Sophia blogja

És igen, végre itt vagyok Sophia kritikájával is. Ezer bocsánat, hogy eddig tartott.

Sophia Smith és a félvérek élete

Szerzője: Sophia S. Argent

A kinézet

1. A fejléc. Nekem kifejezetten tetszik! Egyetlen fő alakja van, a főszereplő kislány. A történethez illően mesés elemekkel van telepakolva: a bagollyal, ami úgy néz ki, mintha az egyik régi mesekönyvemből lenne kivágva; a Hamupipőkére emlékeztető óra, ami ugyan nem éjfélt mutat; a virágok, a kard, a földgömb, a többi... Tetszik az összhatás, bár egy egészen halvány árnyalatnyit zsúfoltnak mondanám, ha közelebbről nézem, ettől eltekintve tökéletes. A cím ízlésesen és olvashatóan van ráírva. A fejléc színvilága passzol a blog többi részéhez - a kék árnyalatai a bejegyzések és a modulok címeihez, az ezüst a zenelejátszóhoz, a fehér a modulok színéhez, a fekete meg mindenhez illik. Tetszik, hogy nem pont olyan széles, mint a blog egésze, ugyanis ettől valamilyen különleges, barátságos hatást ér el. (6/6)
2. A háttér. Gyönyörű, nagyon tetszik ez az árnyalat! És illik is a bloghoz, tényleg. Megnyugtató hatása van, jó érzés ránézni. (2/2)
3. A bejegyzések és modulok háttere. Nagyon ízlésesen lettek kitalálva! A bejegyzéseké valamivel világosabb, mint a blogháttér, a moduloké meg fehér, és nagyszerűen néznek ki. (2/2)
4. A betűszín, betűtípus. Imádom az ennyire egyszerű, és mégis ennyire szép betűtípusokat, mint amikkel a bejegyzések íródtak. Már a fejlécre írt cím is frenetikus betűtípussal volt írva. A modulok betűtípusát viszont én a helyedben áttenném ugyanolyanra, mint amilyen a bejegyzéseké, mert a mostani nem olyan szép. Ja, és a modulok és bejegyzések címének típusát is lecserélném valami olyanra, ami kiírja az ő és ű betűket. A fekete betűszín pedig tökéletes, azzal nem lehet mellényúlni (kivéve persze, ha egy amúgy is fekete blogon van). (3/2)
5. A modulok. Általában zsúfoltnak szoktam érezni a két modulsávos blogokat, de a tiéd kivételt képez. A bal oldalin öt, a jobbon nyolc modult számoltam, legalul meg van egy +1-gomb - plusz ott van még két keret a jobb oldali modulsáv alján, a rendszeres olvasók után, amit nem tudok mire vélni, mert semmi céljuk és értelmük nincs. Ha csak egy elrontott HTML-kód maradványai, azt is inkább megértem, minthogy céltalanul ott vannak. A +1-es gombnak sosem láttam értelmét, ráadásul így, hogy legalulra tetted, még észre sem veszi senki - vagy tedd be a bal oldali modulokhoz, vagy, ami még jobb, szedd le.
Kezdjük a bal oldalon. Ott ugye a legelső a 'Magamról' nevű profilod, amit én átneveznék 'Én'-re, mert csak akkor lenne logikus a mostani cím, ha abban a modulban magadról írnál, márpedig nem így van. Az archívum rendben van, ezt a keresőről viszont már nem tudom elmondani - a blogod történetes blog, és nem egy blogmagazin, ahol szükség van keresőre, hogy megtalálja a szerencsétlen blogger a legrégebbi bejegyzéseket is. A bloglista magától értetődik. A népszerű bejegyzéseket viszont sürgősen távolítsd el, mert kifejezetten rendetlen a kinézetük a képek miatt, azonkívül ez is egy olyan modul, aminek a létezését nem tudom megérteni, mivel semmi értelme.
Nézzük a jobb oldali sávot. Az oldalmodul szép. A következő modul elolvasása után viszont már a hajamat téptem, ami nem csoda, hiszen egészen olyan, mintha egy ötéves írta volna - nem bántásból. Egyrészt nincs szóköz a vesszők és a mondatvégi írásjelek után, aztán... Idézem: A történetet próbálom a lehető legjobban megírni,de ez gyakran nem jön össze. Hűha, hát ezt ennyire azért nem kell félvállról venni - ha te magad is beismered, hogy gyakran nem tudod a lehető legjobban vezetni a blogod, akkor a blogodra tévedt látogató miért akarna belekezdeni? A blogot kérlek tartsd tiszteletben,és legfőképpen kerüld a csúnya szavakat! A 'kérlek' után egy vesszőt, kérlek, és mit értesz azon, hogy tartsam tiszteletben a blogot? És miért az a legfőbb, hogy kerüljem a csúnya szavakat? Ez f*szság. Nagy örömmel töltene el,ha ezeket betartanád.  Engem meg nagy örömmel töltene el, ha nem utalnál így a feliratkozásra és a kommentelésre, mintha szabály lenne. Szabályokra szoktuk mondani, hogy tartsák be, te pedig a kérdéses mondat előtt épp azt kérted, hogy hagyjanak nyomot maguk után, akik benéznek a blogodra. Tehát akkor kijavítva:
Sziasztok, félvérek! Ez a történet lényegében egy Percy Jackson fanfiction, de aki nem olvasta ezt a sorozatot, az is könnyedén megérti. A történetet próbálom a lehető legjobban megírni, remélem, sikerül is. A blog szerzői jogait kérlek, tartsd tiszteletben, és lehetőleg kerüld a csúnya szavakat. De, ha már itt vagy, akkor hagyj nyomot magad után! Kommentelj, véleményezz, vagy csak szavazz a közvélemény-kutatásokon. Ha megtetszett a történet, akkor iratkozz fel! Nagy örömmel töltene el, ha így tennél. Jó szórakozást és kellemes napot kívánok! :D
Így azért mégis jobb. A trailer-ről bővebben majd lejjebb. A könyvborító modul címénél kihagytál egy szóközt meg egy vesszőt a 'ki' és a 'ha' közül, és ilyen piciben semmi értelme a dolognak, legfeljebb, ha link mutat a képre. A chat színeit én a helyedben sürgősen beállítanám rendesre, mert így túl rikítóak, az élénk- és a sötétkék árnyalatokat cseréld le például a modul- és bejegyzéscímek hátterének színére. A szavazás, az online-számláló és a feliratkozók maguktól értetődnek.
A favicon nagyon szép, igazán tetszik. A zenelejátszóról viszont sajnos nem mondhatom el ugyanezt. Igen, ezüst színű, ezért elvileg illik a blog színeihez, de az árnyalata nem tökéletes, és amúgy se szeretem a zenelejátszókat. Legalább nem magától indul. Mindegy, ez annyira nem égbekiáltó gond, és lehet, hogy csak engem zavarnak a zenelejátszók, szóval emiatt nem kell leszedned az oldalról.
Utolsó megjegyzésem a kurzorról szólna. Nagyon gyorsan vedd le. Igen, szép, igen, aranyos, igen, ötletes és egyedi - de sose tudom, hogy a bagoly melyik szárnyával kattintsak, és idegesít is, hogy minden mozdulatomat követi ez a Hedvig azzal az aranyozott papírtekerccsel. (12/5)
6. Ötletesség, egyediség + könyvborító, stb. Fent ugyan felsoroltam már, de azért összegzem az egyediségeket. Első az, hogy a fejlécen a legtöbbször előforduló két, vagy akár három sablonkarakter helyett csak egy karakter van, aki ráadásul nem is a megszokott, agyonhasznált szupermodell, hanem egy fiatal lány. Aztán ott van még a különleges háttérszín, amivel még sehol máshol nem találkoztam. A favicon is gyönyörűen egyedi. Az is tetszik, ahogy a blogod moduljának a címét a tartalomhoz igazítottad - az online-számlálónak például azt a címet adtad, hogy "a blogon járó félvérek", nem pedig egy unalmas, sablonos címet. Meg még a kurzort is egyedinek tartom, annak ellenére, hogy a falnak megyek tőle. Aztán ott a könyvborító, amire ugye nem vezet link a moduljában, szóval csak akkor látható nagyban, ha a kép megjelenítésére megyek - de ez nem minden, a blogodra térőnek juthat eszébe, szóval szerintem vezessen link a képre. A borító maga nagyon tetszene, ha eltekintek a fekete, a háttértől elütő betűszíntől a hátlapon, és annak a szövegnek a balra zártságától (a sorkizárt a mániám, és az jobban is néz ki). Ahogy a designról, úgy erről sem tudom, hogy te készítetted-e, vagy más, mindenesetre nagyon szép lett, gratulálok hozzá. (5/5)
7. Az összhatás. Lenyűgöző. A fejléc fényűzése, a háttér kellemes hatása, a szép színek... Egy rossz szavam sem lehet. (5/5)

A kinézet összesen: 35/27 Nem rossz! ;)


A tartalom
1. A cím. Sosem voltam túlságosan oda azokért a címekért, amelyekben a főszereplő neve is megtalálható, akkor meg főleg nem, ha a cím ilyen hosszú lesz. Meg kell mondanom, nem nyerte el a tetszésemet. Az oké, hogy illik a történethez, és az is rendben van, hogy halványlila gőzöm sincs, mi lehetne, ha nem ez lenne a címe, de... Elsőre például azt hittem, hogy ezt a blogot naplószerűségként vezeted, vagy a saját szemszögedből találsz ki egy ilyen történetet, mivel a te felhasználóneved Sophia, a cím pedig Sophia Smith és a félvérek élete. Hát... (6/3)
2. A fülszöveg. Ezt nem a megszokott módon, a modulok között találjuk, hanem a 'tartalom' nevezetű oldalon. A megszokott fülszövegekkel ellentétben ebben egész kevés hibát találtam, ami már egy hatalmas piros pont, amiért nem téptem ki a hajamat az olvasása közben. Maga a fülszöveg megfelelő hosszúságú, figyelemfelkeltő, érdekes, csak egy egészen picit spoilerezik túl sokat, és egy laza csuklómozdulattal közli az olvasóval, hogy mire számíthat - egy mesére. Hé, ez nem leszólás, én csak megállapítottam, hogy, ahogy a fanfiction alapja, a fanfiction maga és a fülszöveg is mesék. De ilyen is kell! Mindig is bántott, hogy a fiatalabb olvasók és írók mennyire háttérbe szorulnak a bloggeren - előbbiek kevés nekik való olvasmányt találnak a blogok között, épp ezért kezdenek neki annyi, nem nekik való sztori elolvasásának, utóbbiakat pedig egyrészről elnyomják, másrészről pedig nem is mindig merik feltölteni a művüket a netre, mert félnek a kritikától, hogy "milyen gagyi mese". Könyörgöm, attól még, hogy Magyarországon túl kevés gyerek születik, attól még lehet gyerekeknek való meséket írni! (Nem, mintha támogatnám, hogy a fiatal gyerekek a neten keressenek meséket egy valamirevaló könyvespolc helyett, de na.) Ezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy nem lenézésből mondtam, hogy a blogod egy mese. Nézzük a hibákat, amiket pirossal javítottam:
Sophia Smith egy átlagos tinédzsernek vallja magát. Leszámítva egy-két dolgot. Például, hogy a mostohaanyja utálja, és egy szép, nyári napon szörnyeteggé változik. A kalandok egyre izgalmasabbak és izgalmasabbak lesznek, kezdve egy autós üldözéssel, elérve a Félvér Táborig. De, amikor Sophia végre boldog lehetne, váratlanul elhangzik egy prófécia. Így aztán a lány, oldalán egy szőke herceggel és egy hiperaktív lánnyal, elindul megkeresni elveszettnek hitt bácsikáját, miközben megismerkedik a görög mitológia ijesztőbbnél ijesztőbb szörnyetegeivel. (5/4)
3. Az oldalak. Meglepődtem, amikor láttam, hogy külön fülszöveges és fejezetes oldalak helyett egybevetted ezt a kettőt, 'tartalom' címen. Ötletes! (Viszont a tizennyolcadik fejezetre nem vezet link, ami elég zavaró, szóval azt korrigáld.) A szereplőkkel viszont már gondjaim akadtak. Na, de hol kezdjem..? 1. Bármelyik blogmagazin örömmel készítene neked egységes, rendezett képeket a karaktereidről. Nem mintha engem érdekelne, de a többi olvasódat elrettentheti, ha már a szereplők képei is igénytelen, random összeválogatott képek. 2. Nem raktad őket össze valami jól. Pár helyen például elcsúszik a név a képtől, és összekever mindent, máshol az aláhúzás túllóg a soron... 3. Vagy minden szereplőről gifet tegyél be, vagy egyikről se. Marha idegesítő, hogy Kheirón és Taylor mozognak, miközben a többiek csak mereven bámulnak a kamerába.
A görög istenekkel és a görög mitológiai teremtményekkel nagyjából ugyanezek a problémáim. Tessék rendbe tenni az oldalakat! A díjakkal meg az a baj, hogy különböző betűtípusokkal íródtak az egyes díjak, szóval ez is elég össze-vissza hatást kelt. Szerezz be egy bétát, ha neked nincs időd/erőd/kedved megcsinálni! (4/1)
4. A prológus. Nem találtam, nem pontozom.
5. A történet. Szóval fanfiction. Nem ismerem az alapművet, de legalább már tudom, mit fogok csinálni, ha végre lesz egy szabad percem, amikor azt csinálok, amit akarok, és senki nem szól bele. Viszont ez azt is jelenti, hogy nem tudom pontosan megállapítani, mi a saját ötleted, és mi az, amiben a Percy Jackson-t használtad fel. Ez néha nagyon zavar, de azt hiszem, a történetedre így is nyugodtan mondhatom, hogy nagyszerű. Úgy értem, ha fanfiction is, végre nem egy fiúbanda vagy színész a főszereplője! Az is hatalmas elhivatottságra vall, hogy belevágtál egy olyan történet fanfiction-jébe, amit jóval kevesebben ismernek, mint a One Direction például - ez pedig egyből azt jelentené, hogy nem leszel annyira népszerű, mint a nálad kevésbé egyedi blogok -, és mégis belevágtál! Ezt becsülöm. A történet megfogott, tetszik, főleg a stílusod, az általam is nagyra becsült görög mitológia és az egyedisége miatt - és ez pont elég is. Az alapötlet egyértelműen páratlan - másik PJ fanfictionnel még akkor sem találkoztam, ha létezik ilyen -, a kivitelezése pedig nagyszerű. Tudom, fura, hogy ilyen kevéssel letudtam az egészet, de mindent elmondtam, amit akartam. (10/10) (10/10)
6. Leírások, párbeszédek, a karakterek. Nem sok leírást találtam, de ismét lehetséges, hogy a fáradtságtól nem vettem észre, hogy már épp elolvastam egyet. (Négy nap alatt három témazárót és három sima dolgozatot írni változatosabbnál változatosabb és nehezebbnél nehezebb anyagrészekből - na, ez az, amit csak annak kívánnék, akit igazán gyűlölök.) (Amúgy nem lesz ám mostantól minden kritikámban ez a mentségem, és nem fogom mostantól mindenre azt mondani, hogy "a fáradtság miatt nem vagyok benne biztos", de egyenlőre muszáj kiaknáznom ezt a lehetőséget.) A történet elején néha elnyomtam egy mosolyt, például, amikor Sophia beszólt a mostohaanyjának. Szóval a párbeszédeid rendben vannak, ötletesek, de a helyesírásukkal sajnos azért van bajom, lásd lejjebb. A karakterek meg... hm. Azt hiszem, itt csak Sophiát említeném meg, aki tökéletes 13 éves. És ez egy dicséret volt! Kezdem gyanítani, hogy te is körülbelül ennyi idős lehetsz, ugyanis, ahogy egy nagyon fiatal nem tud hihetően megírni egy nála idősebbet, úgy egy idősebb író sem írhat meg sosem egy nála fiatalabb karaktert tökéletesre. Tetszik Sophia stílusa, az, hogy viszonylag összetett, hihető személyiség. (15/9)
7. Stílus, fogalmazás. Egy rossz szavam sem lehet! Megnyugtató, mégis erős stílusod van, aminek köszönhetően a szemfüles olvasó akár ezer különböző szövegből rájönne, melyiket írtad te. Nem tudom, a valóságban hány éves vagy, a főszereplőd viszont, akinek a szemszögéből írod a sztorit, tizenhárom, ha nem tévedek - és tökéletesen hozod a formáját! Őszintén, én pont ilyen beszédstílust várok egy tizenhárom évestől! Kicsit olyan volt a blogodat olvasni, mintha a régebbi (és szerintem borzalmas és rettenetes) írásaimat olvasnám vissza (e két jelző persze a te írásodra nem vonatkozik, csak a sajátomra igaz), mert hasonló volt régebben a stílusom, mint a tiéd. (5/5)
8. A helyesírás, szókincs. Az első huszonkét fejezetben elviselhetetlen, hogy sosem, de komolyan, egyszer sem teszel szóközt a mondatvégi írásjelek és a vesszők után. Esküszöm, néha már ott tartottam, hogy bezárom az ablakot, csak ne kelljen tovább ezt olvasnom! Aztán úgy láttam, kezdesz rászokni a szóközre, úgyhogy már elnyugodtak a viharok bennem. Helyesírási hibát viszont egyszer sem találtam, legfeljebb elírásit, amiből arra engedek következtetni, hogy vagy egy zseni vagy, vagy ugyanannyira imádsz olvasni, mint én. (Ha az utóbbi, akkor feltétlenül írd meg kommentben!!!) Mivel viszont a szóközzel való hadilábon állásod úgy látszik, lezárult, ezek miatt nem vonok le pontot. De azért már igen, hogy párbeszédek esetén a gondolatjelek után és elé még most sem vagy képes szóközt tenni! És, hogy nem tudod: ha kijelentő mondat hangzik el, nem kell pont a... Jó, inkább példával illusztrálnám: -Sophie,ez veszélyes is lehet.-mondta nyanakodva,fejével az öreg felé bökve. Helyesen:  - Sophie, ez veszélyes is lehet - mondta gyanakodva, fejével az öreg felé bökve. Csak ennyi. A szókincseddel meg semmi baj nincs. (5/3)
9. Hitelesség, történetvezetés. Mivel egyértelműen egy meséről beszélünk, ezért ezt legjobb lenne nem is pontoznom, hiszen egy mesétől az ember nem vár hitelességet és különösebb történetvezetési malőröket. Legfeljebb az utóbbiról annyit, hogy tökéletesen csinálod - amint egy esemény kifúlt, hozod az új izgalmakat rejtegető fordulatot.
10. Ötletesség, egyediség + trailer, függelék, stb. Feltétlenül ide tartozik, hogy a megszokott fejezetes oldal helyett egy tartalom című oldalra pakoltad be mind a fülszöveget, mind a fejezeteket. A trailer a saját kezed munkája, és nem értek ugyan hozzá, de semmi kivetnivalót nem találtam benne. Mindenképpen megjegyezném, ha még nem tettem volna, hogy a történeted, leszámítva, hogy fanfiction, mindenképpen szembeszökően egyedi, ugyanis nemigen találtam még a blogok között olyat, ami a görög mitológiát ilyen feltűnően használja fel a történetéhez. (És ez még mindig nem szemrehányás!) (5/5)

A tartalom összesen: 65/50 Kitartás! :)


Ajánlom...
Abban az esetben, ha felkeltette irodalomórán az érdeklődésed a görög mitológia, illetve, ha ismered Percy Jackson-t, kötelességed minél előbb beleolvasni a történetbe, ami amellett, hogy izgalmas és hihetően, szépen van megírva, még egy szimpatikus, tizenhárom éves főszereplőt is eléd tár, akinek egy idő után akkor is érdekelni fog a sorsa, ha egyébként nem ismered a fanfiction alapjául szolgáló művet.


És ez az, amiről még szólni kívánnék. Eléggé bűntudatom van, amiért szeptember 19. óta csak most sikerült elkészítenem a kritikádat. Ezért szeretnélek kárpótolni, hogy a lelkiismeretemet megnyugtassam, egyrészt, de másrészt azért, mert nagyon elnyerte a tetszésemet a történeted, és nem szeretném, ha mások azért nem kezdenének bele, mert nem teszel szóközt a vesszők után, vagy, mert a szereplőket kissé hanyagul állítottad össze. Persze, csak abban az esetben, ha igényt tartasz rám. Ugyanis szívesen lennék a bétád, csak addig, amíg rendbe hozom az oldalakat, és átjavítgatom a hibákat a régebbi fejezetekben. Ismétlem, ha a hátad közepére sem kívánsz, azt is megmondhatod, de úgy érzem, ennyivel tartozom a várakoztatás után, azonkívül tényleg a szívemen viselem a blogod sorsát.
Várom a visszajelzésedet és véleményedet kommentben.
Kellemes szünetet neked is és minden olvasómnak is, legyetek rosszak és blogoljatok sokat! :)
xoxooo, Nessa