2016. szeptember 15., csütörtök

Blogverseny-búcsúztató

2015. október 25-én vágtam bele a blogger-életem egy jelentős mérföldkövébe, ami nem más volt, mint az első blogversenyem. December elsejéig, a jelentkezési határidőig 27 jelentkező akadt rá. 16 kategóriát hirdettem meg, ebből 11 indult.
Kétféle eredmény született minden kategóriában - egy szavazásos úton, egy pedig az én egyszemélyes zsűrizésem értékelése alapján (eredetileg Anna is zsűrizett volna, csak nem úgy alakult). Előbbi eredményhirdetését 2016. január 4-én tettem közzé, utóbbiét csak február 28-án.
A könnyebb eligazodás érdekében - nem a ti, hanem az én eligazodásom - április 3-án publikáltam egy nyeremény-várólistát, amin listába szedtem, hogy kinek milyen jutalommal tartozom.
Ezek után lassan, de biztosan, lépésről lépésre megjelentettem minden nyereményt, amit a résztvevők kiérdemeltek. Először az emléklapokat május 23-án, majd az okleveleket 28-án. Ezt követte június 2-án az interjúk közzététele, majd nagy nehezen megérkeztek az ígért kritikák is, augusztus 15-én. Ugyanezen a napon kikerült a hirdetéseket tartalmazó bejegyzés is, a bloglistával együtt a modulsávban, ami a hirdetést nyert blogokat sorakoztatja fel.
Az utolsó, egy hónapon át kint lévő hirdetés a mai napon, vagyis szeptember 15-én került le a bloglistáról. Ez pedig azt jelenti, hogy az első blogversenyem fejezete lezárult, mivel az oly régóta várt nyeremények kioszttattak. És ezzel kapcsolatban lenne mondanivalóm.
A fenti dátumokból kiderül, hogy a nyertesek a legelső eredményhirdetés megjelenése, január 4-e óta vártak a nyereményeikre, és ezek egy részét csupán hét hónapnál is később, augusztus 15-én kapták kézhez. Ezért nem tudok elégszer bocsánatot kérni mindenkitől. Igen, lusta vagyok - több, mint fél év alatt ezer dolgot tehettem volna, hogy hamarabb elkészüljek a nyereményekkel, csak nehezen szántam rá magam -, de makacs is, és bár sokszor megfordult a fejemben, hogy a jutalmak egy részét lemondom, sosem tettem, mert ha valamit megígértem, akkor azt már a fejembe vettem, hogy teljesítem is, márpedig én megígértem nektek, hogy meglesznek a nyeremények. És meg is lettek, nem? Igaz, eltelt egy fél év, de megvannak. És ez engem - minden késés ellenére - megnyugtat. Nem hagytalak cserben titeket, és nem szegtem meg az adott szavamat.
Ha mégis maradt valamelyikőtökben ellenérzés irántam, nem feltétlenül csak a késés miatt, az szóljon, akár kommentben, akár e-mailben, mert teljesen megértem, és jogosan lehet rám dühös akármelyikőtök. Nyitott vagyok a kulturált megbeszélésre. :)

Ne feledjétek a három dolgot, ami nem maradhat rejtve. ;)
Az egyetlen, az igazi, a legkegyetlenebb, a legromlottabb, a legjavíthatatlanabb, a legreménytelenebb, legőrültebb, legégetnivalóbb Nessa randalírozott. Güle güle!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése