Donatella blogja

Újabb kritikát hoztam nektek. Csak remélni merem, hogy nem feledkeztetek el rólam mostanában így, hogy hetekre eltűnök folyton, de én tényleg igyekszem, csak néha minden összeesküszik ellenem.
A blogverseny eredményeit sem tudom, hogy mikorra hozom, de azzal is próbálok haladni, amikor csak időm engedi - ami mostanában nem enged túl sokat. De igyekszem, tényleg. És ahhoz képest, hogy - remélem, csak most, és nemsokára újra vele - Panna nélkül kell helytállnom, aki nekem olyan, mint az ikertestvérem, szerintem egész jól teljesítek. És a közelmúlt egyéb eseményeihez képest is. Szóval ne tessék engem nyúzni, hogy január 13-a óta (akkor rendelted a kritikát) csak mostanra sikerült összehoznom a blogkritikádat. De jobb későn, mint a túlvilágon.
Közben hadd jegyezzem meg, hogy február 21-én felvételt nyertem a Paparazzi Blog Design kritikaírói közé, aminek rettenetesen örülök, és csak szerettem volna megosztani veletek az örömömet! :D
De kezdjük már el a kritikát.

Dimenziógóta - A jövő rajtunk múlik

Szerzője: Donatella

A kinézet
1. A fejléc. Bár nem a te munkád, én mindig szeretem kielemezni a fejléceket, hiába nem értek túlságosan a szerkesztéshez. Nekem összességében tetszik, mert egyrészt nem egy sablonkarakter van rajta (legalábbis én ezt a lányt máshol még nem láttam), másrészt ott virít rajta a farkas (mellesleg a kedvenc állatom), aki még a történethez is kapcsolódik. Tetszik a lépcső is oldalt. Az égősort és a karácsonyfa (?) díszítést nem igazán értem, de jól mutatnak. Az egyetlen igazi problémám a fejléccel a cím. Egyrészt túl pici, és látszik, hogy azt te szerkesztetted rá az eredeti fejlécre, mert még a fehér szín sem túl szerencsés, de az, hogy csak félig írtad rá a címet, kiakasztott. Biztos vak vagyok, de én a fejléc más részén sem találtam azt a bizonyos "jövő"-szócskát, ami lemaradt a címből, de nagyon zavar, hogy ilyen félmondatszerűen otthagytad a fél címet, és nem is értem, mi volt vele a célod. (6/4)
2. A háttér. Alapjáraton én a pinken kívül minden színt szeretek, szóval a sötétszürkével sincs problémám, és a fejléc még a blog vörös részeivel együtt is jól néz ki. (2/2)
3. A bejegyzések és modulok háttere. Mindennel elégedett vagyok; a szürke bejegyzéssáv vörös kerete meg különösen tetszik. (2/2)
4. A betűszín, betűtípus, betűméret. A fejlécen látható címről már elmondtam a véleményemet: betűtípust illetően túl egyszerű, azonkívül a fehér pont nem passzol oda, ahova tetted; arról már nem is beszélek, milyen elenyészően pici. A modulsáv betűszíne és -típusa okés, a méret is, a bejegyzésekét nem váltogatod, olvasható is, rendben. A bejegyzések címei is ízlésesek, azonkívül olvashatók. A bejegyzések szövegét szerintem tehetnéd egy hajszálnyival nagyobbra, mert így, hogy fáj a fejem a fáradtságtól, elég nehéz olvasni egy idő után. (Bár nem biztos, hogy mindenki olyan nyomorék vak, mint én.) (3/3)
5. A modulok. A chatet én zavaróan picinek találtam, szerintem tedd nagyobbra. A feliratkozós modul neve igazán jópofa, tényleg igaz, hogy a feliratkozókon múlik. A cserék neve ötletes, de a "még több"-et szerintem véletlenül egybeírtad. A blogversenyek számozásával van valami hiba, mert az első blogversenyes kép alatt a #3 jön, és csak utána a #2. Kivetnivalót ezeken kívül nem találtam. (12/10)
6. Ötletesség, egyediség + könyvborító, stb. Mivel a történetnek is van köze a farkasokhoz, ezért nagyon jó ötlet volt farkasos fejlécet berakni hozzá. Egyediséghez tartozik a cserék neve, az oldalmegjelenítések neve valamint a rendszeres olvasók címe. Meg a szép, bár nem mindennapi színkombináció (a vörös+szürkére gondolok, mert ebből azért mégiscsak kevesebb van, mint fekete-fehérből vagy rózsaszínözönből). A könyvborító nagyon szép, kár, hogy a hátsó szöveg betűtípusa nem kezeli az ékezetes betűket. (5/5)
7. Az összhatás. A blogod komoly, elegáns hatást kelt, nekem tetszik. Persze, aki puha vattacukrot szeretne, az itt nem talál, de az sose baj. (5/5)

A kinézet összesen: 35/31 Csak így tovább! ;)


A tartalom
1. A cím. Kicsit hosszabb, mint amiket általában szeretni szoktam, de nagyon is találó, emlékezetes, egyedi és érdekes. Szerintem nagyon jó. (6/6)
2. A fülszöveg. Nagyon tetszik, mert izgalmas, különleges, figyelemfelkeltő, sejtelmes, és még sorolhatnám. Persze, hibái is vannak, remélem, nem bánod, hogy pirossal jelölöm őket:
Képzeld el, ......hogy, amiről eddig még csak álmodni sem mertél, most megtörténhet.
Képzeld el, hogy a már rég kihalt állatok valójában csak mindvégig csak egy másik dimenzióban éltek, amelyet még senki sem vett észre.
Azok az életváltoztató [ilyen szó nem létezik, valami mást találj ki szerintem] dolgok némelyik embernek gyerekkorától a vérében vannak.
Ő fejlettebb, gyorsabban tanul, s minden nap egyre jobban jobbá fejlődik az ereje.
Tele kalanddal, vagy egy kopott, unott unalmas, régi hely? (5/4)
3. Az oldalak. Hiányoltam egy, a fejezeteket összegyűjtő oldalt, mert az azért mégiscsak elvárás. Ezenkívül teljesen rendben vannak. (4/3)
4. A prológus. Kezdjük az alapokkal. Megfelelő hosszúnak találtam; sorkizártra van téve; tetszik a kép a végén, csak nem értem, miért egy tojást (?) cipel a kislány. Ötletesnek találtam, hogy egy egyszerű szövegdobozba illesztetted be a levél szövegét. Még az iniciálé is szép az elején, csak én a helyedben sötétebb vörösre tettem volna, mert az jobban illik a blog színvilágához.
A prológus maga nekem nagyon is tetszik, jól írtad meg, tetszik, ahogy az idő múlását (Ebony felcseperedését) megoldottad. Nagyon jól fogalmaztad meg mind a levelet, mind a prológus többi részét. Csak gratulálni tudok hozzá. Egyedül azzal van problémám, hogy a prológusnak hivatalosan valami érdekes csattanóval kéne végződnie, ami felcsigázza az olvasót, és ráveszi, hogy érdekelje a folytatás. Persze, a prológusod érdekes, különleges, egyedi és hívogató is, de a lezárása sajnos nem eléggé. Nem tudom, mit tudnál írni oda, de valamit  mindenképp kéne, hogy ne ilyen semmilyen legyen a befejezése. Helyesírásilag viszont megdicsérlek, ilyen tekintetben alig találtam hibát - de erről majd lejjebb. (5/4)
5. A történet. Örömmel jelentem, hogy egy kivételesen egyedi történetet olvashattam. Szóval az egyediséggel nincs problémád. De még bőven van hova fokozni a történet megírását minőségileg.
Nézzük gyakorlatiasan a dolgokat. A prológus 2016-ban kezdődik, és egy olyan nappal ér véget, amikor Ebony - idézlek: - "már írni, olvasni tudott". Tehát legalább hat éves lehetett, hacsak nem tanult meg még a suli előtt, de inkább hét, mert mégiscsak tudhatott már egy ideje olvasni a sztori alapján. Ugyanezen történet első fejezete 2029-ben veszi fel a történet fonalát, amikoris Ebony már - gyenge matematikusi képességeimmel kiszámítottam, hogy - legalább 19 éves volt, feltéve, hogy nem tanult meg iskola előtt írni és olvasni. Ehhez képest minden jel arra mutat, hogy általános iskolába jár, és értelmileg sincs egy alsóson túl. Igazán érdekel, hogy 1. elírtad a prológus elején az évszámot? 2. elírtad az első fejezet elején az évszámot? 3. elszámoltad magad? 4. nem gondoltad végig? 5. fogalmad sincs, milyen egy tizenkilenc éves? 6. lemaradtál arról, hogy a nagykorúak már minimum középiskolás végzősök, de az is lehet, hogy elsőéves egyetemisták? 7. Ebony legalább négyszer bukott, ezért ül nagykorú fejjel általános iskolában, és értelmileg is ezen a szinten maradt?
Ezeket azért nehéz elképzelnem, mert elviekben van egy bétád, akit az infó-dobozban is dicsérsz, hogy mennyire jó ötleteket ad, stb. Vagy ő is olyan figyelmetlen, mint te, vagy csak egyidős veled, esetleg mindkettő. Sajnálom, mert egyébként komolyan tudtam volna venni a sztorit. Így viszont elég valószínűtlen, mindegy, hogy fantasy-e vagy nem.
Az iskolai jeleneteket szintén nem tudtam komolyan venni: tegyük fel, hogy az időzavarod mellett Ebony általános iskolába jár. Nem így néz ki egy átlagos tanóra/tanítási nap egy általános iskolában, hidd el. És ez még csak nem is arról szól, hogy óvodásokra emlékeztetnek a gyerekek, főként Ebony.
A másik bajom, hogy semmi nincs kidolgozva. A legtöbb ilyesmi, átlagos-lányból-különleges-képességű-csodanő középpontú sztorinak az a bibije, hogy a főszereplő teljesen komolyan veszi a semmiből előtoppanó természetfelettit, és még csak eszébe sem jut kiakadni vagy legalább meglepődni, ha azt nem is. Most komolyan, képzeld már el, hogy az erdőben sétálsz, és elkezd hozzád beszélni egy farkas arról, hogy ő a lélektársad. Persze, hogy az lenne az első reakciód, hogy engedelmesen fuvarozod a farkasból kaméleonná változó daimonodat. Fenéket. És persze, hogy a szülőknek fel sem tűnik a lányuk hirtelen színt váltott haja, vagy az, hogy magában beszél (persze a kaméleonnal, de ezt ők honnan tudnák?).
Még szerencse, hogy átírtad E/3.-ra, mert bele sem merek gondolni, mennyivel rosszabb lenne ugyanez Ebony, a visszafejlődött, tizenkilenc éves varázslólány szemszögéből.
Összegezve tehát: igazán szárnyal a fantáziád, és jó, egyedi, érdekes a történeted alapötlete, de nem gondoltad végig, és nem dolgoztad ki, emiatt nevetséges lett a végeredmény. És ez így tarthatatlan, mert, gondolom és remélem, nem egy gyerekmese volt a célod, mikor írni kezdted ezt a sztorit - mégis az lett belőle. És ez kár, mert kevés jó alapötletű blogot találni (legalábbis sokkal kevesebbet, mint sablonost) mostanság, és a tiédnek ez az előnye megvolt, csak elbaltáztad a kidolgozatlansággal és a végiggondolás kihagyásával. De még most sem késő átírni az egészet! Igazán megéri a történet a belefektetett időt, munkát és energiát, szóval, ha adsz a szavamra és szeretnéd, hogy komolyan vegyék a blogodat, ha mást nem is, de az időzavart feltétlenül javítsd ki! Döntsd el, hogy akkor most Ebony hány éves kéne, hogy legyen, és, hogy ehhez milyen iskolai végzettsége kell, hogy legyen már, és ehhez mérten dolgozd ki, hogyan fogadná egy értelmes fiatal ugyanazt, amit Ebony egy óvodás stílusában fogadott!
Alapötlet: (10/10) Alapötlet kivitelezése: (10/3)
6. Leírások, párbeszédek, a karakterek. Nézzük visszafele. Karakterek közül egyedül Ebony-ről tudnék beszélni, de róla is leírtam már mindent fent - legalább 19 éves létére óvodásként viselkedik, nincsenek értelmes emberi reakciói, ennélfogva én az "életképtelen"-jelzőre asszociálok, mikor eszembe jut. A párbeszédeket szintén nem tudtam komolyan venni, konkrétan azóta, hogy a prológusban elhangzott a történet első párbeszéde, aminek végén apuci így szólt: "Ehhez te még túl fiatal vagy, hogy megértsd." Itt bebizonyosodott, hogy apuka sem tanult meg beszélni, és ő is óvodás maradt. Legalábbis egy értelmes karakter azt mondta volna, hogy "Még túl fiatal vagy, hogy ezt megértsd", vagy akármi mást. Ha visszagondolok, leírást sem nagyon olvastam, vagy csak elkerülte a figyelmemet, szóval e téren is tudnál még mit csiszolni a képességeiden. (15/1)
7. Stílus, fogalmazás. Tudsz te szépen fogalmazni, ha akarsz, és ez a prológusból ki is derül. Ezért jár a pont. Kár, hogy ezt egy óvodás mindennapjainak a megfogalmazására fecsérelted - bocs, de Ebony-ra nem tudok másként utalni. Én sem tudnám élvezhetőre megfogalmazni egy ennyire egysíkú karakter gondolatvilágát, szóval neked a történet felépítésénél kezdődnek a problémáid, nem a stílusnál vagy a fogalmazásnál. (5/3)
8. A helyesírás, szókincs. Konkrét, szemet szúró hibára nem emlékszem, de apróságok egészen biztosan voltak. Ezeket két okból nem sorolom fel olyan szájbarágósan, ahogy általában szoktam. Egy: Ha megfogadod a tanácsomat (ergó: adsz a szavamra), akkor az egészet újraírod, tehát fölösleges lenne a mostani állapotának a helyesírásával foglalkoznom. Kettő: Ha nem írod át, akkor nem adsz a szavamra, szóval miért vesződnék fél órán keresztül a helyesírásod szapulásával, ha úgysem változtatsz? Érted az álláspontomat. Ha a sztori átírásával kapcsolatban nem értesz egyet velem, de a helyesírást azért kijavítanád, írd meg kommentben, szívesen átjavítom neked akár bétaként, akár e-mailben pirossal megjelölgetve a hibákat. A szókincseddel nincs problémám, de persze harminc regény elolvasása még senkinek nem ártott meg, úgyhogy ezt, ahogy mindenkinek, neked is tanácsolom. :) (5/4)
9. Hitelesség, történetvezetés. A prológus kapcsán már említettem, hogy tehetséged van az idő hihető, mégis ugrásszerű pörgetéséhez - lásd: Ebony gyerekkorát letudtad pár bekezdésben, mégsincs hiányérzetem ez ügyben. Az egyetlen történetvezetési hibaként azt tudnám felhozni, hogy a prológus nem zárul elég érdekesen ahhoz, hogy bevonzza az olvasót. De a hitelesség sajnos nem csak ennyiben bukott meg. Már ott elveszett a dolog súlya, hogy az időugrást vagy nem számoltad ki jól, vagy nem ismered a nagykorú fiatalokat. (5/3)
10. Ötletesség, egyediség + trailer, függelék, stb. Trailered nincs, de szerintem nincs is rá szükség. Függeléked sincs, és egyenlőre nem hiszem, hogy az lenne a legelső teendőd a bloggal. Ötletekben viszont nem szenvedsz hiányt; feltétlenül egyedi a blog címe, különleges a fülszöveg, zseniális a prológus, a történet alapötlete és a fogalmazásod. (5/5)

A tartalom összesen: 75/46 Kitartás! ;)


Ajánlom...
Elsősorban akkor, ha fantasy-rajongó vagy, de nem csak úgy találhatod élvezhetőnek Donatella blogját. Ha érdekel egy nem mindennapi lány története, aki egy Saphia nevű farkassal osztozik a lelkén, katt a blogra!


A kritika segítő, építő szándékkal íródott, ha igazságtalan voltam, nyitott vagyok a kulturált eszmecserére. Ha megbántottalak, nem állt szándékomban, és elnézést kérek érte. Kritikát kértél, azt is kaptál. Igyekeztem a legjobb tudásom szerint tanácsokat adni.
xoxo Nessa
U.I.: Versenyzők! Nyugalom, már csak évek kérdése, és meglesznek az eredmények! ;)