2017. január 15., vasárnap

Ravenna blogja

Végre itt vagyok egy szeptember 1-jén rendelt kritikával, ami már a második, amit Ravenna egy blogjáról írok. Mindig öröm ugyanazt a bloggert viszontlátni a kritikarendelők sorában, akit egyszer már kritizáltam, és nincs mentségem arra, hogy eddig húztam, úgyhogy vágjunk is bele!

Szerzője: Ravenna

A kinézet
1. A fejléc. Rég láttam ilyen tökéletes fejlécet. Már úgy értem, minden színe tökéletesen harmonizál mind a blog, mind a fejléc többi színével; a blog témájához és hangulatához hasonlóképp illik; a háttérelemek kapcsolódnak a történethez. A cím feliratával kapcsolatban sem tudok belekötni semmibe, úgyszintén az alcímmel és az al-alcímmel. A macska és a két karakter hajának kivágása ugyan hagy némi kivetnivalót maga után, de ez legfeljebb csak a kritikus szemmel szemlélődőnek tűnhet fel. Még a "leszaggatott", sötét rész is szuperül van megoldva az alján. Elismerésem a készítőjének, vagyis neked! (6/6)
2. A háttér. A fejléccel pont összepasszol az egyszínű, ráadásul fekete háttér, úgyhogy ez is rendben van. (2/2)
3. A bejegyzések és modulok háttere. Fölösleges egyesével végigmennem mindenen, ugyanis az összes szín jó úgy, ahogy van. Szinte már természetfelettien harmonizálnak egymással a színek - le a kalappal. (2/2)
4. A betűszín, betűtípus, betűméret. A bejegyzésekben ezeket nem váltogatod, és nem találtam bennük kivetnivalót; a bejegyzésfejlécek, illetve a modulok is hibátlanok. Ez már tényleg nem semmi. (3/3)
5. Az effektek. A linkeffektek valami zseniálisak; nem tudom, a designered vagy épp te hogyan oldottad meg, hogy ilyenre váltsanak a betűk a kurzor rávitelétől, de fenomenális a látvány. A menü szintén pazar, a képeffekteket pedig nem is hiányolom, mert nem illenének az összképbe. (2/2)
6. A modulok. A bevezetőszövegben az egyetlen hiba, amit találtam: Kapcsolatainak hála hamar munkába állhat a helyi rendőrösön rendőrőrsön. Tetszik a menü és a követők neve, de már nincs más hiba, amit felfedeztem volna, úgyhogy megint jó munkát végeztél; még a sorrend is hibátlan. Ráadásul favicon is van, ami önmagában már nem akkora egyediség, de látszik, hogy nem kevés időt fordítottál a blogra, vagy legalábbis az, aki a designt készítette, biztosan nem. (12/12)
7. Bejegyzéselrendezés. A cím fejlécéhez hasonlót még sosem láttam, és nagyon tetszik. A 'kinyomozta' igazán frappáns és ötletes, és az is bejön, hogy nincsenek pipák - túl sok helyen van már ahhoz, hogy ez az aspektus egyedi lehessen. Szóval ezzel kapcsolatban sincs semmi problémám. (3/3)
8. Ötletesség, egyediség + könyvborító, stb. Egyedi az egész blogod színvilága és ennek harmóniája, a modulsáv színezete, a menüeffekt, a rendezett és ötletes nevű moduljaid... Elismerésem! A könyvborítód nagyon tetszik, egyáltalán nincs túlcsicsázva, szóval már eleve adott a szimpatizálásom irányába. (5/5)
9. Az összhatás. Nem tudhatom, ki hogy van vele, mindenesetre nekem személy szerint a fekete a kedvenc színem (a 'kedvenc' enyhe kifejezés is rá), szóval eleve nem is lehetne problémám a blogod külsejével. De ráadásul minden más is olyan szuperül van megoldva, hogy egyszerűen tökéletes az egész összhatása. (5/5)

A kinézet összesen: 40/40 Őszintén? Lélegzetelállító a design. ;)


A tartalom
1. A cím. Úgy tökéletes (már megint ezt a kifejezést használom... hanyadszor is ebben a kritikában?), ahogy van, tényleg. Egyszavas, figyelemfelkeltő, érdekes, egyedi, ráadásul a történetet is tökéletesen fedi - mi is illene jobban a sztorira, mint a helyszíne neve? Vagyis erről sem fogok sokáig regélni, mert pozitívumokon kívül nincs is mit. (6/6)
2. A fülszöveg. A fent már jelölt, egyetlen, ugyanakkor fejfájdító elíráson kívül helyesírásilag és fogalmazásilag egyaránt hibátlan az egész, de meg kell, mondjam, más szempontból sem tudok belekötni. Tartalmilag tökéletes, már-már mesterien figyelemfelkeltő, épp megfelelő hosszúságú, jó helyen zárul le; még sorkizárt is... A mennyországba kerültem volna? (5/5)
3. Az oldalak. Hat oldalad van - a 'versenyek' egyenlőre üres, de ez nem baj. A többi oldalon minden tartalom hihetetlenül igényesen, szövegdobozokban olvasható. A 'kritika'-fülön álló, egyetlen kritika blogját ugyan már törölték, de ettől még jól oldottad meg. A fejezetes oldal külön tetszik a végén lévő idézet miatt, de az aktás megoldás is jól hangzik, csak írd át kisbetűsre ezeket a szavakat, mert nem tulajdonnevek, amennyire én tudom.
az itt látható képek pusztán azon arcokat mutatják, akik szerintem az én elképzelésem szerint a legközelebb állnak az én elképzelésem szerint a szereplőkhöz - Ezt a hibát leszámítva a szereplős oldal elején lévő szöveggel semmi gond. A karakter-űrlapokat (vagy minek nevezzem őket) csodásan megoldottad, már ami a külsejüket illeti. Igényes szövegdobozok, sorkizárt szövegek, rendezett képek - csak a vesszőt kéne levenned Edmund idézetéből, mert az nem szükséges oda szerintem, de az se katasztrófa, ha marad, mert ha tényleg hibának számít, akkor is elenyésző.
Általában nem vagyok híve az ilyen rövid karakterleírásoknak, de azok általában nem is szoktak ilyen jól sikerülni, mint a tieid!
Adam egy nehéz eset, és ezt a kijelentést nem egy dolog támasztja alá a jellemével kapcsolatban. Sok tapasztalattal a háta mögött, a rengeteg bűnügyi eset rányomta bélyegét a jellemére is, emiatt hajlamos nagyon morgósnak lenni, és kifejezetten harapós, ha valaki ész érvek észérvek nélkül próbálja meg meggyőzni őt. Magányos farkasként nem szereti, ha sok emberre kell támaszkodnia munka közben, valamint roppantul makacs, és komoly dolgok kellenek ahhoz, hogy a véleményét megváltoztassa. Pozitív tulajdonságaihoz közé tartozik viszont, hogy rendkívül eszes,: könnyen megtalálja az összeillő szálakat és nyomokat.
Borghildorum városának egyik legfrissebb bűnügyi nyomozója, aki a kezdők lelkesedésével vág bele a munkába. Egy igencsak realista jellem, ennek ellenére szeret másokat ösztönözni, még akkor is, ha a sikernek sikerre csak apró esélye van. Türelmes és széles látókörű, más nézetéeivel és motivációival is képes gondolkodni, ha a szükség úgy hozza, vagy ha éppen tanácsot akar adni. Hatalmas nagy bizonyítási kényszere van, így mindent megtesz annak érdekében, hogy bebizonyítsa, hogy: ő igenis egy nagyon jó ember, vagy pedig munkaerő. Azonban könnyen lelehet le lehet törni a szarvát, és a bántó szavakat hajlamos magára venni, ilyenkor pedig hiába beszél hozzá az ember, nem igen nemigen jut el az agyáig, magát emészti csendesen csak csendesen emészti magát.
Edmund egy örök optimista férfi, aki mindig mosolyog, mindenben keresi, és általában meg is találja a szépséget. Kissé kelekótya és szétszórt, számára az, hogy valami előre meglegyen meg legyen tervezve, nem létezik,; az árral úszik. Nagyon érdeklődő az új dolgokkal kapcsolatban, de nagyon gyakran ez ennyiben ki is merül, nehezen kezd el új hobbikat, meg van elvan ő a saját maga kis burkában. Imádja a bátyját kérdezgetni, ugyanis titkon ő az egyik legnagyobb ihlet forrása ihletforrása, az utóbbi időben pedig a fejébe is vette, hogy segíteni fog neki, így olyan, mint egy levakarhatatlan szeretet pióca szeretetpióca.
A 'nyomok' nevű oldalon sok tök jó dolog van, ami nem kicsit egyedi, és ezekben a jelentéktelen vesszőhibákat meg ilyesmiket sem javítottam át, hiszen ez a rész akkor jó, ha spontán benyomást kelt. Ugyanez vonatkozik az 'az író' nevűre, ami egy kivételesen érdekes bemutatkozás, amit öröm volt olvasni. (4/4)
4. A prológus. Azt sem tudom, hol kezdjem. Azázelnek hála sorkizártra van állítva; megfelelő hosszúságú; pár aprócska hibától eltekintve szövegileg teljesen oké. Tetszik az elején a borítószerűség is. Ideje áttérnem a tartalmára, nem?
Hát, ez sem lesz egy olyan részletes elemzés, mint amit általában levágok... Főként azért, mert nincs hiba, amit elemezhetnék. Kéne ugye írnom pozitívumot - csak azt tudok -, negatívumot - azt egyáltalán nem - és utóbbi kijavítására tanácsot, de ez persze kiesik. Egyszerűen semmi nincs, amit kifogásolhatnék a prológusod tartalmát illetően: pont egy megfelelő szituációval indítja be a történetet, a lehető legjobb helyen záródik le, ezzel berántva az olvasót; kellő mennyiségű információt árul el, pont annyit, amennyit egy prológusnak el kell. Szépen fogalmaztad meg, az események a megfelelő tempóban kerülnek elmesélésre, az időt nem váltogatod; a fogalmazási hibáid leginkább szórendiekre korlátozódnak, ahogy a helyesírásijaid egybeírandó szavak különírására. A főhőst azonnal megkedvelteted az olvasóval. Mi kell még? (5/5)
5. A történet. Kezdjük a külsőségeinél, mert az valahogy ide tartozik. Annak az egy fejezetnek a szövege, ami fent van, sorkizárt. A prológus és az 1. fejezet elejére is tettél borítót, ami kapcsolódik a részhez; szerintem tartsd meg ezt a jó szokásodat! Ha épp találsz az adott fejezethez passzoló idézetet, akkor az is jól néz ki abban a szövegdobozban, amilyenben az 1. fejezetes idézet áll. Az első rész hossza nekem megfelel, szerintem teljesen jó, ha a többi fejezetet is ennyire hosszúra írod. A történet külsőségei tehát: (5/5)
Az alapötlet. Kezdem is azzal, hogy mennyivel kevesebb egyedi történet van a blogok között, mint fanfiction. Az pedig, hogy te krimibe vágtál bele, nem kicsi egyediség-faktor. Maga az elvált, elárult férfi kiindulópontja sem semmi, szinte már túl jó is bloggerhez, ahol eleve alig találni húszévesnél idősebb főhőst. A helyszínről pedig már ne is beszéljünk - szabályosan megkönnyebbültem a ténytől, hogy nem Londonban vagy New Yorkban járunk, amikről a tucatnyi fanfiction után azt hinnéd, a világot alkotják. Szóval előálltál egy krimivel, ami Svédországban játszódik, és aminek főhőse semmilyen szempontból sem a megszokott tucatkarakter (ráadásul férfi). Kell ennél több? Nekem nem. (10/10)
A kivitelezés szerintem teljesen rendben van. Vagyis, ez a megfogalmazás pontatlan. A kivitelezés zseniális. Nem is igazán tudok róla negatívumot írni. Az egész felépítése, összeszedettsége, iránya... most mondjam megint azt, hogy zseniális? A motívum, hogy egyik percről a másikra szinte "kifordul önmagából a világ", borzongató; a karakterek néha megmosolyogtatnak, néha elkomorítanak, mikor mi kell; a megfogalmazás úgy fantasztikus, ahogy van (az apró hibák csak a kritikusan szemlélődőnek - tehát nekem - tűnnek fel); a tördelés semmiféle kívánnivalót nem hagy maga után - egyszerűen lenyűgöző. Tudod, oldalakat szoktam írni a történet-pontba, de esetedben pár szuperlatívusszal letudhattam mindent pár sorban, szóval... (10/10)
6. Leírások, párbeszédek, a karakterek. A leírásaidra nem találok szavakat. Annyira egyediek, különlegesek, megfoghatatlanok, hogy az valami fenomenális. És ha nagyon szigorú akarnék lenni, azt is mondhatnám, hogy néha túl cifrák, de ez még mindig százszor jobb, mint az unalmas tucatleírások, amikkel sok blogon találkozhatok. Bőbeszédűek, választékosak, kifejezőek - csillagokat látok a boldogságtól, hogy van még, aki képes így írni. A párbeszédeid hangulatosak, összeszedettek, jól felépítettek, szóval megint nem tudok negatívumot írni semmiről... De amik igazán - tehát még a többi szemponthoz képest is - frenetikusak, azok a karakterek. Nagyon ritka, hogy blogon ennyire rétegelt, kidolgozott és mégis egyedi karaktereket látok, de még néhány regényhez képest is, ami nem kis szó. Edmund a szavai, a jelleme, a tevékenysége miatt rögtön a szívemhez nőtt; Adammel rögtön azonosulni tudtam; Maximus meg egy cukiság, és hiába csak egy macska, én gondolatban a szereplők közé sorolom. (15/15)
7. Stílus, fogalmazás. A stílusod kimondhatatlanul egyedi - ha konkrétabb akarok lenni, akkor csodásan illik a történet krimi mivoltához. Gyönyörűen fogalmazol, de néha kifacsart, magyartalan a szórended, és ritkábban szóismétlés hibájába esel; épp ezért összegyűjtöttem a prológusból és az első fejezetből mindazokat a fogalmazási hibáidat, amik ide tartoznak, és amikre felfigyeltem.
Prológus:
 - Mocskos szajha - morogta az orra alatt - Kell oda az a névelő, szerintem kevésbé hatásvadász úgy.
Nem tudta, hogy mivel érdemelte ki azt, hogy így átvágják, ráadásul éveken át.
minden, amit felépített, oda veszik odavész.
tett ennyit azért, hogy itt ott legyen, ahol.
Nem is tudta már, hogy mikor támadt az ötlete, hogy Svédországba költözzön.

Még hogy a friss levegőtől függjön az, hogy az embernek van-e tehetsége, avagy sem.!
Kis királynak Egy pillanatra kiskirálynak érezte magát egy pillanatra
- Így ezerszer magyarosabb a szórend.
Pár pillanatig a plafonra meredt, majd aztán félig felállt - Nem kell egyszerre a 'majd' és az 'aztán' is; egy elég belőlük.
A többiek is nagy részben Nagyrészt a többiek is aludtak. - Egyrészt a 'nagy részben' kifejezés nem ide tartozik, másrészt a javított változatról már inkább elhiszem, hogy magyar ember fogalmazta.
most hihetetlenül boldog, vagy pedig hogy szégyenli magát a testvére gyerekes viselkedése miatt. Egy mosollyal az arcán, a cuccait cipelve sétált nyugodtan Edmundhoz 
Alig várom, hogy elmegérkezzünk Borghildorumba!
Ez az ország volt az igazi otthonunk.

1. fejezet:
az ablak apró résén beszűrődő hideg volt az, aki ami átvette a ketyere szerepét.
Szinte remegett egész testében Egész testében szinte remegett, miközben kifürkészett az ablakon.
közelebbről is megszemlélte az állati otthont - miközben becsukta az nyílászárót, hogy ne jöjjön be még több hideg levegő.
a madarak közt a legkövérebbek és legmocskosabbak 
A falon mindössze egyetlen egy egyetlenegy kép lógott mindössze, az is Edmund műve volt.Miközben betakargatta magát, a figyelme újra és újra el terelődött elterelődött a figyelme újra és újra a volt felségére. NA gondolatok továbbra sem hagyták nyugodni továbbra sem a gondolatok.
mindegy volt az, hogy a való–vagy való- vagy az álomvilágban, ott voltak.
Végül újra felállt, és morogva  felöltözött morogva.
Meglepetésére, mikor a nappaliba ért, szembe találta magát Edmunddal találta magát szembe.
Látszólag végül legalábbis csak ő.
rengeteg figyelmet szenteltek az ápolására ápolásának 
kezében két kígyó tekergett.
A sok fény és hang miatt a tetthely pillanatokon belül vált inkább cirkusszá, minthogy egy bűntett helyszínévé.
Esélyük sem volt megmenteni, a sofőr az egyik kerékkel áthajtott az áldozat nyakán is az egyik kerékkel.

Adam viszont nem volt közel sem volt annyira megrendülve
Megszokta a vér és a halál látványát
majdnem rá is lépett egy, a járdán hasaló macskára.
Még nehogy Nehogy még neked álljon feljebb!
Adam egészen addig nem vette ezt észre, ameddig haza nem ért.
Szemével ugyan arra a pontra maradt [ez a tagmondat mit akart jelenteni?], és minduntalan újabb színeket kevert ki
Ha nem volt meg az, amire vágyott, akkor általában maga készítette el, általában.
Két dolgot hallott

majd estéig estig hol a tévét nézte, hol azt, ahogyan az öccse művészkedik művészkedett.
Ahogyan a forró víz végigcsordogált a testén, kellemesen kirázta a hideg, leírhatatlanul jól érezte magát. Csak most jutott eszébe, hogy egészen eddig nem mosakodott, noha még reggel egy vérben fekvő nőt szorongatott még reggel.
Nem volt elég neki egy, mohó gyomra többet kívánt (5/3) 
8. A helyesírás, szókincs. A helyesírásod blogos keretek között szokatlanul jó, de azért pár apró hibád neked is akad - ezeket sorolom fel alább. Ezek főleg igekötőkkel és vesszőkkel kapcsolatosak. A szókincsed ellenben abszolút kifogástalan - épp ezért is volt szinte felüdülés olvasni a soraidat.
Prológus: 
a mellette elhaladó utas rá emelje ráemelje tekintetét - Az igét egybeírjuk az igekötővel, ha az igekötő az ige előtt áll. 
 - Végre, itt hagyhatom ezt az egészet - gondolta, majd hátra dőlt hátradőlt, és lehunyta a szemét, de újra maga előtt látta az általa egykor imádott, most már utált nőt.
Egyrészt, férfiból volt
Annyi ügyet oldott meg, és tett másokért, hogy kár lett volna mindezt eldobni, csak azért, mert a volt párja megalázta, és hátba szúrta.
Szerencsére, benne még sohasem csalódott. Edmund az egyetem után vissza ment visszament a szülő országukba szülőországukba,;/: úgy gondolta, hogy a friss, északi levegő jót fog tenni a szellemének.
Edmund gyerek kora gyerekkora óta
Nem jöhetett elő,: csak hátráltatta volna, ő legalábbis, így érezte.
A repülő egy órás egyórás késéssel indult útnak, ez pedig nem tett jót a felpaprikázott hangulatának.

 - Lehetsz akármilyen férfi, jó férfi

Idegesen túrt a hajába, hosszú ujjait végig vezette végigvezette sötét szőke sötétszőke fürtjein, majd végig húzta őket hátul, egészen a tarkójáig.
és körbe nézett körbenézett.
majd, amikor sikerült könnyítenie magán, ugyan így ugyanígy próbált meg vissza menni visszamenni a helyére. Csak hogy Csakhogy felbotlott a saját cipőfűzőjében.
Szerencséjére, senki sem vette észre a mutatványát, így gyorsan felpattant, majd, mintha mi sem történt volna, bekötötte a cipőfűzőjét. Miután ez meg volt megvolt, zsebre vágta a kezeit, és vissza ült visszaült a helyére, ahol előkapta a keresztrejtvény-zsebkönyvét, és neki állt nekiállt befejezni a még meg nem megoldott lapot.
hiszen elkellet el kellett raknia a kiskönyvet.
Nagy nehézségek árán tudta össze szedni összeszedni magát

 - Mi ez a frizura? - Llépett el Adam, fejét kicsit oldalra döntve vizslatta a testvérét, és hosszú, fekete fürtjeit.
Aztán megtetszett, és ilyen hosszú maradt.Vvont vállat Ed, majd kitépett pár csomagot a bátyja kezéből, és bedobta őket a kocsiba őket. Adam ijedten rezzent össze rezzent
én végül is oda vagyok odavagyok érte. – hadarta az öcs, majd bepattant az autóba.
Most, hogy itt volt, jött csak rá, hogy mennyire is.

Szemei szikráztak az örömtől, hogy újra viszont láthatja viszontláthatja a testvérét.

1. fejezet:
A nyomozó ébresztő óra ébresztőóra nélkül ébredt fel
katonásan kihúzta magát, és az ágy szélére csücsült
most, hogy Svédországban volt, nem vált előnyére.
Mint egy vadászkutya, leste a tájat
Végül behúzta a függönyt, és vissza dőlt visszadőlt az ágyába.
Egykor fehér lehetett, de kitudja ki tudja
Fabútorok, egytől egyig
egy kényelmes francia ágy franciaágy. 
Testvére sosem volt korán kelő koránkelő, de most aktívan lépdelt jobbra-ballra, egyik lába ott volt, a másik itt,; mint a mérgezett egér, rohangált be és ki a szobákból.
az az isten verte istenverte ecset?
pedig jó ízűen jóízűen kuncogott
Az öcsnek bele tellett beletellett pár percbe, amíg észre nem vette észrevette a sarokban ácsorgó bátyját. - Oh, szia. Hát te? – torpant meg egy röpke pillanatra, aztán újra neki lendült nekilendült keresni a keresésnek.
ha ecset készítésről ecsetkészítésről van szó
ha nagyon szét esnék szétesnék
majd újra beállt a festő állvány festőállvány mögé
Bár az állvány szinte érintetlen volt, és tiszta volt, az alatta fekvő területet tele volt festék foltokkal festékfoltok borították,: igazi színorgia volt látható oda lent odalent.

az amerikai nappali konyha részébe konyharészébe sétált
kiöntötte a forró vizet a bögrébe, és nemes egyszerűséggel belehajította a filtert
Aztán tönkre tesz tönkretesz, megtapos, megrág, majd ki is köp. Aki szerelmes, az vak, és nem látja, hogy a saját vesztében rohan. Hidd el, öcsi, tudom, miről beszélek - kavargatta a teát lassan, és kimérten.
mert ott hagyott otthagyott, nem igaz?
hogy össze házasodsz összeházasodsz valakivel
hogy már pedig márpedig akkor is neki van igaza
 - Én is voltam már szerelmes, tudom, milyen. Csak, veled ellentétben, tudod, nekem van ízlésem is - nyújtotta ki a nyelvét játékosan testvérére

Ez a testvérek sorsa,: ha esik, ha fúj, úgy tenni
Komolyak és céltudatosak, vagy, ne adj' isten, olyanok, mint Edmund, kreatívak, és hiperaktívak? A tea eltűntetése eltüntetése után halkan felállt, és elkezdte felvenni a cipőjét, és kabátját.
Kiszellőzteti a fejét, körbe nézz körbenéz a környéken, és jó esetben még meg is fázik.
Edmundson túlságosan bele merült belemerült a művének elkészítésébe
Kint Adam egy mély levegőt vett, és hagyta, hogy a rideg szél beköltözzön a tüdejébe.
Az első dolog, amit Adam ide érkezve ideérkezve megállapított, az az volt, hogy itt mindenki boldog. Gyerekkora óta el is felejtette már azt, hogy itt akárhova is mész, mindenki vissza mosolyog visszamosolyog rád.
sokan jártak és keltek arra felé arrafelé
majd tovább indult továbbindult
a lehető leg feltűnés mentesebben legfeltűnésmentesebben
a házi munka házimunka, és a többi
a házi munkából házimunkából

a tartás, amiben örökre kényszerült állni, lehetővé tette azt, hogy élőnek tűnjön.
tátott szájjal előre meresztette előremeresztette gyilkos fegyvereit
Talán a kígyó tartó kígyótartó csillagképet akarták ábrázolni

Előhalászta a zsebéből a jegyzetfüzetét - amelyet akkor is magánál hordott, mikor fürdeni indult -, és elkezdte lefirkantani a szobrot.
Azonnal felkapta a fejét, és, mint egy pisztolygolyó, lőtt ki helyéről, a hang tulajdonosát keresve. Nem kellett sokáig futnia ahhoz
teste, pedig, mint egy eldobott marionett bábué hevert ott, összetörten. Gondolkodás nélkül térdelt le a nő mellé, és, miközben betakarta a kabátjával, kiabált: - Hívjanak orvost! - Szemével az utat kémlelte
szemei karikásak voltak, és nyúzottak. Lassan mutatta meg a jelvényét, majd félre hívta félrehívta Adamet és meghallgatta a vallomását.
még mielőtt még többen idesereglenek - kiáltotta el meg magát az öreg, Adam pedig úgy vélte, hogy jobb, ha most hazaindul. 
A mosoly, amely eddig ült az arcokon, már nem volt sehol, helyette a melankólia és szánalom érzete keringett körbe-körbe, mindenki vállára telepedve, és gúnyosan nevetve.
majd a fogait csikorgatva leguggolt, és inkább megsimogatta az öreg jószágot. A fekete-vörös-fehér kandúr pedig élvez kedve élvezkedve tűrte azt, s hangosan dorombolt, tisztán hallhatóan.
De a macska nem hogy nemhogy haza indult hazaindult volna, puha léptekkel követni kezdte a férfit.
 - Óh, szia! - köszönt Edmund, megjelenve a folyosón, kezében az állattal,. – Csak nem követett téged az öregfiú?
bent ledobta a cipőjét, és levágta magát az ülőgarnitúrára.
Azt hiszem, az előző tulajdonosa megölte magát

 - Ne is mondd!
majd vissza állt visszaállt festeni

leugrott a szekrényről, és vészjósló léptekkel közeledni kezdett felé.
A morgásnak meg volt megvolt a hatása, ugyanis a kandúr rögtön vissza is ugrott a vadász lesére vadászlesére, nem kockáztatott.

szűz áldozás szűzáldozás
Edmund pedig megállt, és feltekintett.
Öreg macska már, szerintem jól el lesz ellesz itt.
Le raksz Leraksz neki enni és inni, és el van elvan egész nap, egy magában egymagában.
egy macska ajtót macskaajtót is
Bent leült, és szorgosan elkezdett keresgélni az interneten, a város terén álló szoborról.

Nem sokkal később ki ment kiment ebédet főzni
Minden szép, vagy mocskos gondolat örökre ott marad

Fél órán Félórán át ázott, majd észbe kapott, és kiugorva megtörölte magát, felhúzott egy fürdőköpenyt, és csendesen besétált a szobájába.
De ami ott fogatta fogadta, felforgatta a gyomrát.
a gerle pedig kétségbe esetten kétségbeesetten vergődött
Majd, mint aki jól végezte dolgát, elrepült, tettének nyomait
Adam nem nézte végig a halál tusát haláltusát, inkább kiment a nappaliba, ahol a sötétség uralkodott.
Elborzadt a csenden, mely mint gyász muzsika gyászmuzsika szólt abban a pillanatban.
majd levágta magát a kanapéra, és bekapcsolta a tévét.
Össze kellett szednie magát, és ezt jól tudta. Mindössze percek kellettek ahhoz, hogy megemberelje magát, és újra elő vegye elővegye azt a mogorva és kőszikla férfit, akivé az éves évek során várt. Csak ezután szentelte újra a macskára macskának a figyelmét.
Miután ez sikerült, elmosolyodott, és nyugtázta magában, hogy a Maximus név tökéletesen illik az új lakóhoz. Aztán betrappolt a szobájába, be vett bevett egy szem altatót, és várta arra, hogy hasson.
(5/3) 
9. Hitelesség, történetvezetés. A történet még nincs túl előrehaladott állapotban, de mindezidáig nem vétettél logikai, hitelességi bakit, vagy csak én nem vettem észre azt. A történetvezetéssel eddig semmi baj nincs - megfelelő ütemben folyatod az eseményeket, és a prológust meg az első fejezetet is sikerült úgy lezárnod, hogy a folytatás érdekelje az olvasót - bár utóbbinál ugye az elalvás volt a végmotívum, ami már elég agyonhasznált, de így egyszer elmegy; csak ügyelj arra, hogy több fejezet lehetőleg ne azzal fejeződjön be, hogy valaki elalszik. (5/5)
10. Ötletesség, egyediség + trailer, függelék, stb. Páratlanul egyedi és különleges a blogod címe, fülszövege, alapötlete, prológusa, kivitelezése, a leírásaid, a párbeszédeid, a karaktereid, a stílusod, a fogalmazásod, a szókincsed... Valóságos kincsesbánya a blogod, komolyan. Trailered, azt hiszem, nincs, de szerintem nem is kell ilyen klisés és fölösleges cicomával meg untig ismételgetett, sötét gifek sorával agyonvágni a történet varázsát. Függeléknek számít a 'nyomok' néven futó érdekesség-csokor, ami zseniális, de még az írói bemutatkozásod is, mert kivételesen jól sikerült, ellentétben sok ilyesmi blogos szösszenettel. Le a kalappal! (5/5)

A tartalom összesen: 80/76 Minden elismerésem! :)


A blog egésze: 120/116 Nem semmi munkát végeztél!


Ajánlom...
Mindenképp nézz be a blogra, ha egy észveszejtően jó krimire, valamint a nyomozó szerepében Tom Hiddlestonra vágysz! Garantáltan megéri elolvasni Ravenna fantasztikusan megfogalmazott mesterművét, ami egy számodra teljesen ismeretlen világba varázsol.


Végül pedig szeretnék szívből bocsánatot kérni tőled, hogy ennyit kellett várnod erre a nem is túl tartalmas kritikára. Ennyire futotta tőlem - sajnálom.
xx Nessa