Des Tiny blogja

Szóval, meg is érkeztem a blog első kritikájával. Nézzétek el, ha elszámoltam magam, túl bunkó vagy épp túl kedves voltam néhol; még csak most tanulom a szakmát. :) Remélem, hogy nem bántottalak meg semmivel, és kérlek, ne haragudj, ha nyers vagy durva voltam, rossz szokásom. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy néhol teljesen jogosan hangsúlyoztam ki bizonyos dolgokat, elvégre egy kritika lényege, hogy őszinte legyen. Biztosíthatlak, hogy, ha nem is kedves, de mindenképp őszinte kritikát kaptál. :) Nem húzom már tovább az időt, lássuk!

One Direction, Jade és a Maffia [Zayn Malik fanfiction]

Szerzője: Des Tiny

A kinézet

1. A fejléc. Nekem nagyon bejön. Illik a blog színeihez, tökéletes a felbontása. Zayn és Jade képe nagyon tetszik, meg a vérvörös és a fekete színek keveréke a háttérben. A lámpa is passzol, szerintem úgy tökéletes, ahogy van, engem nagyon megfogott. Még a cím is szépen van odabiggyesztve. Ha valaki a fejléc alapján vizsgálja a blogodat, tuti körülnéz, mert megtetszik neki. :) (6/6) (Megjegyzés: megváltoztattad, mikor ezt a részt már megírtam, és nem írok az új fejlécről, mert nem akarok feleslegesen dolgozni. Ja, és a régi jobban tetszett, ezért nem szeretném szétoltani az újat, maradjon csak a pozitívum.)

2. A háttér. Nem csicsáztad túl, de nem is túl egyszerű, mert tökéletesen illik a blogodhoz és a színvilághoz. És megint a vér színében pompázik, ami plusz pont, elvégre még mindig sokan vannak, akik tesznek rá, miről szól a blogjuk, és csak úgy random betesznek valamit háttérnek. (3/3)

3. A bejegyzések háttere. Jól néz ki, odaillő, passzol, és nem olvad ki tőle az ember szeme, ami jó dolog (, de az már más kérdés, hogy fel-le kell hajolnom vagy az egészet kijelölnöm, ha gond nélkül el akarom olvasni a fekete betűket a sötétszürke alapon). (2/1)

4. A betűszín, betűtípus. Egyszerű, odaillő, és, ahogy látom, nem váltogatod szükségtelenül, bejegyzésről bejegyzésre, egyszóval tökéletes. A színe olvasható, csak egy icipicit bántja a szemet a fekete háttér és sötétszürke betűk ötvözete, de nem vészes annyira, hogy változtatni kelljen rajta. (5/4)

5. A modulok. Felül az oldalak modul jól jön, és szembeötlő, úgyhogy nem kell keresgélni sem. Egy kicsit furcsa, hogy csak a bal oldalon van belőle, én a helyedben középre tenném, de, ha nem HTML-kóddal csináltad, ami valószínű (elvégre a design nem is  a te munkád, ezért nem akartam először szólni érte), akkor nem a te hibád, és nemigen tudsz rajta változtatni, hacsak nem tudsz kódolni; de nem baj, ha így marad, mert ezt rajtam kívül senki nem nézi kritikus szemmel, én is csak azért, hogy végre bele tudjak kötni már valamibe, mert eddig ilyen nemigen volt. A részek és a trailer oldal szuper, a szereplőket pedig gyönyörűen összeraktad, nagyon tetszik! :) Az ismertető jól sikerült, csak néhány apró vesszőhiba és egybeírandó szavak különírása volt benne, de megint csak apróságok. Ott a megszokott feliratkozós modul, amit használtam is, mert elhatároztam, hogy minden blogra, amiről kritikát írok, fel is iratkozom. A chat színei passzolnak a háttérhez, olvashatók a betűi.  Odabiggyesztettél pár információt, amivel semmi gond nincs. És persze ott az elengedhetetlen cserés rész is, legalul meg a profilod linkje. Szerintem semmi hiba nincs ezekkel, jó helyen vannak, és nincsenek fölösleges moduljaid, ami fontos. Hét modulból öt jó, és az oldalakkal is csak én foglalkozom, az ismertetőben meg csak én akadtam fenn azokon az apró hibákon, úgyhogy azok nem is számítanak annyira. (12/9)

6. Az összhatás. Szerintem bárki, aki kritikus szemmel fürkészi a designodat, csupán olyan semmiségszámba menő hibákat találna, amiket én, úgyhogy nekem nagyon is bejön, hatalmas gratulációm, jól összehoztad! :) (5/5)

A kinézet összesen: 33/28 Egész ügyes vagy! ;)


A tartalom
1. A cím. Meglepett, hogy nem olyan rövid, mint a legtöbb, de ezzel így önmagában nem is lenne igazán baj. Én a "One Direction" elé mindenképp tettem volna egy névelőt, mert valamiért nekem így furán jön ki, de biztos csak az álmatlanság teszi. Még nem olvastam végig a történetet, de a cím eddig passzol a sztorihoz. Az már más kérdés, hogy érződik rajta, mennyire nem volt ötleted a címhez, mikor ezt kitaláltad... Egy jó cím figyelemfelkeltő, értelmes és lényegretörő, a tiédben viszont, azonkívül, hogy benne van egy lánynév, amitől kíméljen meg a sors, még a One Direction is benne van - aminek a fantáziátlánságáról hadd ne tartsak kiselőadást. (4/1)
2. A fülszöveg. Ugyebár ez szinte minden blogon megszokott és el is várt, mert enélkül honnan tudná a szerencsétlen olvasó, hogy miről szól a blog? Mint már elmondtam feljebb a moduloknál, nincs vele semmi (nagy) baj, érdekes, figyelemfelkeltő, jó. Utólagos engedelmeddel azt a pár hibáját bátorkodtam átjavítani, de természetesen nem kötelező felhasználnod: Egy 17 éves lány nem mindennapi élete, ami nem abban tér el másokétól, hogy kicsit különc. Egy szokatlan élet, egy szokatlan múlt és az édes bosszú áll mögötte, amit 15 éves kora óta tervez, és egy munka által talán lehetősége lesz végre lezárni a múltját. Egy lány, aki bérgyilkos lett és szakmája legjobbjává vált mindössze két év alatt, csak azért, hogy elkapjon valakit. Egy lány, aki csak legjobb barátjára számíthat: Benre. Egy lány, akinek Jade Wyne a neve. Ez pedig az Ő története. Képzeletbeli vállonveregetés, amiért sorkizártra tetted, elvégre ez nem mindenhol jön össze, pedig szerintem fontos. (5/3)
3. A prológus. Nekem tetszett, a gyakran előforduló vesszőhibák és néha különírt, pedig egybeírandó szavak miatt ellenére. Zavart, hogy nem sorkizárt, mert én azt valahogy mindig kötelezőnek érzem, hogy igazán igényesen és szépen nézzen ki egy bejegyzés a blogon. A párbeszédeknél a gondolatjelek előtt és után is szóközt kell tenni! A hibák viszont nem zavaróak, mert érdekel, hogy mi történik, mi lesz, ami fura, elvégre még semmit nem tudtam a történetről, amikor elolvastam a prológust. Tetszett a visszaemlékezés. Nyugodt, érthető stílusod van, és szinte mindenhol lehet érteni, hogy épp mit akarsz mondani, üzenni egy-egy mondattal. Jó a kép a végén, és tetszik, hogy az ismertetőben is leírt mondatot ismételted el mellette, csak már E/1.-ben. Ha átolvasnád többször, amit írsz, mielőtt közzéteszed (és ez a többi fejezetre is vonatkozik), akkor ezeket elkerülhetnéd, és nem lennének benne értelmetlennek tűnő mondatok, amik bizony előfordulnak néha. (5/4)
4. A történet. A főhősnő szüleit megöli valaki, ő pedig bosszút esküszik, bérgyilkos lesz és meg akarja ölni azt az embert, aki ezt tette vele. Mivel ő a főhősnő, ezért értelemszerűen szuper képességei vannak az élet minden terén, ezért senki nem akad fenn azon, hogy két év alatt (és még gyakorlatilag gyerekkorában) a második legjobb bérgyilkos lett a világon - ja, és lány létére. Elmondása szerint pedig jelentősen több, mint ezer embert megölt már. Öhm, realitása nemigen van, de ez nem is baj, hiszen nem a realitásáért olvasunk egy fanfictiont. Aztán a lány persze találkozik a fanfictionök elengedhetetlen, tökéletes férfialakjával, akivel egymásba szeretnek, de a srác megrémül a lánytól, mert egy hidegvérű gyilkos. Közben meg a srácnak barátnője is van, de ki nem szarja le, már az első perctől tetszenek egymásnak, csak nem ismerik be. Ööö... Hol is kezdjem. Az persze magától értetődik, hogy az életét végigkísérő tragédiák ellenére is olyan tökéletes külseje van, amitől minden fiúnak csorog a nyála, az illata mindig szuper és a haja is selymes és csillogó és... Bah. A 3. rész, amikor Jade és Zayn az erdőben vannak, az kifejezetten tökéletesre sikerült, egyedül a helyesírás zavart, amiről majd lejjebb, a külön helyesírás rovatban írok. A srácok rohadt aranyosak mind, remekül leírtad őket, nagyon tetszett. Perrie - vagyis az ellenséges karakter -, ahogy azt a szerepe meg is kívánja, ellenszenves. Ez most éppenséggel pozitívum, mert egy bármilyen irományban a gonosz karakternek az olvasók számára is gonosznak kell tűnniük, különben nem reális a dolog. A 4. részben rettentő zavaróak a bekezdésenként előbukkanó gifek és képek, a nagy részükre egyáltalán nem lett volna szükség, de, ha neked tetszenek ott, akkor jó. Szerintem életszerűbb lett volna, ha a különböző, mindenhonnan összehalászott gifek helyett inkább leírod, hogy mikor mit csinálnak, de nem baj, elmegy így is. Meg időnként még olyan is előfordul, hogy a gifek túl nagyok, ezért túllógnak a bejegyzésen - légy szíves, csinálj velük valamit, mert iszonyat. A történet izgalmas, magával ragadó és megindító, és nem zavarnak a részletek, mert érdekel, hogy mi történik majd legközelebb - és ez zseniális! A francba, miért nem tudok úgy igazán leszólni valamit? A maximálisat hozod ki az egyébként erősen sablontól bűzlő alapötletből, és magával ragadó a módszer, ahogy az érzelmeket és az eseményeket levezeted. Persze a tömérdek fölösleges vekengés ott van, de nem lehet mindenki Oscar-díjas. Egy dolog, amin felcsesztem az agyam: Jade egy nap alatt megtanul tökéletesen vezetni. Oké, tegyük fel, hogy az oktatója volt egy cseszett nagy zseni, és, hogy még a lány is egy született tehetség. Oké, tegyük fel, hogy tényleg olyan rátermett és fantasztikus, mint ahogy azt megpróbálod elhitetni az olvasókkal. Még így se lehetséges. Félre ne érts, értem én, hogy Jade különlegességét akartad kihangsúlyozni, amivel semmi baj nincs, de ezt nyugodtan megtehetnéd valami olyan dologgal is, ami nem lehetetlen. Mert ugyebár Jade is ember (amit a Zayn iránt táplált szerelme és a szülei halála felett érzett fájdalma is bizonyít), szóval ez azért már túlzás. Lapozzunk. A következő, ami kiakasztott. Zayn és Jade ugye bevallottan odáig vannak egymásért, aztán pedig... mikor Jade hazaért, Zayn ott smárol Perrie-vel, mintha az magától értetődő lenne. Annyira utálom, mikor egy amúgy szimpatikus, jó fej karaktert azért készteti az író értelmetlen dolgokra, hogy haladjon valamerre a történet! Mert miről szólt volna az adott fejezet, ha most ezt a lépést Zayn nem teszi meg..? Lássuk csak: semmiről! Pedig egy blog minden egyes fejezetének értelmes dologról kell szólnia, hogy a realitás megmaradjon, ehelyett mi van? Annak érdekében, hogy szóljon valamiről, az író kitalálja, hogy most akkor a szerencsétlen főhős - aki amúgy fülig szerelmes a főhősnőbe - meg fogja csalni a szerencsétlen főhősnőt. Hadd ne ecseteljem tovább, hogy mi ezzel a bajom!
Öhm, lehetne egy kérésem? Nézzük most ezt a kritikát csak az első 15 fejezetre, jó? Nem fárasztalak vele, hogy mennyire el vagyok havazva teendőkkel, és megértem, hogy rajtam kívül senkit nem érdekel, de nincs időm végigolvasni az egész blogod. Rettenetesen sajnálom, de így hetekig tartana elkészíteni a kritikát, és nem érné meg szerintem.
Már nem tudom, hanyadik fejezetben volt az a rész, mikor Jade azon gondolkozik, hogy nem lenne élete, ha a szülei még élnének, és, hogy kicsit örül, hogy mégis így esett, mert szereti a mostani életét. Ehem. Szóval inkább a napi félholtra verések, gyilkolások, kínzások és ilyesmik mellett teszi le inkább a voksát, mint a szülei élete és a sjaát, nyugodt, boldog élete... Értem én, hogy akkor talán nem találkozik Zaynnel meg a srácokkal, de... ez így kicsit irracionálisan hangzik. Nem is, inkább az érződik ki belőle, hogy nem haltak meg a szüleid, ezért nem igazán van róla elképzelésed, hogy az milyen is. Vagy, ha mégis, és árva vagy, akkor ezt igen elrontottad, mert nem haltak meg a szüleim, de annyit azért tudok, hogy egy ilyen tragédiára a gyerek sosem gondol úgy, hogy jobb, hogy így történt - még akkor sem, ha perfekt élete lett a szülei halála után/által. Jade-é meg, hát... messze áll a boldog élettől, még akkor is, ha dúl a láv vele és Zaynnel. Érted, mire gondolok.
Ugyebár a 15. fejezet, amiben megint érezhetően előjön az, hogy nem tudod leírni a táncmozdulatokat, ezért teszed be a mindenhonnan előhalászott gifeket mindenhova. Nem baj, elismerem, tényleg idegőrlően nehéz táncmozdulatokat leírni, de akkor legalább vagy a gifeket igazítsd a történésekhez (pl. ha a történetben épp egy lány meg egy fiú táncol, akkor a gifen ne legyen két lány), vagy a történetet alakítsd úgy, ahogy a gifek vannak. Itt is elhangzik a szülei esetleges feltámadása kapcsán, hogy "És talán már nem is szeretném hogy ez meg nem történté váljon. Talán jobb így. Bármilyen fura de valamilyen szinten szeretem az életemet." (Ebben is akad helyesírási és vesszőhiba, de arról majd később.) Igen, ez tényleg nagyon furcsa, Jade, annyira, hogy talán más a te helyzetedben rohadtul nem így vélekedne, de mindegy. Na, az utolsó rész, amiről a kritikám szól, ott ér véget, hogy Jade és Zayn bemennek a házba, ahol Jade élete első tizenöt évét leélte, és ahol a szülei holttestét megtalálta két évvel azelőtt. Ötletes volt az, ahogy leírtad, milyen, mikor kívülről látja azt a kislányt, aki ő volt akkor, két évvel azelőtt. Tetszett.
Hát, nem tudom, mit mondjak. Az alapötlet sablon - ez tény. Hogy a kivitelezés..? Az már sokkal jobb, de az sem tökéletes. Az alapsablonba is beleszőttél néhány saját ötletet, ami valamelyest felhúzta a sztorit, de nem igazán. A blogod úgy összességében nem tartozik a legjobbak közé, de messze lehagyja a legrosszabbakat - legalábbis én ezt gondolom. Továbbra sem tudom, hogy fogalmazzam meg, mit érzek a történet iránt. Az biztos, hogy többet kihoztál az alapsablonból, mint azt egy átlagember lett volna képes, ami nagy szó. Hiába a sok negatívumom, összességében tetszett a blog, és lehet, hogy, ha sikerül öt percet szakítanom rá minden nap, akkor május végére végig is olvasom. xD
Még annyit hadd tegyek hozzá, hogy a gyilkolást és a bérgyilkosságot nem valami hűen írtad le. Egy, Jade gyilkossági módszeréről annyit tudunk meg, hogy néha eltöri az emberkék nyakát, meg lelődöz párat, és ennyi. A bérgyilkosságról meg... Ezt igazából anna fogalmazta meg jól. Hallottál már olyanokról, akik elmennek 1-1 gyilkosság helyszínére, és takarítanak? Képzelheted. A padló vérben úszik, a falon még ott van egy-egy nyom, lehet látni, ahogy az áldozat esetleg feszegette az ajtót kétségbeesetten. Na. Az ilyen takarítóknak ez egy idő után pénz lesz. Teljesen közömbössé válnak a vérrel szemben, ha az meló. Immúnisak lesznek. A bérgyilkosokkal, pláne, ha a legjobbak a szakmában, pont ugyanennek kéne történnie szerintem. És megint igaza van! Soha nem írsz arról, hogy fáj-e Jade-nek a gyilkolás, kivéve persze, amikor már nem volt ötleted, hogy miről szóljon egy-egy fejezet, ezért végig arról vekengett, hogy ő most a gyilkolás miatt rossz ember. Nem vagyok elégedett.
Összegezvén a történetet. Alapötlet: (10/2) Alapötlet kivitelezése: (10/6)
5. A helyesírás. Iszonyatos, de csak néhány alapproblémád van vele, ami viszont az egészet elrontja. Demonstrálom. Ezt írod te:
 -Anyukám balettozni tanított. Kis korom óta jelen volt a tánc az életemben. Egyszer suli után megláttam egy csapat velem egyidős gyereket a földön forogni. Hip-hop-oztak és Break-eltek. Oda mentem és néztem őket, később bekerültem a csapatba. Láttatok már az utcán táncolni jó kedvű embereket akik nem részegek? Freestylosok voltak. Ez London. Ennyit tesz az utcai táncos nagyjából. Ott keverednek a stílusok, az utcán született a hip-hop is. Imádtam- mosolyodom el az emlékre mikor régen együtt táncoltunk önfeledten a bandával. Mindent ott tanultam amit ma tudok. A stílusomat is ez alapozta meg.
És amit kéne:
 - Anyukám balettozni tanított. Kiskorom óta jelen volt a tánc az életemben. Egyszer, suli után megláttam egy csapat, velem egyidős gyereket a földön forogni. Hip-hop-oztak és breakeltek. Odamentem és néztem őket, később bekerültem a csapatba. Láttatok már az utcán jókedvű embereket táncolni,  akik nem részegek? Freestylosok voltak. Ez London. Ennyit tesz az utcai táncos nagyjából. Ott keverednek a stílusok, az utcán született a hip-hop is. Imádtam - mosolyodom el az emlékre, mikor régen együtt önfeledten táncoltunk a bandával. Mindent ott tanultam, amit ma tudok. A stílusomat is ez alapozta meg.
Leegyszerűsítve: nem tudom, szeretsz-e olvasni, de nagyon ajánlom, hogy fogj pár jó könyvet, és hamar fogj hozzá elolvasni őket, mert attól fejlődni fogsz, és rájössz majd, mennyire zavaró, mikor egy párbeszédben a gondolatjel elé és után nem kerül szóköz, vagy, amikor a szerző nem tudja, hogy az igekötőt, ha az ige előtt áll, egybeírjuk az igével, ha utána, akkor külön. Csak rápislogtam a legújabb részekre, hogy lássam, két évad alatt sem jutottál el odáig, hogy ezekre rájöjj, amiből arra engedek következtetni, hogy vagy elzártak a szüleid a regényektől, vagy te teszel magasról az egész irodalomra. Akármelyik, teljes jóindulatból mondom, hogy az olvasással legfeljebb időt veszítesz, de több dolgot nyersz, mint amit itt és most fel tudnék sorolni. Ezeken kívül még sok apró, néha nagyobb, de nagyon zavaró hiba van a fejezeteidben, amiket sajnos nem írtam fel, miközben olvastam, de biztosíthatlak, hogy vannak dögivel. Nem írok példákat, mert, ha írok kettőt, abból következik még nyolc - és így tovább. Ha érdekel, szólj, és szívesen írok egy általános cikket a helyesírásról, ami már nemcsak neked, de minden, a helyesírással szemben nehézségekbe ütköző bloggernek és bloggerinák segíthet. :) Tehát a helyesírásod: (5/1)

A tartalom összesen: 39/17 Bőven van mit fejleszteni! ;)



Ne vedd magadra, hogy szétoltottam a hibáidat, és hátrányba szorítottam a történeted előnyeit! Kritikát kértél, és azt kaptad. Nem hiszem, hogy nem írtam pozitívumot, de a hangsúly pont a negatívumon van, hogy ahhoz tudjak tanácsot adni. Attól fejlődsz, és nem attól, ha egekig magasztallak. Tényleg nem érzem, hogy igazságtalan lettem volna, de, ha szerinted igen, akkor nyugodtan írj, és megbeszéljük. :)
Azoknak, akik szeretnének kritikát rendelni tőlem, és még nem rettentek el a mostani kritikát olvasván, nyugodtan írjanak cseten, kommentbe ide vagy a rendelés menetéhez, vagy e-mailben. :)
Ciao, gente!