygásom, also known as időhiány. Figyeljetek, én nem tudtam szeptember előtt, hogy a gimnázium ennyire kifárasztja az embert. Amikor egy ötvenoldalas, tömény lényeg földrajzanyagból még csak puskát is megpróbálok írni a témazáróra, már az leamortizál, nemhogy az, ha megpróbálnám megtanulni. Persze, még így sem úszom meg tanulás nélkül, szóval maradjunk annyiban, hogy nem sok szabadidőm marad. Elég, ha annyit mondok erre, hogy van egy sorozat, amire igazán rákattantam mostanában, és minden nap megnézek belőle kettő részt - ezen a rémálom-héten viszont egy részt se volt időm nézni. Szerintem ez sok mindent elmond. (Olyan sorozatról beszélünk, amiért én alapjáraton ölni tudnék, úgyhogy ja.)
És a harmadik, még mindig igazán szánalmas mentségem: ha csodával határos módon még maradna is időm a puskákkal és/vagy tanulással szenvedés után arra, hogy azt csináljam, amit szeretnék, addigra olyan hulla leszek, hogy nemhogy kritikát írni, még az imádott sorozatom párbeszédeit felfogni sem marad erőm.
Ezek ellenére én igyekszem, mint az állat, de, amikor nagy vonalakban már mondjuk, hogy letudtam a tanulást, és, amikor épp képes vagyok a monitor előtt ülni anélkül, hogy leszédülnék a székről a kimerültségtől, akkor is muszáj először felnéznem Fb-re legalább, tudjátok, hogy kommunikáljak imádott osztálytársaimmal többek között, elküldözgessem nekik a lefotózott föci-vázlatomat, megmondjam, mi volt a házi, satöbbi... A fanprofilomat is gondoznom kell(ene), mert olyanom is van ugyebár, és még így is elég elhanyagolt az utóbbi időben.
Más blogger ilyen és ehhez hasonló nyavalyák legépelése után azt jelentené be, hogy bezárja a blogját, én viszont ezt akkor sem tenném meg, ha fizetnétek nekem érte. Ha eddig nem adtam volna rá jelet, imádom ezt a blogot, imádom írni a kritikákat, cikkeket fordítani, a csekély számú, biztató kommentjeiteket olvasgatni, imádom felírni a várólistámra az újabb kritikarendelés(eket), meg egyáltalán, csak úgy ránézni a blogra. Szóval azt az egyet megígérhetem, hogy csak idő kérdése, és utolérem magamat. Megcsinálom a blogverseny zsűrizését. Megírom a várólistás kritikákat. Hozok nektek új karaktereket és cikkfordítást, fordítok majd még dalt is, alapíthatok egy saját díjat is akár, ha érdekel valakit, és, ha valaha összejön a harminc feliratkozó, talán meg is lephetlek titeket valami különlegessel. :)
Úgyhogy, aki szívén viseli a hogylétemet, annak üzenem, hogy hallotok még felőlem, annyiszor, hogy meg is untok végül. ;)
xx Nessa Laura