2018. március 25., vasárnap

Tündérmesébe illő booktag

Fülig érő szájjal hoztam létre ezt a bejegyzést, ami már percek óta letörölhetetlenül ott virít az arcomon, és még ott is fog szerintem egy ideig. :D Nagy örömöm oka pedig nem más, mint Henna, aki ezúttal sem feledkezett meg rólam, és megörvendeztetett egy újabb kinccsel, ami nem más, mint a blogom első booktage! Sőt, jobban belegondolva még soha egyetlen booktaget, vagy bármilyen más taget sem "töltöttem ki", szóval ez egy mérföldkő, kérem szépen!
Több okból is imádom a kihívásokat, a díjakat és a tageket, és közéjük tartozik az is, hogy legalább adok egyfajta életjelet magamról az ilyen bejegyzésekkel egy-egy kritika és fordítás között, és még jól is szórakozom. Ez a booktag viszont egyszerűen fantasztikus! Legszívesebben még aznap kitöltöttem volna, hogy megkaptam, de szokás szerint egy halom dolog közbejött, ezért csak mostanra sikerült elkészülnöm vele.
Ééés, ahogy az lenni szokott, elszaladt velem a ló, vérszemet kaptam, és sokszor képtelen voltam egyetlen választ adni, ezért ilyen átkozott hosszú szegény...
Apropó, annyira megihletett ez a koncepció, hogy rögtön törni is kezdtem a fejem, hogyan egészíthetném, bővíthetném ki még pár mesével. Szóval kiegészítettem néhány saját kérdéssel a taget; remélem, nem gond. Jó olvasást! :D
PINOKKIÓ - A FIÚ, AKINEK MEGNŐTT AZ ORRA, AMIKOR HAZUDOTT
Hazudtál már egy könyvről, mert szégyellted, hogy tetszett?
Velem az a gond, hogy 1. naivan igyekszem mindig és minden helyzetben őszinte lenni, mert Havas Jonhoz hasonlóan azt vallom, hogy ha mindenki hazudozik, akkor a szavak előbb-utóbb elvesztik a jelentőségüket 2. ha akarnék, se tudnék hazudni, mert béna vagyok hozzá. Szóval a válaszom nem; azt hiszem, még sosem fordult elő velem, hogy tetszett egy könyv, és azt mondtam, hogy nem tetszik.

A SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG - A LÁNY, AKI NEM A KÜLSŐ MIATT LETT SZERELMES
Melyik könyvet szereted annak ellenére, hogy csúnya a borítója?
Annak a kötetnek a borítóján, amiben én az Az ember tragédiáját olvastam, a jóformán pucér Ádám és Éva, illetve egy ocsmányságként ábrázolt Lucifer látható, ez a könyv mégis az egyik szerelmem, amiről nem kis mértékben tehet maga Lucifer karaktere is. Továbbá még mindig meggyőződésem, hogy Lucifer gyönyörű. Ő volt Isten kedvence, az arkangyalok egyike, a Fényhozó, emberek! És szerintetek kísértésbe tudna vinni bárkit is, ha úgy nézne ki, mint egy pondró? Szerintem nem. Az emberek inkább a szép dolgokat szokták hajkurászni, nem a rusnyaságokat.

HÓFEHÉRKE - AKIT A SZÉPSÉGE MIATT VADÁSZTAK
Vásároltál már könyvet csak a szép borítója miatt?
Anyagilag finoman fogalmazva sem vagyok eleresztve, ezért sosem csinálhattam azt, hogy csak úgy random vásárolgatok könyveket - ha eljutottam a könyvesboltba vagy rendeltem valamit, akkor szigorúan olyan könyvet vettem, amit gondosan kiválasztottam, és nem olyat, amit megláttam és megtetszett. Már csak azért sem, mert ilyen alapon egész könyvesboltokat vásárolnék fel.
De ha a "borítót" képletesen értem, akkor már lehet, hogy válaszolhatok igennel is. Ugyanis vannak olyan könyvek, amiknek legfeljebb a borítója szép, belül üresek, és én mégis megvettem közülük párat, pont a hype miatt, ami körülvette őket és körülveszi ma is. Így került birtokomba az Alkonyat Saga első két könyve, a Szent Johanna gimi első öt könyve és az Ötven Árnyalat-trilógia pdf formátumban. Egyikre sem vagyok túl büszke, elhihetitek.
Tizenegypáréves, éretlen gyermetegségemben beleszerettem az Alkonyat-filmekbe; innen az elhatározásom, hogy én márpedig megveszem a könyveket. A SzJg-ről mindenki csak azt tudta hajtani, hogy milyen nagyszerű, úgyhogy kapásból beruháztam az első öt könyvére. Szerintem soha semmit nem éreztem még ekkora pénzkidobásnak... Szirmai Gergőnek hála felnyílt a szemem az Alkonyat förtelmességére, és a Szent Johanna gimi olvasása közben minden sorral egyre inkább tudatosult bennem, hogy csak az időmet pocsékolom. Aztán jött az Ötven Árnyalat, amiről még a csapból is a dicséretáradat folyt, és annyira fel volt hype-olva, hogy ilyen meg olyan tabukat dönget, hogy "a tiltott gyümölcs a legédesebb"-alapon kapásból le is töltöttem. Az elsőt is nehezen nyűglődtem végig, de úgy voltam vele, hogy baszki, olvassam már végig a trilógiát, hadd tudjam legalább, hogy mit utálok! De a második könyv első pár fejezete után feladtam. Szóval igen, a SzJg és az 50 Árnyalat egyikei a ritka eseteknek, amikor nem voltam képes tisztességesen befejezni egy könyv vagy könyvsorozat olvasását. Egyszerűen azért, mert az a saját magam megerőszakolásának hatványozása lett volna.
És hogy mi közük ezeknek a mindössze a szép borítójukért vett könyvekhez? Az, hogy ezeket a sztorikat mindenki agyonajnározza, mintha a világ legnívósabb alkotásai lennének, de az a kevés sekélyes tartalmuk, ami van, az is fejfájdító. Az, hogy a marketingjük erősebb, mint maguk a regények. És az, hogy ha nem használod a fejed, akkor még el is hiszed róluk, hogy mesterművek, egészen addig, amíg beléjük nem olvasol.

CSIPKERÓZSIKA - AKIT ELÁTKOZTAK, DE AZ IGAZ SZERELEM CSÓKJA FELÉBRESZTETTE ÖRÖK ÁLMÁBÓL
Ki a kedvenc könyves párosod?
Rengeteg páros jutott eszembe a kérdést olvasva, ugyanis a "kedvenc"-kérdések előtt világéletemben tanácstalanul álltam, de ha csak egyet választhatnék, akkor azt hiszem, a A lowoodi árvából ismert Jane Eyre és Edward Rochester párosát mondanám. A memóriám rövidtávon is borzalmas, nemhogy ilyen sokéves múltba való visszatekintéskor, de biztos vagyok benne, hogy ha nem is az első, de az egyik első regényélményem volt ez, aminek egy szerelmespár állt a középpontjában. Ez tehát az egyik oka, hogy nagy hatással voltak rám Charlotte Brontë legendás karakterei.
Közrejátszik ebben viszont az is, hogy ezzel a két karakterrel már külön-külön is túlságosan jól tudtam azonosulni, amióta az eszemet tudom. A csúnyácska Jane-nel, aki mindig esélytelennek érzi magát a szerelemben, és a cinikus Edwarddal, aki egy egész életnyi szenvedés után talál rá az igaz szerelemre. De az, hogy ők ketten milyen csodás párost alkotnak, egyenesen bámulatos. Te jó ég, hogy én gyerekként mennyit álmodoztam arról, hogy majd részem lesz valami hasonlóban egyszer!

POCAHONTAS - AKI AZZAL A FÉRFIVAL JÖTT ÖSSZE, AKIRE SOSEM SZÁMÍTOTT VOLNA
Ki az a könyvszereplő, aki nem amellett találta meg a boldogságot, akivel te elképzelted?
Úgy látszik, képtelen vagyok normálisan válaszolni kérdésekre, ezért most sem a konkrét kérdésre válaszolok, hanem ferdítek rajta. A választottam így tehát az Abigél Vitay Georginája, ő ugyanis senkivel nem jött össze, pedig én a regény jó részében azt hittem, hogy Kuncz Feri egy önzetlen hősszerelmes, és hogy majd boldogan élnek, amíg meg nem halnak! Méghozzá azért, mert egy rettenet naiv idealista vagyok, és nem vagyok képes reálisan látni a dolgokat...

AZ OROSZLÁNKIRÁLY - AHOL A GONOSZ MINDIG ELNYERI MÉLTÓ BÜNTETÉSÉT
Melyik az a könyvszereplő, aki bár antihős, te kedveled?
Nem is igazán kedveltem, inkább csak együttéreztem vele. Ez pedig nem más, mint Jókai Krisztyán Tódora. Igen, tudom, szemétláda volt, de most komolyan, tehetett ő arról, hogy az apja csapnivaló apja volt? Pedig azért elég rendesen közrejátszott az élete alakulásában a tény, hogy nem igazán volt része szeretetben.

A HÁROM KISMALAC - AKIK CSAK HÁRMAN LÉTEZHETNEK
Melyik a kedvenc könyvtrilógiád?
Habár "kedvenc"-kérdés, erre kivételesen gond nélkül rávághatom a válaszokat: A Gyűrűk Ura és Ködszerzet. (Igen, utóbbi magyar fordításban hat kötetben jelent meg, de eredeti nyelven trilógia.) A Gyűrűk Ura egészen pici korom óta hozzám tartozik; már akkor is a szerelmem volt, amikor még csak a bátyám nézte éjjel-nappal újra, én pedig nagyjából semmit nem értettem belőle, olyan tökmag voltam. De a film és a könyv is a legelső fantasy-élményem, ezért meghatározó számomra ez a regény.
A Ködszerzet pedig teljesen váratlanul csöppent elém, amikor a nagybátyám karácsonyra ezt vette meg nekem, mert egy munkatársa azt mondta, a korombelieknek ez való. Hát, arról nem tudok nyilatkozni, hogy milyen korosztálynak "való" a Ködszerzet, egyrészt azért, mert nem korosztály, hanem érettség alapján tudnám csak csoportosítani az embereket, másrészt azért, mert az akkor ötvenéves anyám gyomrát is megfeküdte ez az olvasmány (mert természetesen vele is elolvastattam, mert egy diktátor vagyok, akit nem érdekel, ha nem az ő műfaja; amit én imádok, azt neki is el kell olvasnia), én mindenesetre odáig meg vissza voltam és vagyok érte.
Tolkien, ha nem is a zsáner legnagyobb alkotója - mert valljuk be, a fekete-fehér világábrázolását és a kizárólag jó illetve kizárólag gonosz karakterekeit a fantasy nem egy alkotása túlszárnyalta már -, de a megteremtője mindenképp. Brandon Sanderson pedig Brandon Sanderson. De komolyan, az az ember egy zseni, egy lángelme, egy géniusz!

AZ EZEREGY ÉJSZAKA MESÉI - AMI AZÉRT ELÉG NAGY SZÁM
Melyik a kedvenc könyvsorozatod?
Ezúttal is egyértelmű a válaszom: A tűz és jég dala, Outlander, Párválasztó, Laura és Harry Potter.
Az első nem is szorul magyarázatra szerintem. George R. R. Martin egy olyan univerzumot teremtett, amit szavakkal nem tudok leírni.
Igen, Diana Gabaldon Outlander-sorozata a maga sablonos alapfelállásával - a nő véletlenül visszakerül a 18. századi Skóciába, ahol kapásból közelebbi viszonyba kerül egy vöröshajú, kék szemű, skót félistennel - első ránézésre nem sok jóval kecsegtet, tekintve, hogy a csapból is ez folyik, de szerencsére nem szoktam az első benyomás alapján ítélkezni, és milyen jól is teszem! Ez a könyvsorozat - a belőle készült sorozattal egyetemben - egy olyan mestermű, amit szerintem bűn kihagyni.
Kiera Cass Párválasztó-sorozata folyamatosan kap hideget és meleget is, de én nem a szakszerű véleményezésemről vagyok híres, úgyhogy beérem annyival, hogy imádom.
Peter Freund Laura-sorozatát nem kicsit elhamarkodott kijelentés a kedvenceim közé sorolni, tekintve, hogy csupán az ötödik és a hatodik könyvét olvastam, és azt is még általános iskolában, és csak egyszer. De az tisztán él az emlékeimben, hogy az előzmények ismerete nélkül is lenyűgözött a történet. Mondjuk lehet, hogy ebben az is közrejátszott, hogy egy számomra túlzottan kedves személy adta kölcsön őket, de annyira azért csak nem vakíthatott el a szerelem, hogy egy borzalmas könyvet nagyszerűnek higgyek csak azért, mert a "kiszemeltem" adta kölcsön... Ugye?
És természetesen nem maradhat ki a Harry Potter sem, ami, ha jól emlékszem, az első könyvsorozat, amit valaha olvastam. Nem nagyon kell bemutatnom, és magyaráznom sem, hogy mi fogott meg benne. Igaz, azzal nem vagyok teljesen kibékülve, hogy az írónőt lebeszélték az eredeti elképzeléséről, és emiatt egy hatalmas bakin alapszik a történet befejezése, de nem lehet minden tökéletes, nem igaz?

A KIS HABLEÁNY - AKI AZ ÉLETÉT IS FELADTA A SZERELEMÉRT
Szoktál kipróbálni új műfajokat, vagy azoknál maradsz, amiket ismersz és szeretsz? Ha kipróbáltál egy újat, melyik volt az első ilyen könyv?
Tudom, elsőre abszurd állításnak tűnhet, de én semmit nem szoktam a műfaja alapján kategorizálni. Ahogy nem mondom azt, hogy "én csak metált hallgatok!" - ugyanis a műfajától függetlenül imádok mindent, ami zene -, úgy azt sem mondom, hogy "én csak fantasy-t olvasok!"; megint azért, mert nem a műfaja alapján választok: mindenevő vagyok, ha úgy tetszik. Nekem aztán mindegy a műfaja, csak jó legyen. Magyarán alapállásban is minden műfaj felé nyitott vagyok; nem tudnék olyan műfajt mondani, amiből legalább egy imádottam ne lenne.
De óriási hatással volt rám a talán legelső sci-fi olvasmányélményem, amit drága szerkesztőtársam, Anna ajánlására kölcsönöztem ki annak idején. Ez pedig nem más, mint a Csodaidők. Azóta is elkap a rajongás, ha csak eszembe jut, és még mindig nem értem, hogy lehet ilyen mesterművet írni.

HAMUPIPŐKE - AKI ELVESZTETTE A CIPŐJÉT ÉJFÉL UTÁN
Melyik volt az utolsó könyv, ami miatt fennmaradtál egész éjszaka?
Rólam tudni kell, hogy amióta az eszemet tudom, rosszul alszom. Hiába vagyok hullafáradt, órákig nem tudok elaludni, és ha sikerül, abban sincs köszönet, mert a különböző rémálmok megőrjítenek. Azonkívül akárhány órát "alszom", az sem pihentet: ugyanolyan, ha nem még fáradtabb vagyok, mint előtte. Ez az egyik oka, hogy nem maradok fenn egész éjjel, semmi miatt - fizikailag nem bírnám ki. A másik pedig az, hogy anyukám legkésőbb tízkor úgy ágyba parancsol, hogy az csak úgy sistereg, szóval ha eszembe is jutna fennmaradni, ő rögtön kiverné a fejemből. :D

ARANYHAJ - AKIT BEZÁRTAK EGY TORONYBA
Mi volt a legrosszabb könyv, amit az elmúlt hónapban olvastál?
Már most ég a pofám ettől a vallomástól, de ebben a hónapban egy könyv nem sok, annyit sem olvastam. Illetve de, 3-án fejeztem be a Beszterce ostromát, de azt egyrészt imádtam,  másrészt nem lehet legrosszabbat választani, ha csak egy lehetőség van összesen, nem? Egyszerűen nincs időm, férfiasan megvallom. Kereken negyven órám van egy héten, ha a zongoraórámat nem számoljuk (márpedig az plusz két-három óra, tekintve, hogy a zongoratanárom szeret ráhúzni az egyébként hatvanperces tanórámra). Nyilván senkinek sem kell magyaráznom, hogy minden tanárom azt képzeli, hogy csak az ő órája van a világon, és hogy más dolgom sincs, mint hogy az ő tárgyát tanuljam - ezért a napi két-három számonkérés, amire folyamatosan készülnöm kell, ha nem akarom lerontani a jegyeimet, amikből az az év végi bizonyítványom lesz, ami már az erősen kétséges továbbtanulásomba is beleszámít majd. És akkor még nem is említettem a különböző házikat, beadandókat, kiselőadásokat, amikre fel kell készülni, plusz ott van ugye az a bizonyos óráról órára tanulás, amit én hírből sem ismerek, pedig az kéne ahhoz, hogy ne gebedjek meg az egy-egy témazáró előtti hétvégéken.
Szóval ja, már jó ideje egyáltalán nincs időm kedvtelésből olvasni, és még soha nem volt időm annyit olvasni, amennyit szerettem volna.

ALADDIN - EGY SZEGÉNY FIÚ, AKI EGY DZSINNT TALÁLT
Melyik volt az utolsó "könyvkincs", amit találtál?
Most mindenki idiótának fog nézni, de hozzám eddig minden középiskolai kötelező olvasmány nagyon közel állt valamilyen szempontból. Ez alól nem kivétel a legutóbbi, a Beszterce ostroma sem, ami konkrétan annyira elnyerte a tetszésemet, hogy az utolsó oldal elolvasása után az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy a francba, miért nincs ez a mestermű lefordítva valamilyen világnyelvre, hogy mindenki olvashassa?

ALÍZ CSODAORSZÁGBAN - A LÁNY, AKI EGY NYÚLÜREGBE ESETT
Melyik könyv olvasása után érezted úgy, hogy egy teljesen új világba csöppentél?
Próbálok a változatosságra törekedni, ezért nem az eddigiek közül valamelyiket válaszolom itt - pedig van pár jelölt -, hanem az Elantrist, ami ugyan szintén Brandon Sanderson műve, de egyébként semmi köze a Ködszerzethez, azt leszámítva, hogy pont ugyanannyira zseniális.

A BÉKAKIRÁLY - AZ ELVARÁZSOLT HERCEG, AKI ISMÉT EMBERRÉ VÁLTOZOTT VISSZA
Melyik volt az a könyv, amiről azt gondoltad, hogy utálni fogod, de végül megszeretted?
After. Ez egyértelmű. Nem is tudom, hány éve volt, amikor egyszerűen minden Directioner-tesóm erről a fanfictionről beszélt, ezért már én is nekikezdtem, nem kicsit tartva attól, hogy mekkora agyhúgykövet fogok tőle kapni... és imádtam! Egy elcsépelt rakás retket vártam, és egyszerűen beleszerettem az egészbe!

SZÖRNY RT. - A SZÖRNYEK, AKIK RÁJÖTTEK, HOGY TÉVESEN ÍTÉLTEK MEG VALAMIT
Volt már olyan, hogy teljesen más befejezést jósoltál volna egy regénynek, mint ami valójában lett?
Nem kifejezetten "más" befejezést jósoltam, inkább csak másképpen megírva. A Holdhercegnő alapjáraton heppi enddel zárul, és ezzel nem is lenne semmi baj, de az írónő ezt a bizonyos heppi endet nagyjából egy oldalban lezavarja. Igen, megtudjuk, hogy Robinnak és Mariának végül tíz gyermeke született, és életük végéig boldogan éltek, de én annyira vártam volna mondjuk egy konkrét leírást arról, hogy milyen egy napjuk azzal a tíz gyerekkel, és hogy hogyan viselkednek egymással Robin és Maria! Igen, gyakorlatilag egy gyerekmeséről van szó, de azért egy elejtett csókjelenetet vagy valamit szerettem volna olvasni.

JANCSI ÉS JULISKA - AKIK ELTÉVEDTEK AZ ERDŐBEN, ÉS EGY BOSZORKÁNY ELFOGTA ŐKET
Melyik könyves fiú-lány testvérpár a kedvenced, és miért?
Erre gondolkodás nélkül az Outlander-sorozat Jamie és Jenny Frasere a válaszom. Hogy miért? Nem is tudom, hol kezdjem. Ezt a két karaktert önmagukban is imádom, de amikor egy légtérben vannak, vagy amikor beszélnek egymásról, vagy amikor valaki más beszél a kapcsolatukról, az valami elképesztően lehengerlően különleges és gyönyörű. Én ezt nem tudom megfogalmazni, tessék elolvasni hozzá a regénysorozatot! :D

MACKÓTESTVÉR - A FIÚ, AKI TESTVÉRRE LELT EGY KISMACKÓBAN
Melyik könyves fiú-fiú testvérpár a kedvenced, és miért?
Ismét egy határozott válasszal tudok szolgálni: Tolkien A hobbitjának két törpje, Kili és Fili. Bár lehet, ebben a filmadaptáció is közrejátszik, és a selejtes memóriám már nem tudja szétválasztani a könyvbeli karaktereket a filmesektől... Mindenesetre mindig mosolyogva gondolok rájuk, szóval valami csak megfogott bennük. :D

JÉGVARÁZS - A TESTVÉRPÁR, AKIK MINDENT MEGTETTEK EGYMÁSÉRT
Melyik könyves lány-lány testvérpár a kedvenced, és miért?
Eszméletlenül régen olvastam már a Fairy Oakot, de azóta sem múlta felül bennem senki Vanília és Pervinka testvérpárosát. Az a sokszor csipkelődő, de feltétel nélküli testvéri szeretet, amiben nekik részük volt, nem is igényel magyarázatot.

NÉMÓ NYOMÁBAN - MERT BAJBAN ISMERSZIK MEG AZ IGAZ BARÁT
Melyik a kedvenc könyves baráti társaságod vagy barátpárosod?
Először elgondolkodtam a kérdésen, de aztán villámcsapásként ért a megvilágosodás: Lord John Grey és Jamie Fraser. Igaz, John barátságnál azért többet érez Jamie iránt, de én azt, ami köztük van, akkor is a barátságok közé sorolom. Lehet, az vakít el, hogy külön-külön mennyire odavagyok ezért a két félistenért, mindenesetre imádom azt, ami köztük van.

MADAGASZKÁR - AMI NEM LENNE AZ IGAZI A PINGVINEK NÉLKÜL
Ki a kedvenc könyves "humorheroldod"?
Nem kifejezetten humorherold, inkább a szarkazmus, a cinizmus örök megtestesítője, a beszólogatógép az Az ember tragédiájából ismert Lucifer. Gyakorlatilag minden állításával az én álláspontomat fogalmazta meg, és elképesztően tudok azonosulni azzal a magatartással, hogy amikor az ember próbálna reménykedni, pozitívan állni a dolgokhoz, a cinikus Lucifer letromfolja és kimondja a kegyetlen valóságot. Azt hiszem, a barátai társaságomban én vagyok Lucifer... Ajaj.

PIROSKA - AKIT FELFALT A NAGYMAMÁNAK ÖLTÖZÖTT FARKAS
Melyik könyvben csalódtál, pedig beleszerettél a fülszövegbe és a borítóba?
Így hirtelen egy ilyen se jut eszembe...

RUMPELSTILTSKIN - AKINEK SENKI SEM TUDTA A NEVÉT
Melyik könyv az, amit imádsz, de nem kapott elég figyelmet?
Kevés imádott könyvemről tudom, hogy mennyi figyelmet kapott vagy mennyit nem, ugyanis ha valamit szeretek, nem szokott érdekelni, hogy felkapott-e; én azt szeretem és kész. De minden könyvvel kapcsolatban, amibe valaha beleszerettem, úgy érzem, hogy nem kap elég figyelmet. A "kedvenc" olvasmányaimmal ugyanis úgy vagyok, hogy "te jó Lucifer, ez annyira zseniális, ezt mindenkinek ismernie kell!". De a mi, külsőségekre adó évszázadunkban az igazán zseniális alkotásokat nemhogy nem ismeri mindenki, de alig van, aki ismeri. Viszont, hogy ne ugyanazokat a könyveket emlegessem állandóan, a választottjaim: A törvény ötvözete, Quo Vadis? és Monte Cristo grófja.
Az első a már sokat emlegetett Brandon Sanderson mesterműve, és tulajdonképpen a Ködszerzet-trilógia után háromszáz évvel játszódik. Először kicsit bizalmatlanul álltam hozzá, ugyanis fájt elszakadnom a már ismert és imádott karakterektől, hogy egy több évszázaddal későbbi világba csöppenjek, ismeretlen karakterekkel, de csodálatosan csalódtam! Ez a mű is megérdemelné az ünneplést!
Azt hinné az ember, hogy egy ateistát hidegen hagyna Henryk Sienkiewicz Quo Vadis? című regénye, de épp ellenkezőleg, óriási hatással volt rám!
És végül, de nem utolsó sorban ide sorolnám Dumas Monte Cristo grófja nevezetű regényét is. Már nem emlékszem, hogy az Ezel című sorozattal vagy ezzel a regénnyel találkoztam-e először, pedig biztos, hogy valahogy befolyásolta egyik a másikról alkotott véleményemet.

A DZSUNGEL KÖNYVE - A KISFIÚ, AKI VÉGÜL VISSZATALÁLT A SAJÁT NÉPÉHEZ
Volt már olyan könyved, amit először szerettél, de aztán egy ideig valamiért már nem tetszett annyira, majd később megint megszeretted? Melyik az?
Annak ellenére, hogy ezt a kérdést én adtam hozzá a kérdéssorhoz, mégsem tudok rá válaszolni. Jár a keksz! XD

101 KISKUTYA - AKIK AZ EMBER LEGJOBB BARÁTAI
Ki a kedvenc könyves (házi)állatod?
Nem is kérdés, hogy Marley a Marley meg énből. Aki ismeri, annak nem kell részleteznem, aki meg nem, azzal úgysem tudom pár sablonos szóval megismertetni ezt a csodát.

TARZAN - AKI NEM EMBEREK KÖZÖTT NEVELKEDETT
Melyik a kedvenc kitalált fajod?
Egyértelműen a kandrák faja a Ködszerzetből. Szokás szerint tanácstalanul állok az előtt, hogy Brandon Sandersonnak honnan támadnak ilyen isteni ötletei, mindenesetre én ezeket a lényeket szívből imádom.

NAGYON VADON - AMIKOR AZ ÁLLATOK ÉS AZ EMBEREK ÖSSZETŰZÉSBE KERÜLNEK
Melyik könyves háború volt rád a legnagyobb hatással?
"Csak" három évig tartott (bár háborúból már egy perc is sok), a válaszom mégis az Öt Király Háborúja A tűz és jég dalából. (Azért nem mondom, hogy ebből meg abból a könyvéből, mert a cselekményét három regény mondja ugyan el, de nem kevés következményt is von maga után, amiről meg inkább az utolsó két regény mesél.) Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy George R. R. Martintól tanultam meg azt is - sok minden más mellett -, hogy mi a háború.

SHREK - AKI VÉGÜL MINDIG BOLDOG BEFEJEZÉST KAPOTT
Melyik könyves boldog, és melyik "szomorú" befejezés volt rád a legnagyobb hatással?
Rám annyi könyv és azok befejezése volt óriási hatással, hogy egyszerűen nem tudok válaszolni erre a kérdésre - pedig igen, én adtam hozzá a taghez. Zseni vagyok! :D

MICIMACKÓ - AKI EREDETILEG EGY REGÉNY SZEREPLŐJE VOLT
Melyik kedvenc könyvedből készült olyan filmadaptáció, amit szintén imádsz?
Ó, ilyen rengeteg van! De hogy végre konkrétumot is mondjak: A kis hercegnő, Holdhercegnő, A Gyűrűk Ura, Outlander, Marley meg én, Quo Vadis?, Monte Cristo grófja, Jane Eyre, és így tovább.

A CANTERVILLE-I KÍSÉRTET - AKI HOSSZÚ SÍNYLŐDÉS UTÁN TALÁLT MEGNYUGVÁSRA
Melyik az a könyv, amit már ősidők óta el/újra akarsz olvasni, de valamiért sosem kerül rá sor?
Ahogy azt már fentebb említettem, krónikus időhiányban szenvedek. Épp emiatt végtelen hosszú a listája az olyan könyveknek, amiket el/újra akarok olvasni, de egyszerűen sosem jutok el odáig.
Gyógyíthatatlan az irodalomfanatizmusom, emiatt - nem fogjátok elhinni, de ez az igazság - minden egyes művet el akarok olvasni, amit valaha említett a magyartanárom vagy az irodalomtankönyv. De komolyan, mindent. (Azért nem kezdem el sorolni a középiskolai irodalom tananyagot, ha nem haragszotok.) A legutóbbi ilyen viszonzatlan szerelmeim például a Bűn és Bűnhődés és az A Karamazov testvérek, amiket már évekkel ezelőtt is a "várólistámra" tettem, de a múltkor Dosztojevszkijről tartottam kiselőadást, ezért újra fellángolt bennem a vágy, hogy elolvassam őket... és azóta még levegőt venni sem volt időm. De a többi stimmel.
Meg fogtok lepődni, de borzasztóan el akarom olvasni a Bibliát, a Koránt és a Talmudot is, pusztán az irodalmi értékükért. (Nyugi, nem fenyeget az a veszély, hogy vallásos leszek.)
Sok évvel ezelőtt, miután adták a filmet a tévében, apám a kezembe nyomta az Ida regényét, de akkor valamiért nem tudtam rászánni magam, hogy elolvassam - annak ellenére, hogy imádtam a sztorit! Köztudott, hogy valami baj van az elmémben, de ez azért még tőlem is elképesztő volt.
Amióta láttam a Tiltott szerelem című sorozatot, azóta el akarom olvasni az alapjául szolgáló, ugyanezt a címet viselő regényt is. De ez esetben még az is megakadályozza ezt, hogy a könyvet nem fordították le, szóval amíg nem tudok normálisan törökül, addig esélyem sincs.
A Hozsánna néked, Leibowitz! című könyvről a világon semmit sem tudok, de még sok évvel ezelőtt Anna ajánlotta nekem, hogy olvassam el. Azóta sem jutottam el odáig, de azért még emlékszem rá.
Orhan Pamuk munkássága - nem meglepő módon - rettenetesen kíváncsivá tett, de még mindig nem volt alkalmam elolvasni a t, aminek a létezéséről egy fordítóverseny miatt szereztem tudomást még tizedikben.
Talán megszállottságnak tűnik, de Marcus Aurelius Elmélkedésekét is időtlen idők óta el akarom olvasni, de azóta, hogy az Őszi dobszóban Lord John Grey is ezt olvasta, még inkább.
És ha már valahogy eszembe jutott ez a régen látott mesefilm, akkor nem maradhat le az A canterville-i kísértet alapjául szolgáló Oscar Wilde-kisregény sem. Oscar Wilde-ot különben is egy zseninek tartom, de amióta tudatosult belőlem, hogy a mese, amiért évekkel ezelőtt annyira rajongtam, az ő művén alapszik, azóta pláne.
És azt már igazán nem kezdem el sorolni, hogy mi mindent olvasnék újra, ha módom lenne rá, mert estig olvashatnátok. Az elolvasós-lista is elég hiányos, de tényleg tetemes mennyiséget kéne listába szednem.
Azt a pár kérdést, amire nem adtam normális választ, még rághattam volna egy kicsit, mert biztosan találtam volna rájuk olvasmányélményt, de már egész héten tűkön ültem, hogy végre közzétehessem a válaszaimat, és kihívhassam azokat, akiknek rettenetesen kíváncsi vagyok a válaszaira! :D A kihívottjaim:
Brukú 
Zsazsi 
Callie 
Igazából most is a töri témazáróra kéne tanulnom ahelyett, hogy ezzel a bejegyzéssel foglalkozom, de úgy vagyok vele, hogy ha eddig nem ment a fejembe, akkor már ezután se fog... :D
Kérlek, ne habozzatok megírni kommentben, ha ti is szeretitek valamelyik könyvszerelmemet! *-* Illetve, ha felkeltette az érdeklődéseteket a tag, de nem hívtalak ki, akkor is töltsétek ki nyugodtan, mindenkinek kíváncsi vagyok a válaszaira! :)
Ciao! :3

2 megjegyzés:

  1. Szia Laura,

    Köszönöm, hogy gondoltál rám. :3

    Izgalmas válaszokat adtál. Jó volt olvasni.

    Az ember tragédiájával egyet értek. Nem is jutott eszembe, de tényleg a csúnya borítós kérdésnél a helye. :D

    Mondjuk nekem tetszett a Szürke trilógia maga, nem csak a borítója megkapó.

    A Gyűrűk Urát, az Outlandert és a Tűz és jég dalát én is favorizálom. Megunhatatlan örökzöldek :3 Viszont volt még itt jó pár olyan könyv, amit még nem olvastam. Úgyhogy utánuk nézek a hétvégén.

    Kellemes Húsvétot:
    Brukú

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Brukú!

      Ez csak természetes! :)
      Örülök, ha tetszett! *-*
      Ugye? :D És annyira igazságtalanul csúfították el szegény Lucifert is :D
      Tényleg? :o Hát, akkor tényleg igaz, hogy ízlések és pofonok :D
      Azta, végre valaki, aki szintén szerelmes a kedvenceimbe *-* Most itt vigyorgok :D Wow! :)

      Viszont kívánom!
      Nessa

      Törlés