Páran talán emlékeztek még, hogy Billy Boyd The Last Goodbye című dalát eredetileg azért fordítottam le, hogy, miközben én zongorázom, a zongoratanárnőm énekelhesse. Épp emiatt szótagszámra, ritmusra és rímekre is passzolva kellett átemelnem angolról magyar nyelvre a dalszöveget. És ahogy A végső búcsú, úgy a Halhatatlanom is érzelmileg közel áll hozzám, magyarul rongyosra hallgattam már, és mégsem vagyok vagy leszek képes megunni, mert kimondhatatlanul imádom.
De a lényeg az, hogy a My Immortal egy részét is lefordítottam ilyen formában (de ez a fordítás végül nem került eléneklésre). Azért csak egy részét, mert a közönség már amúgy is megunhatta a végére azt a sok ismétlést (ez a melódia végtére is egy sokszor ismétlődő, rövid dallam), így nincs az egésznek ilyen formájú fordítása. Na, de lássuk azt a töredékes dalszövegfordítást legalább!
I'm so tired of being here
Suppressed by all my childish fears
And if you have to leave
I wish that you would just leave
'Cause your presence still lingers here
And it won't leave me alone
These wounds won't seem to heal
This pain is just too real
There's just too much that time cannot erase
When you cried I'd wipe away all of your tears
When you'd scream I'd fight away all of your fears
And I held your hand through all of these years
But you still have all of me
Suppressed by all my childish fears
And if you have to leave
I wish that you would just leave
'Cause your presence still lingers here
And it won't leave me alone
These wounds won't seem to heal
This pain is just too real
There's just too much that time cannot erase
When you cried I'd wipe away all of your tears
When you'd scream I'd fight away all of your fears
And I held your hand through all of these years
But you still have all of me
[...]
I've tried so hard to tell myself that you're gone
But though you're still with me
I've been alone all along
But though you're still with me
I've been alone all along
[...]
~.~
Belefáradtam ebbe:
Elnyom a sok gyermeki félelem.
És ha el kell, menj,
Csak indulj már el, kérlek!
Mert az emléked itt van még,
És soha nem hagy békén!
Nem gyógyul a sebem,
A fájdalom kitart;
Az idő nem segíthet mindenen!
Ha sírtál, én letöröltem könnyeidet,
Ha felkiáltottál, én megvédtelek,
És már sok éve fogom kezedet,
De mindenem tied...
Elnyom a sok gyermeki félelem.
És ha el kell, menj,
Csak indulj már el, kérlek!
Mert az emléked itt van még,
És soha nem hagy békén!
Nem gyógyul a sebem,
A fájdalom kitart;
Az idő nem segíthet mindenen!
Ha sírtál, én letöröltem könnyeidet,
Ha felkiáltottál, én megvédtelek,
És már sok éve fogom kezedet,
De mindenem tied...
[...]
Próbáltam felfogni, hogy te elmentél,
És bár még velem vagy,
Végig egyedül voltam...!
Próbáltam felfogni, hogy te elmentél,
És bár még velem vagy,
Végig egyedül voltam...!
[...]
Nem kell mondani, hogy kihagytam mondatrészeket és végtelenül leegyszerűsítettem a szöveget; de szerintem az, aki ilyen kevés szótagba ennél több tartalmat tud sűríteni, az vagy egy Arany János, vagy csak szimplán zseni (nem mintha Arany nem lett volna az). Nekem pedig, mivel egyik sem vagyok, csak ennyire futja; nézzétek el!
Pontban 3-kor egy általam nyelvtanleckének csúfolt szösszenet következik, addig Lucifer legyen veletek!
U.i.: Ez a blog 10. dalszövegfordítása! :3
U.i.: Ez a blog 10. dalszövegfordítása! :3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése