2015. július 3., péntek

Des Tiny blogja

Des Tiny-től már a második kritikarendelésemet kapom, és nagyon örültem, hogy érdemesnek látta a blogomat arra, hogy ismét innen rendeljen. Nem tudom, mivel húzhatnám még a szót, szóval kezdjük!


Szerzője: Des Tiny

A kinézet
1. A fejléc. Tetszik. Nincs túlcsicsázva, de nem is túl egyszerű. Szép a háttere, szépen van rárakva a lány, még a cím is odaillő színnel és betűtípussal van. Egyedül az óriási Leah Walk felirat zavar, mert olyan érzésem van tőle, mintha az is a blog témájához tartozna, és nem a fejléc készítőjének a neve volna - mert, gondolom, az. Mindegy, a lényeg, hogy a fejléc jó, illik a bloghoz magához és a blog színvilágához. (6/5)
2. A háttér. Egy egyszerű, sötétzöld árnyalat, ami illik oda, nincs túlzásba víve és semmi baj vele. (3/3)
3. A bejegyzések háttere. Egyezik a blog fő színével, a zölddel, ami rendben van. De komolyan, nem tudom, mi van velem, de nem tudok bőbeszédűbb lenni. (2/2)
4. A betűszín, a betűtípus. Egyéni problémám, hogy nem szeretem ezt a betűtípust, de igazából más baj nincs vele. A fekete szín is jó. Nem váltogatod bejegyzésenként sem a típust, sem a színt, szóval nincs mibe belekötnöm. :) (5/5)
5. A modulok. Hat modullal sikerült megoldanod, ami nem baj. Kezdeném a menüsorral a fejléc alatt. Borzalmas. Lehetett volna ugyanolyan színű, mint a blog sötétzöld háttere, vagy fekete, bánom is én, de miért kellett egy újabb színt, a kéket behozni? Nem tudom, valamiért nem tetszett. Az meg főleg nem, hogy világoskék lesz az az oldal, amin éppen vagyok, vagy, amire ráviszem az egeret. Azonkívül mókás, hogy ott árválkodik négy oldal a bal sarokban, a többi meg üres. Háát... Nem tetszik. A történet leírása tele van vesszőhibákkal, de ez amúgy az egész blogra jellemző, szóval majd külön elemzem a fülszöveg és a helyesírás pontokban. Az olvasók meg a chat okés, ahogy a cserék is, de a 'saját blogjaim'-at én nemcsak átírnám 'saját blogom'-ra (tekintve, hogy csak egy van belőle, úgy nézem), hanem kitörölném - aztán meg vagy a helyére raknám a profilomat, amire kattintva amúgy is mindenki megtalálja a másik blogomat, vagy nyitnék egy oldalt, 'tudnivalók' vagy valami ilyesmi néven, ahova nemcsak a profilodat linkelheted be, de a blogodat is. Na meg odaírhatnál egyéb információkat a blogról, például, hogy a fejléc (és a design esetleg) kinek a munkája (bár ezt a három méteres név a fejlécen elég észrevehetően hirdeti, de esetleg be is linkelhetnéd, ha már annyira feltűnőnek kell lennie). (12/7)
6. Az összhatás. Nem a legrosszabb, de bőven lenne mit fejleszteni rajta. Igen, a fejléc szép - de elrontja az alatta lévő, kék menüsor. A modulok is jók - kivéve azokat, amiket fenn felsoroltam. És még a kinézete is elmenne - ha nem balra zárt volna az összes bejegyzés, sorkizárt helyett. (Igen, lehet engem leszólni, hogy csak azért kritizálom ezt mindig, mert a rögeszmém, de szerintem tényleg az igénytelenség benyomását kelti, ha nem sorkizárt, hanem össze-vissza érő sorok kuszasága a blog.) (5/2)

A kinézet összesen: 33/24 Középút. Sok sikert! :)


A tartalom
1. A cím. Illik a történethez, megfelelő hosszúságú, tömör, figyelemfelkeltő, még a love szót sem átlagosan írtad ki, hanem l0v3-nak. Nem tudok belekötni, és nem is akarok. :) (4/4)
2. A fülszöveg. Ugyanúgy, ahogy a Jade és a maffiás blogod kritikájában is tettem, itt is bátorkodom átírni helyesre. Mire képes az internet és egyetlen kattintás? Zoe Fable megtapasztalja, mikor két ismeretlenből hirtelen barátok lesznek. Mikor abban fogsz megbízni a legjobban, akit soha nem láttál még személyesen. Csak az internet köti össze őket, és ez olykor túl kevésnek bizonyul. Támogatják egymást, mint az igaz barátok, és együtt örülnek egy-egy sikernek. De mi van, ha éppen ez okozza egy barátság vesztét? A hírnév mellett vajon jut idő az internetre? Mit tesz egy átlagos lány, ha az interneten esik szerelembe? Zoe Fable a saját bőrén tapasztalja ezt meg... Összességében viszont figyelemfelkeltő, érdekes, és nem túl hosszú, nem túl rövid, tök jó. A felette lévő gif is jó. (5/4)
3. A prológus. Ne haragudj, hogy ezt kell mondanom, de régen olvastam utoljára ilyen összecsapott irkálmányt. Tele van hibákkal, nemcsak helyesírásival (bár abból is kijutott bőven), de már alapból unszimpatikusnak találtam a karaktert is, akinek a szemszögéből íródott. Egyes bekezdéseken már a homlokomat dörzsöltem, néha meg kis híján röhögtem a sírástól. Ez... oké, legyünk reálisak. A történetnek méltó kezdése, és ebből a szempontból semmi baj nincs vele, de... Az egész rettentően erőltetett, és nagyon érződik rajta, hogy fogalmad sincs, a karaktered mit érezhet - ezért próbálod irracionális viselkedésmóddal, érzésekkel és """menőséggel""" felruházni szerencsétlen Zoe-t, de ebből meg egy paródia lesz. Írod valahol (nincs időm most visszakeresni), hogy megtanult uralkodni magán és nem kimutatni az érzéseit, megtanult színészkedni. Aztán meg, amikor az apja vagy az a Kate mond valamit, arra magában az a reakciója, hogy mennyire utálja a színjátékot. Emellett egy chatbeszélgetés nem így néz ki. Írásban mindenki másképp fogalmaz, mint szóban, ezt akárkin megfigyelheted, Zoe stílusában pedig én speciel semmi változást nem észleltem. Emellett chaten nem lehet úgy belefojtani a másikba a szót, ha te folyamatosan írsz, mert nincs meg az a hatása. És még ott van a narráló szöveg közepére behajított káromkodások és szlengszavak tömege... Én kész vagyok. Az egész bűzlik az erőlködéstől, hogy valami jót alkoss, de valahogy nem tudtam megszeretni Zoe karakterét. És ezt nem értem, mert mégis kaptál tizenegy pozitív visszajelzést. Vagy bennem van a hiba, vagy az összes ember ízlésficamon már ezen a földön. Nem csoda, hogy annyira várom a világvégét. És ezzel ugyanaz a baj, mint a Jadés blogoddal - hogy összecsapott és igénytelen, mégis mindenki imádja, így kialakul benned egy helytelen önértékelés, miszerint mindegy, mit írsz, hisz úgyis te vagy mindenki kedvence, úgyis mindenki pozitívat ír csak. Én, hát... nem ilyen gorombán akartam ezt megírni, sajnálom, de őszintén, felfordul a gyomrom. Bocsánat, tényleg ne haragudj érte, de ki kellett mondanom. (5/2) (mert tényleg érdekes a prológus)
4. A történet. Nemcsak irracionális, de csupa ellentmondás. Lássuk csak, te ugye Zoe-t próbálod amolyan mindenre-szarok-és-semmi-nem-érdekel típusnak beállítani, mégis egy nagyra nőtt gyerek, aki - elmondása szerint - soha nem tudna kinőni a hintázásból. Fejből fújja ugyanazt a buta dalszöveget, amit a nővére is, és nem rest ezt fennhangon ki is mutatni - hol itt a logika, kérem szépen? Még arra is fordított energiát, hogy előzetesen megbeszélje a nővérével, milyen lesz a szobájuk, és emellett ki is tart. Egy tökéletesen menő és érzéketlen lány szarna rá magasról. A sztori tele van indokolatlan trágár beszéddel, elcsépeltséggel és irreálissággal, és ezzel az a baj, hogy, ahogy én látom a kommenteket, ezt még senki nem fáradt elmondani neked. Áradoznak arról, hogy mennyire imádják, és, ha az értelmesebbik fele észre vette is, hogy mennyire összecsapott az egész hóbelevanc, akkor sem tette szóvá, és ez így rohadtul nem oké! A prológusban is pölö egész bekezdéseket vagy képes leírni egyetlen vessző nélkül, mikor több tucat kéne bele... Feladom. Az alapötlet egyedi, eredeti és ötletes, a megvalósítását viszont nem tudom reálisan pontozni, mert nem olvastam végig, ezért, ha azt igazságtalannak érzed, írj. Alapötlet: (10/10) Kivitelezés: (10/2)
5. A helyesírás. Én... igazán nem vagyok hajlandó tovább koptatni a billentyűzetet miattad. Eleve meg sem akartam írni a kritikádat, és tudod, hogy miért? Mert a rendelés kritériumai között van az, hogy, aki egy betűt nem fogadott meg az első kritikájából, annak nem írok másodikat. Neked mégis megírtam, mert érdekel a magyarázatod arra, hogy miért nem voltál képes azóta sem megtanulni szóközt tenni a gondolatjelek elé és után a párbeszédeknél, vagy miért írsz külön egyértelműen egybeírandó szavakat, meg fordítva, s hogy miért csapnivalóan élvezhetetlen az egész történet. Ezeroldalas könyveket olvasok és szeretek, szóval ilyen téren elviekben van bennem kitartás, de a te blogodból nem bírtam elolvasni a prológus és az első rész után egy betűt sem, mert ez egyszerűen az írás fogalmának a szembeköpése. Nem az a baj, hogy tele van hibákkal (bár az is baj), hanem az, hogy én megírtam a kritikádat lelkiismeretesen az előző blogodról is, és magasról tojtál megfogadni a tanácsokat, amiket jóindulatból és jóakaratból írtam le. Az egyetlen, amit megfogadtál, az volt, hogy kimásoltad az általam átjavított fülszöveget még a Jadés blogodra, mert az azért nem volt nehéz, de, hogy egy sort is olvastál volna egyetlen regényből is azóta? Ha mégis, hát kurvára nem látszik. És igen, én is tudok indokolatlanul rondán beszélni, akárcsak Zoe. (5/0)

A tartalom összesen: 39/22 Sajnálom, de nem tudok mást írni, mint azt, hogy rengeteg mindenen kell változtatnod!


Még soha nem írtam ennyire lekezelő és kegyetlen kritikát, de remélem, ha ránézel a blogodra, te is megérted, miért voltam durva - azért, mert az első kritikádban nem voltam durva (legalábbis nem éreztem, de lehet, hogy te annak gondoltad, azért nem fogadtad meg egyetlen tanácsomat sem; ha meg így van, az röhej, mert nem velem szúrtál ki azzal, hogy továbbra is nulla a helyesírásod), és szerintem magasról tettél rá, hogy bármi erőfeszítést is tegyél a hibáid kijavítása érdekében.
Mint fent említettem, nem is lett volna muszáj megírnom a kritikát, mivel alap, hogy nem írok másodikat annak, aki nem fogadott meg semmit az elsőből, de megírtam, és remélem, legalább emiatt kevésbé haragszol majd rám, ha épp kommentet készülsz írni. Arra pedig rettenet kíváncsi vagyok, hogy miért nem tudtál mostanáig megtanulni rendes párbeszédet írni vagy vesszőket használni.
Utoljára is elnézést a szókimondóságért, de úgy érzem, igazságos kritikát írtam.
Ciao. (És most nem teszem be az aláírásomat, mert rájöttem, hogy nagyon ronda.)

2 megjegyzés:

  1. Nos, köszönöm. Igazából nem tudom mit írhatnék arra, hogy közölted szar a blogom:D Nincs kedvem erről vitázni, hisz megértem. Ezért kértem kritikát. Ismét köszönöm, hogy leírtad ezt. Egyenlőre 107 részt még nem néztem át hogy szóközöket és vesszőket rakjak mindenhova. De ígérem majd most átnézem. Viszont kérlek, ha legalább nyíltan (és valljuk be mint te is írtad gorombán) közlöd, hogy szar a blogom ugyebár. Akkor legalább ne kérj bocsánatot mivel kétlem, hogy sajnálnád. Azért harmadszorra is mondanám: Köszönöm hogy időt szántál rá:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van: nem kellett volna bocsánatot kérnem azért, ami a dolgom - hogy őszinte legyek. És nem is tagadom le, de ezt a kifejezést így szó szerint nem használtam. Igen, egyértelműen utaltam rá. De ilyen kifejezést egy kritikában nem használnék, éppen ezért használtam az összecsapott kifejezést többször is - mert a blogod az. Vagy lehet, hogy neked átnézés és átolvasás után néz ki így, nem tudom.
      Nem azt kértem, hogy az eddigi 107 részt nézd át, hanem azt, hogy mostantól (vagyis az első kritikám írásától) próbáld megfogadni ezeket, és nem az én érdekemben, hanem a tiédben. Az Electronic-ot később kezdted el, mint a Jadés blogot, és lett volna időd megpróbálni helyesen írni vagy elolvasni egypár regényt.
      És ezt sem vitázásnak szántam, csak szerettem volna tisztázni, hogy nem az zavart, hogy nem írtad át az összes régi bejegyzést, hanem, hogy újakat is megírtál, éppolyan helytelen helyesírással (na, ez is jól hangzott, basszus).
      Remélem, emiatt nem neheztelsz rám. Nem állt szándékomban megbántani téged, és sajnálom, bocsánatot kérek, ha mégis sikerült. Azért hívom kritikának, hogy kritizáljak. Ha csak a történet eredetiségét dicsőítettem volna, azt áradozásnak kéne hívni, ezért írtam én kritikát - mert áradozni nem szeretek.
      További szép estét!

      Törlés